19 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre: nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni

Publikálás dátuma
2020.04.14. 07:30

Fotó: Népszava
Van olyan intézmény, ahol felére csökkent a felvételizők száma. A pedagógusképzésben hatalmas a visszaesés – összegezhető a napokban közzétett adatok alapján.

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most. A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. De például a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Mindez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent az ELTE-t kivéve. Az államiból alapítványi magánintézménnyé váló Budapesti Corvinus Egyetemre mintegy 33 százalékkal kevesebben – kicsivel több mint hétezren – jelentkeztek, mint tavaly. A felvételizők számának csökkenése a kisebb egyetemeknek nagyobb veszteséget jelent. Például a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A Pannon Egyetemre 25 százalékkal, a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben. A kormányzat mindezt előre láthatta, amit az is alátámaszt, hogy tavaly novemberben – míg korábban erről hallani sem akartak – mégis úgy döntöttek, hogy 2020-tól nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Palkovics László innovációs miniszter a Népszavának adott januári interjújában azzal indokolta a döntést: ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga mellett, elsősorban a kisebb, vidéki egyetemeken „erőteljesen” csökkent volna a hallgatók létszáma. Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkár pedig két hete jelentette be: augusztustól az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, valamint a teljes Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetembe olvad. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara pedig a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni. – A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni – vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben: egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább (egy évben átlagosan 70 ezer középiskolás érettségizik, vagyis az egyetemre jelentkezők között sokan vannak, akik korábban érettségiztek). De befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből. A mostani adatokból az is látszik: a képzési területek tekintetében a pedagógusképzés különösen rosszul szerepelt, idén 11,1 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra, míg tavaly 17,4 ezren (ez 37 százalékos visszaesés). Nahalka István szerint ez azt mutatja, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó, a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb, hogy baj van a közoktatásban, az iskolák pedig nem a legjobb munkahelyek. Úgy tűnik, ezzel a kormány is tisztában van, de érdemi intézkedések helyett például a pedagógusképzésbe jelentkezők alkalmassági vizsgájának eltörlésével tenné vonzóbbá a pályát.

Érettségi: a lauderes diákok is aggódnak

Az operatív törzs április 9-ei bejelentése az érettségire készülő diákok közül sokunkban aggodalmat keltett – írják a Lauder Javne Iskola végzős diákjai Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak címzett levelükben, aki múlt héten jelentette be: a koronavírus járvány miatt csak az írásbeli érettségiket tarthatják meg, erről most szerdán várható kormánydöntés. A lauderes diákok szerint ez több ponton is aggályos, ezért például azt javasolják, az egyetemi felvételibe nem számító érettségik eredményét váltsa ki az év végi jegy vagy az elmúlt négy év átlaga, az emelt szintű írásbeliket ne központi helyen szervezzék, nyelvvizsga helyett legyen lehetőség átjelentkezni emelt szintű nyelvi érettségire. Hangsúlyozták: tudják, hogy nincs tökéletes megoldás, de javaslataikkal szeretnének segíteni a döntéshozóknak.

Szerző

Újabb 13 koronavírusos beteg halt bele a fertőzésbe

Publikálás dátuma
2020.04.14. 07:13

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az igazoltan fertőzöttek száma 1512-re nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 1512 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma kedd reggelre. Elhunyt újabb 13 beteg, így már 122 áldozata van a járványnak Magyarországon - írja a kormányzati tájékoztató honlap
A hétfői adatokhoz képest így 1458-ról 54-gyel emelkedett az igazoltan koronavírusos betegek száma egy nap alatt. Gyógyultan eddig összesen 122 fő távozhatott eddig a kórházból.

