Naponta 4500-an vesztik el az állásukat

Publikálás dátuma
2020.04.15. 08:30
Illusztráció
Fotó: JAN WOITAS / AFP
Április második felében tovább gyorsul az elbocsátási hullám a szakszervezetek szerint, a munkaerőkölcsönzők azt remélik, hat hónap után beindul a gazdaság.
Már több mint 4500 munkavállaló veszíti el naponta az állását – ez hangzott el kormányoldalról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy héttel ezelőtti videokonferenciáján. Március elején még csak 2500 új jelentkező regisztrált a kormányhivatalok foglalkoztatási részlegeinél, április 4-én pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter napi 4000 új álláskeresőről beszélt. A dinamikus emelkedés azt jelzi, hogy áprilisban felgyorsultak az elbocsátások. A tervek szerint ma, és mostantól minden héten tartanak egy rövid megbeszélést a piaci terület munkaadói és dolgozói érdekvédelmi szervezetei a kormány képviselőivel, hogy áttekintsék a koronavírus-járvány foglalkoztatásra gyakorolt hatását. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László attól tart, hogy a válság miatt a legrosszabb helyzetbe került vállalatok tartalékai lassan elfogynak, tehát a most következő hetekben tovább erősödik az elbocsátási hullám, ám ha nagyon rosszak lesznek a munkanélküliségi adatok, a kormány megpróbálja majd elhallgatni a valós helyzetet. Az innovációs tárca lapunk kérdésére, hogy a válság kezdete óta hogy alakult a munkanélküliség az országban, azt felelte, 30 ezer fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közölték, hogy a munkáltatók „jelenleg is heti mintegy kétezer új álláshelyet jelentenek be”, sok álláskeresőnek tehát sikerül elhelyezkednie. Ezután rátértek arra, hogy a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét az állam átvállalja, ami hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. Csakhogy a jogszabályok mostani formája alapján ezzel a lehetőséggel épp a legsérülékenyebb dolgozói csoport, a 150 ezer kölcsönzött munkavállaló esetében nem tudnak élni a cégek, miközben első körben mindenhonnan őket küldik el először. G. Nagy Balázs, az egyik legnagyobb munkaerő kölcsönző cég, a Trenkwalder vezetője a Népszavának kijelentette, hogy eddig a kölcsönzött dolgozók 20-30 százalékának a szerződését mondták fel a vállalatok, az összes többi megtartásáért komolyan harcolnak. Nem azon múlik a megoldás, hogy melyik szektor foglalkoztatta őket – tette hozzá, sokkal fontosabb szempont a cégek rugalmassága. Ahol megvan a kompromisszumkészség, ott átalakítják a munkarendet, hogy folytatni lehessen a termelést, új szerződéseket kötnek, mert a legfontosabb cél a munkahelyek megtartása. A kölcsönző szakma abban reménykedik a szakember szerint, hogy egy gyors, féléves válság után talpra állhat a gazdaság és – bár megváltozott körülmények közé, de – vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a most elküldött dolgozókat is. G. Nagy Balázs elmondása szerint ehhez van egy 300 ezer munkavállalót tartalmazó hivatalos adatbázisuk és a válság után megkeresik a most munka nélkül maradtakat.  A mostani helyzet biztos vesztesei a nyugdíj mellett dolgozók, őket a koruk miatt a legtöbb helyről hazaküldték. A munkájukat vesztő fiatalabbak azonnal megpróbálnak elhelyezkedni, a Trenkwalder adatai szerint például a Dunántúlon februárról márciusra négy-ötszörösére nőtt az álláshirdetésekre bejelentkezők száma. 

Minden munka jó

Az utóbbi egy-két évben lasszóval fogták az állami közszolgáltató cégek a dolgozókat, a piaci vállalatok jobb feltételeket kínáltak és elhalászták a munkaerőt. A munkanélküliség növekedésével azonban megfordult a trend. A Népszava kérdésére a MÁV Zrt. azt felelte, hogy „az állást kereső érdeklődők száma megnőtt, a jelentkezők a munkavállalási feltételek vonatkozásában rugalmasabbá váltak.” A VOLÁNBUSZ autóbusz-vezetői, valamint járműkarbantartási fizikai munkakörökbe és több szellemi pozícióba keres munkavállalókat. Itt térségenként eltérő mértékben nőtt a jelentkezők száma. A Magyar Posta ezt válaszolta: „Mi is tapasztaljuk, hogy hirtelen és drasztikusan megváltozott a hazai munkaerőpiac a koronavírus-járvány miatt. Az eddigiektől eltérően többen jelentkeznek az álláshirdetéseinkre, és ez az ország minden régiójában jellemző”. Hasonló válaszok érkeztek az állami víziközmű cégektől is.

