felsőoktatás;jelentkezők;Emmi;

2020-04-14 07:30:00

19 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre: nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni

Van olyan intézmény, ahol felére csökkent a felvételizők száma. A pedagógusképzésben hatalmas a visszaesés – összegezhető a napokban közzétett adatok alapján.

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most.

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. De például a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Mindez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent az ELTE-t kivéve. Az államiból alapítványi magánintézménnyé váló Budapesti Corvinus Egyetemre mintegy 33 százalékkal kevesebben – kicsivel több mint hétezren – jelentkeztek, mint tavaly.

A felvételizők számának csökkenése a kisebb egyetemeknek nagyobb veszteséget jelent. Például a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A Pannon Egyetemre 25 százalékkal, a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.

A kormányzat mindezt előre láthatta, amit az is alátámaszt, hogy tavaly novemberben – míg korábban erről hallani sem akartak – mégis úgy döntöttek, hogy 2020-tól nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Palkovics László innovációs miniszter a Népszavának adott januári interjújában azzal indokolta a döntést: ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga mellett, elsősorban a kisebb, vidéki egyetemeken „erőteljesen” csökkent volna a hallgatók létszáma.

Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkár pedig két hete jelentette be: augusztustól az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, valamint a teljes Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetembe olvad. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara pedig a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni.

– A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni – vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben: egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább (egy évben átlagosan 70 ezer középiskolás érettségizik, vagyis az egyetemre jelentkezők között sokan vannak, akik korábban érettségiztek). De befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.

A mostani adatokból az is látszik: a képzési területek tekintetében a pedagógusképzés különösen rosszul szerepelt, idén 11,1 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra, míg tavaly 17,4 ezren (ez 37 százalékos visszaesés). Nahalka István szerint ez azt mutatja, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó, a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb, hogy baj van a közoktatásban, az iskolák pedig nem a legjobb munkahelyek. Úgy tűnik, ezzel a kormány is tisztában van, de érdemi intézkedések helyett például a pedagógusképzésbe jelentkezők alkalmassági vizsgájának eltörlésével tenné vonzóbbá a pályát.