A belga liberális politikus közölte, hogy eddig 22 tagállamban léptettek életbe rendkívüli intézkedéseket a járvány miatt. Az uniós testület mindet át fogja tanulmányozni abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az EU demokratikus értékeinek és elveinek. Megerősítette azt a már korábban közzétett bizottsági véleményt, hogy korlátot kell szabni a sürgősségi döntések hatályának, és a rendelkezéseknek arányosnak kell lenniük, vagyis igazodniuk kell a helyzet súlyosságához. A kormányoknak emellett biztosítaniuk kell az intézkedések állandó felülvizsgálatát a parlament, az igazságszolgáltatás, illetve a független sajtó által.
Előadásában és a kérdésekre adott válaszaiban Reynders külön kiemelte Magyarországot, ahol a kormány által bevezetett veszélyhelyzet szerinte több okból is aggályos. Hangsúlyozta: nem csak a felhatalmazási törvényt fogják megvizsgálni abból a szempontból, hogy sérti-e az EU jogot, hanem a kormányzat minden lépését, amit a jogszabály alapján tesz. – Külön ellenőrizni fogjuk, hogy ha felfüggesztik bizonyos törvények hatályát, lesznek-e közöttük a nemzeti jogba átültetett uniós irányelvek és rendeletek – mondta a jogállamiságért is felelős biztos, aki gondnak nevezte az álhírek terjesztéséről született Btk. módosítást is: „Hamis információkat természetesen nem szabad közzétenni a járványról, de mi van, ha valaki azt állítja, hogy nincs elég gyógyszer az országban? Ezt álhírnek minősítik, vagy ez a valóság?” Reynders ezért kilátásba helyezte, hogy az Európai Bizottság elemezni fogja az Btk. módosítása alapján indított ügyészségi vizsgálatokat is.
Ha a brüsszeli testület bárhol jogsértést fog megállapítani, kötelezettségszegési eljárást indíthat, és az EU bírósága elé citálhatja a vétkesnek gondolt tagállamot. Az igazságügyi biztos már javasolta az EU horvát elnökségének, hogy a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikkelyes eljárás keretében tűzzék napirendre a két tagország rendkívüli állapotra vonatkozó intézkedéseit a miniszterek döntéshozó fórumán. Didier Reynders mindazonáltal az uniós támogatások korlátozását vagy befagyasztását véli a leghatékonyabb nyomásgyakorlási eszköznek a jogállami normáknak ellenszegülő kormányokkal szemben. Az erről szóló rendelettervezetről egyelőre viták folynak a tagállamközi EU Tanácsban.
