Előfizetés

Aranyba menekülnek a megtakarítók

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.04.14. 08:00

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Csapkodnak a villámok a befektetések piacán 2020 tavaszán. Elemzők szerint akár hónapokig is eltarthat mire minden visszaáll a normális kerékvágásba.
A világ minden tőzsdéjén egy eddig ritkán nem látott, esztendőkig tartó és rekordokban bővelkedő időszak ért véget a koronavírus-járvánnyal. New Yorkban a részvényindex ( Dow Jones) 30 százalékkal, a hazai BUX valamivel kisebb zuhanáson esett át márciusban. Valamennyi nagy számban és értékben forgó részvény (blue chip) árfolyama esett, és érződött, hogy a a válság megkülönböztet: a befektetők valamivel jobban bíznak a telekommunikációs szektor (Magyar Telekom) valamint a gyógyszeripar (Richter)  válságállóságában, (külföldön a közműcégek jövőjében is), mint a bankokban (OTP) vagy az olajpiacban (Mol). A Mészáros Lőrinc kormányközeli nagyvállalkozó nevéhez köthető tőzsdei papírok árai (Opus, 4iG) 25-30 százalékot ereszkedtek, milliárdos forgalom mellett. Ugyanakkor a tőzsdei elemzők ezen a szinten már látnak kedvező beszállási lehetőségeket is, legalábbis annak aki hosszú távon - legalább öt évig - tartani akarja a részvényeket. A világ tőzsdéin mindenütt igen élénk forgalom zajlik napjainkban. A New York-ban jegyzett papírok közül a szakértők olyan társaságokban látnak hosszú távú növekedési fantáziát, mint a klasszikus osztalék-részvénynek tartott Johnson&Johnson, a Pepsi, a Texas Instruments, a 3M, vagy az informatikai és az online-piacról ismert Amazon, Google, Facebook vagy a Microsoft.  A lakosság meglehetősen szűk hányada tőzsdézik, ám a körön kívül levők is tanácstalanok: mibe fektessenek? A Takarékbank Tőkepiac és Treasury Üzletágának szakemberei a Népszava érdeklődésére meglehetősen óvatosan fogalmaztak: a döntés nagymértékben függ az ügyféltől, hogy mekkora a kockázattűrő képessége, milyen egyéni gazdasági céljai vannak és mekkora időtávban gondolkodik a megtakarításáról. A befektetési alapok jegyei, a kötvények, rézvények eladását mérlegelő ügyfeleknek viszont érdemes átgondolni, hogy egy adott pillanatban milyen árfolyamon tudnák azokat visszaváltani, nyereséggel, vagy veszteségből szállnának ki az üzletből. A kivárást és türelmet, mint követendő befektetési stratégiát javasolják azoknak, akik kellően hosszú ideig tudják nélkülözni a befektetett pénzüket. Ugyanis negatív hozammal, azaz veszteséggel történő visszaváltás esetén jelentősen megnő az újrabefektetés kockázata, ugyanis az így szabaddá való pénz kisebb eséllyel kerül olyan hozamú befektetésbe, hogy a kárt rövid távon kompenzálni tudja - figyelmeztettek. A Takarékbank szakértői úgy vélik, hogy a vírusfertőzés lefutását követően gyorsan visszaáll minden a normális kerékvágásra. Jelenleg a mikor a kérdés. Magyarországon a bankokba vetett bizalom ezúttal nem ingott meg. Nincsenek nagy mértékű visszaváltások, illetve nem utalnak nagymértékben külföldre megtakarításokat. Ugyanakkor mind a banki elemzők, mind az ügyfelek a forint további gyengélkedésére "fogadnak". Tény, hogy gazdasági válságok időszakában a feltörekvő országok devizáit mindig "ütik", de ami a magyar fizetőeszközzel történik az túllép a többi szektortárs árfolyamesésén. Az időkorlát nélküli felhatalmazási törvény a külföldi elemző szerint Törökországgal helyezte egy sorba Magyarország politikai megítélését, és a gazdaságvédelmi tervek megítélése sem erősítette a forintot. Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy bár most rendkívül bizonytalan a piaci helyzet, az napról napra változik, de hosszabb távon is inkább gyengülés vár a forintra. Emiatt a megtakarításokat érdemes a devizás eszközök felé fordítani, azaz olyan forintalapú befektetéseket, alapokat keresni, amelyek mögött európai és amerikai, vagyis euró- és dolláralapú eszközök állnak. Ilyenek lehetnek a vegyes alapok, amelyek mögött részben fejlett piaci kitettség (részvény vagy kötvény) van, de a bátrabb ügyfeleknek számos részvényalap is elérhető.  A tapasztalatok szerint egy válságban az arany mindent visz. A BÁV Zrt.-től megtudtuk, hogy a műtárgy galériákban a nemesfém tartalmú műkincsek, főleg az ezüsttárgyak és érmék iránt nőtt a kereslet. Ugyanakkor Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője a Népszavának azt mondta, válságban a legbiztosabb befektetés a szabadon elkölthető pénz tartása: az amerikai dollárt és a svájci frankot is jó menekülőeszköznek tekinti. Az arany viszont nem mindig stabil, hiszen nagyobb mennyiség eladása a színesfém árának eséséhez vezethet, azonban ha elhúzódó a gazdasági válság, akkor érdemes lehet a portfólió egy részét ennek megfelelően átcsoportosítani.    