A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A honlapon hangsúlyozták, hogy a tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat, amelyeket a kormány határozatlan időre meghosszabbított. Különösen kérik a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött. Mivel a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérik az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét.
Szerző

"Segítségben még nem volt részünk"

Publikálás dátuma
2020.04.14. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Eddig még semmi nem valósult meg azokból a kérésekből, amelyeket az ORÖ fogalmazott meg a kormány számára.
A járványügyi helyzet miatt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) úgynevezett operatív csoportot hozott létre, amely napközben telefonos ügyeletet tart. „Főként az a cél, hogy tájékoztatást adjunk a minket megkereső közösségeknek, megfelelő helyre továbbítsuk a kéréseiket” – nyilatkozta lapunknak a miskolci Dancs Mihály (Roma Polgárjogi Mozgalom), az ORÖ elnökhelyettese, az e-mailen is kereshető roma operatív csoport tagja. A legnagyobb gond most az – folytatta –, hogy azok a cigány emberek, akik szerte az országban építkezéseken dolgoztak, most javarészt hazamentek: elveszítették a munkáját, vagy maguktól döntöttek úgy, hogy ezekben a vészterhes időkben inkább a családjuk mellett akarnak maradni. Dancs Mihály elmondta, hogy az ORÖ felvette a kapcsolatot Nagy István agrárminiszterrel és Vecsei Miklóssal, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztossal. A várakozások szerint a romáknak szülőhelyük közelében, a mezőgazdaságban sikerül majd elhelyezkedni. Annál is inkább – tette hozzá –, mert az agrárvállalkozók bizonytalan ideig nem számíthatnak a külföldről, főleg Ukrajnából és Romániából érkező vendégmunkásokra. Eddig még semmi nem valósult meg azokból a kérésekből, amelyeket az ORÖ fogalmazott meg a kormány számára. Dancs Mihály reméli, hogy ami késik, nem múlik. A kérések között szerepel, hogy a veszélyhelyzet idejére minden család kapjon havonta dupla családi pótlékot az otthon lévő és tanuló gyerekek megfelelő ellátása érdekében. Az ORÖ egyebek mellett azt is szükségesnek tartja, hogy a kormány változtasson a közfoglalkoztatottak fizetés nélküli szabadságolásán: az otthon maradni kényszerülő közmunkások pillanatnyilag a 22 ezer 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatástól is elesnek. Ifjabb Farkas László, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) politikusa – azon túl, hogy ő is az ORÖ elnökhelyettese és a roma operatív csoport tagja – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura polgármestere. Elmondása szerint sokan „csodát”, azaz konkrét segítséget várnak az országos önkormányzattól, de az ORÖ-nek nincs lehetősége rá, hogy védőfelszerelést, élelmiszert vagy gyógyszert adjon a kérelmezőknek. „Legfeljebb a szállításban tudunk közreműködni” – jegyezte meg. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai üzeme egy ideje átállt mosható szájmaszkok készítésére, azt hihetnénk, hogy ezekből legalább nincs hiány a településen. A valóság máshogy fest. A maszkok ugyanis elsősorban a kórházi ellátásba kerülnek, az üzem kapacitása nem elegendő a helybéliek ellátására is. A polgármester úgy tapasztalta, hogy a vírus elleni védekezéshez szükséges eszközöket máshonnan egyáltalán nem, vagy csak nagyon drágán lehet beszerezni: ezért inkább egy tiszaburai „ügyes kezű embert” bízott meg szájmaszkok készítésével. Kérdésünkre, hogy érkezett-e már valamilyen támogatás a kormányzattól, ifjabb Farkas László közölte: „ebben még, sajnos, nem volt részünk”. A járvány miatt tovább nőtt a munkanélküliség és a szegénység a túlnyomórészt romák lakta településen. Az önkormányzat kénytelen volt hozzányúlni a gondosan beosztott szociális kerethez: soron kívül 2 millió forint értékben osztott szét segélycsomagokat a családok között. A későbbiekben ez a pénz nyilvánvalóan hiányozni fog. A gépjárműadóból származó bevétel elvonása ugyanakkor 4 millió forintos kiesést okoz a helyi költségvetésnek – vetett számot a polgármester, aki erősen bízik abban, hogy a közeljövőben Tiszabura is számíthat kormányzati forrásokra. Különben nem tudja, mi lesz. 
Szerző