Előfizetés

Denevérvédelmi program indul

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.14. 16:08

Fotó: YE AUNG THU / AFP
A négy ország szervezésében kezdődő BAT4MAN projekt célja a fontos emlősök összehangolt védelme.
Országhatárokon átívelő denevérvédelmi projekt indul, a Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna által közösen szervezett program célja az emlősök összehangolt védelme, a lakosság szemléletformálása és a fenntartható környezethasználat kialakítása a határ menti területeken – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az Emlősvédelmi Szakosztály most induló, négy országot tömörítő, BAT4MAN nevet viselő együttműködési akció által igyekszik eloszlatni a denevérekkel kapcsolatban kialakult tévhiteket és előítéleteket. Az említett fajok védelme kiemelkedően fontos, hiszen rovarfogyasztásukon keresztül kulcsszerepet játszanak az ökológiai rendszerek egészséges működésében – olvasható a közleményben.
Mint írják, az elkövetkező két évben a sérülékeny denevérpopulációk felmérése, a veszélyeztetett szálláshelyek gyakorlati védelme és új búvóhelyek létesítése történik oly módon, hogy a kulturális értékek megóvása és az állat-ember konfliktusok lehetőségének csökkentése is kiemelt szerepet kap. Az ismeretterjesztés eszközei között kiadványok, tájékoztató táblák, vándorkiállítás és film készítése, valamint az online térben való megjelenés szerepel.
A szemléletformálás keretében a célcsoportok tagjai, többek között a denevérek által lakott épületek kezelői, lakosok, civil szervezetek, egyházi személyek és szervezetek szakmailag hiteles információt kapnak a denevérek szerepéről és jelentőségéről annak érdekében, hogy megértsék, mekkora veszteséget jelent az állományok csökkenése, a denevérfajok eltűnése. Az érdeklődők a gyakorlati védelmi munkákba is bekapcsolódhatnak, például a figyelemfelkeltő, denevérodúk készítésével egybekötött akciók során.
A projektet a szatmárnémeti E-Consult Egyesület vezeti, partnerei az ukrajnai Ökológiai és Regionális Tudományok Intézete, a Szlovák Denevérvédelmi Társaság, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A projektet a Magyar-Szlovák-Román-Ukrán Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 finanszírozza 449 635 euróval, amelyből az Európai Unió támogatása 404 671 euró – áll az összegzésben.

Szokatlan magasságba merészkedett egy tigris Nepálban

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.14. 14:34

Fotó: Patrice Correia/Biosphoto via AFP / AFP
Az öröm mellett aggodalmat is okozott a vadfigyelő kamera észlelése, egyes szakértők szerint ennek is a klímaváltozás lehet az oka.
Szokatlan, 2500 méteres tengerszint fölötti magasságban észlelt tigrist egy vadfigyelő kamera egy erdőben Nepál nyugati részén, Dadeldhurában. 
Az erdészeti és környezetvédelmi minisztérium illetékese szerint valószínűleg elsőként láttak tigrist ilyen nagy magasságban Nepálban, ahol ezek a nagymacskák jobbára az Indiával határos déli síkvidéken fordulnak elő.
A ritka észlelést az illetékes, Bisnu Praszna Acsarja „örömteli eseménynek” nevezte „minden természetvédő és állatbarát” számára, csakhogy Indiában és Bhutánban már ennél jóval nagyobb magasságban is láttak tigriseket és ez egyáltalán nem töltötte el örömmel a természetvédőket és a kutatókat.
Egyes szakértők szerint ugyanis a klímaváltozás következményeként hódítanak meg egyre magasabb területeket a tigrisek, mások szerint a természetes élőhely zsugorodása és a szűkülő zsákmánykínálat űzheti el a ragadozókat megszokott előfordulási helyükről.

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat, ha orvvadászok közelednek

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.11. 12:47

Fotó: Shutterstock
Azok az orrszarvúak, amelyek hátán nem utazott vöröscsőrű nyűvágó, csak az esetek 23 százalékában vették észre a közeledő embereket.
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint. A keskenyszájú orrszarvúak (Diceros bicornis) és a gyakran az állatok hátán utazó vöröscsőrű nyűvágók (Buphagus erythrorhynchus) viselkedését figyelték meg a szakemberek. Azok az orrszarvúak, amelyek hátán nem utazott nyűvágó, csak az esetek 23 százalékában vették észre a közeledő embereket, ellenben ha a madarak rikoltásukkal segítették a vastagbőrűeket, azok minden egyes alkalommal észrevették az embereket – írták a kutatók a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban. A keskenyszájú orrszarvúfajt súlyosan veszélyezteti a vadorzás. Bár afrikai populációjuk kissé szaporodott az utóbbi időben, vadon már csupán 5630 példány él a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. Az orrszarvúnak kiváló a szaglása, de nagyon rossz a látása. Ezért ha egy vadász széllel szemben áll, akár ötméternyire is megközelítheti az állatot – mondta Roan Plotz, a melbourne-i Victoria Egyetem kutatója.
Az orrszarvúak hátán ücsörgő nyűvágók az állaton élősködő rovarokkal, például kullancsokkal táplálkoznak. Amikor ember közeledik, a madarak gyakran adnak ki hangjelzést, amelynek hatására az orrszarvúak szinte mindig úgy fordulnak, hogy a széliránnyal ellentétesen néznek, tehát abba az irányba, amely felől a legkevesebb szagot tudják észlelni, és amely felől az orvvadászok leggyakrabban érkeznek. A vöröscsőrű nyűvágót az egyik Kelet-Afrikában beszélt nyelven, szuahéliül Askari wa Kifarunak hívják, amelynek jelentése „az orrszarvú őre”. Az afrikai emberek tehát már régóta ismerik a madarak hasznát a nagy szürke emlősök számára.