Az arany mindent visz

A veszélyhelyzet kihirdetése óta olyan mértékben megugrott a hazai kereslet a befektetési aranytömbök iránt, hogy alig több mint egy hét alatt a BÁV Zrt. teljes rendelkezésre álló készletét felvásárolták - közölte a kereskedőház a Népszavával. Volt olyan ügyfél, aki két kilogramm arannyal távozott az egyik üzletből. A 20 darab 100 grammos aranytömbért közel 33 millió forintot fizetett a befektető - mondta Kovács Ádám kereskedelmi igazgató. A vásárlók általában a kisebb, 5 grammos kiszerelést keresték, ennek későbbi eladásával - pénzügyi probléma esetén -, egyszerűbb felszabadítható a kívánt mennyiségű pénz. A szakértői előrejelzések alapján rövidtávon unciánkénti 1600-1700 dolláros aranyárfolyam várható, de ez az év végére akár a 2000 dolláros lélektani határt is átlépheti. Magyarországon most a színarany ára grammonként 17 ezer - 18 ezer forint között ingadozik. 

Pénz helyett utazási utalvány - a vírus miatt otthon maradó turisták nem sok jóra számíthatnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.14. 07:59
Illusztráció: Shutterstock
Egyelőre egyetlen hazai utazási iroda sem jelentett csődöt, de a korábban a jelenleginél kisebb válság is durva következményekkel járt.
Normál esetben hatalmas forgalmat bonyolít a húsvét körüli napokban a ferihegyi reptér, a napi utasszám a nyári csúcsidőszakot szokta idézni. Ez napi 45-50 ezer utast jelent. Idén azonban a koronavírus-járvány miatt március közepe óta szinte teljesen leállt a forgalom a repülőtéren, írja az mfor.hu. A reménybeli turisták a szerződéskötéskor vélhetően kevesen nézték át az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) apró betűs részeit, pedig elvileg ez alapján dől el, hogy az előre befizetett pénz visszajár-e vagy sem. "Ha az utazásszervező felmondási joga alapján felmondja az utazási csomagra vonatkozó szerződést, akkor köteles az utazó/megrendelő által az utazási csomag ellenértékeként befizetett teljes díj összegét az utas/megrendelő részére legkésőbb az utazási csomagra vonatkozó szerződés felmondását követő 14 napon belül visszatéríteni" - ez a fő szabály. Tehát 14 napon belül a teljes összeg visszajár. A pénz azonban sok esetben már nincs az utazási irodáknál.  Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke szerint ugyanis amikor az utas megrendelt egy utazást, az irodák azonnal tovább utalták a pénzt a szolgáltatást közvetlenül nyújtó cégeknek - légitársaságoknak, szállodáknak, hajóstársaságoknak –, akik ezt most nem fizetik vissza. Helyette olyan, egy éven belül leutazható utalványt adnak, aminek a felhasználása bonyolult, egy utas nem is tudna igazán mit kezdeni vele. Mivel az utazási irodák nem kapják vissza az általuk már tovább utalt pénzt, természetesen ők sem tudják visszaadni az utasnak azt, ami nincs náluk. A MUISZ ezért azt kérte a kormánytól, hogy ebben a rendkívüli helyzetben az utazási irodák a pénz visszafizetése helyett egy évig érvényes vouchert adjanak az utasoknak a fel nem használt utakért. Az utazási irodák honlapjait átnézve valóban a pénz visszafizetése helyett inkább arról szeretnék meggyőzni az utasokat, hogy ne mondják le az utat, hanem foglaljanak át másik időpontra. Egyelőre nem érkezett arról hír, hogy bármelyik utazási iroda becsődölt volna, de már ennél kisebb válságok is eredményeztek csődöt, így nem lenne meglepő, ha a veszélyhelyzet után nem mindegyik iroda tudna újra kinyitni.

Ugorhatnak az olaj- és üzemanyagárak

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.04.13. 18:57

Fotó: Népszava
Második nekifutásra megegyeztek a nagy olajkitermelő országok: kevesebb olajat hoznak a felszínre, hogy drágábban adhassák.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a vele együttműködő nagy olajállamok, vagyis az OPEC+ vasárnapi videokonferenciájukon a világkereslet tíz százalékát megközelítő, napi 9,7 millió hordós kitermelés-csökkentésről állapodott meg. A Reuters hírügynökség szerint a kvóta május-júniusra érvényes, amit 2022 áprilisáig fokozatosan leépítenek. Az OPEC+ más nagy termelőket, így az Egyesült Államokat, Brazíliát, Kanadát és Norvégiát további napi ötmillió hordós csökkentésre venne rá. A két utóbbi állam hajlik az együttműködésre, az Egyesült Államok pedig jelezte, termelése az olajáresés miatt amúgy is csökken. A hazai autósok számára mindez jelentős üzemanyag-áremelkedéssel fenyeget.