Témák
foglalkoztatás

Kásler tanácsadója azt magyarázza, hogy valójában egy hosszú távú terv része a kórházi ágyak felszabadítása

Publikálás dátuma
2020.04.15. 08:21

Kollár Lajos közölte azt is, hogy nem most döntött az Emberi Erőforrások Minisztériuma a betegek elbocsátásáról.
Hosszú távú terv része a kórházi ágykapacitások felszabadítása - mondta Kollár Lajos miniszteri tanácsadó az M1 aktuális csatornán kedd este.
Kiemelte, az erről szóló döntést nem most hozta meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hosszú hetek óta készülnek a koronavírus-járvány terjedésére.

- Nem egyik napról a másikra kényszerítették a kórházakat betegek elbocsátására - jelentette ki. Hozzátette, Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter utasítása egyértelmű: olyan beteget nem küldhetnek el, aki emiatt életveszélyes állapotba kerülne, vagy tartósan romlana az egészségi állapota. Megjegyezte, sok országban hirtelen tört ki a járvány, nem volt erre felkészülve az egészségügy. Emiatt kaotikus helyzet alakult ki, sok beteg ellátatlan maradt. Közölte azt is, hogy más országok is - mint például Dánia, Németország, Svájc, és Ausztria - átstrukturálták a rehabilitációs ágyakat. Azt is elmondta, hogy az Emmiben elkészült egy modell, amely szimulálja, mi várható a járvány folyamán. Ennek alapján eddig szinte napra prognosztizálni tudták a megbetegedések számát. - A görbét egy kicsit kizökkentette a fővárosi Pesti úti idősotthonban történt tömeges megbetegedés - tette hozzá.  A tanácsadó a HírTv hétfői műsorában is hangsúlyozta, hogy egy járvány esetén teljesen mások a prioritások. Úgy vélekedett, hogy másként kell gondolkodni, az utasításokat pedig még inkább végre kell hajtani. Az ügy előzményéről a Népszava számolt be elsőként. Eszerint Kásler Miklós tárcavezető utasítása alapján a közfinanszírozott ágyak minimum 60 százalékát alkalmassá kell tenni az új koronavírussal fertőzöttek ellátására, vagyis az összes mintegy 60 ezer ágy közül 36 ezret kell felszabadítani. A miniszter minderre nyolc napot adott az intézményeknek.  Az intézkedés magával sodorta Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet (OORI) főigazgatóját is, akinek a miniszter megszüntette főigazgatói megbízatását. Az indoklás szerint Cserháti nem teljesítette az Operatív Törzs által jóváhagyott, a Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus-járvánnyal kapcsolatos utasításait. Ennek oka a tárca igencsak körülírt megfogalmazása szerint az, hogy az OORI-nak „április 15-re biztosítania kellett volna az új koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, ebből április 10-én még egyetlen ágy sem volt erre a célra az OORI-ben, és április 16-ra az előírt tizedét sem ígérte a főigazgató. Az intézetben ellátott rehabilitációs betegek áthelyezéséről nem gondoskodott.” Cserháti Pétert munkatársai hétfőn búcsúztatták, erről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Frissítve: 2020.04.15. 09:10

Kétéves mélyponton a migrációs hullám

Publikálás dátuma
2020.04.15. 08:00

Fotó: AFP / Anadolu Agency
Épp a múlt pénteken derült ki, hogy a kormány újabb milliárdokat szán a „rendkívüli migrációs nyomás kezelésére”.
Lényegében leállt az illegális migráció a déli határon, utoljára 2018 nyarán fordult elő (akkor is csak egyetlen héten), hogy ilyen kevesen próbáltak bejutni vagy jutottak be Magyarországra a zöldhatáron át. Ez derül ki a rendőrségi honlap adataiból. Eszerint a múlt héten összesen 21 ember fogtak el magyar területen és kísértek vissza a határzár szerbiai oldalára, ami napi átlagban három embert jelent. Rajtuk kívül egész héten mindössze tízen voltak azok, akiknél már a tiltott határátlépést sikerült megakadályozni. Előállítás nem volt, ahogy eljárás sem indult a múlt héten egyetlen „migráns” ellen sem. Az azt megelőző héten hasonló adatok szerepelnek. Mindez nemcsak azért figyelemre méltó, mert január elején, illetve február végén még ezer felett volt az említett statisztikában a számuk, hanem azért is, mert épp a múlt pénteken derült ki, hogy a kormány újabb milliárdokat szán a „rendkívüli migrációs nyomás kezelésére”. A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján a költségvetési törvényben a vonatkozó belügyi fejezet 19,3 milliárd forintos túllépését engedélyezik, ezen felül pedig 10,2 milliárdos többletforrást is biztosítanak a költségvetésből. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen rendkívüli kiadások merültek fel úgy, hogy illegális határátlépők alig vannak és az állami szervek energiáit amúgy a koronavírus-járvány elleni harc köti le. Arról, hogy a jövőben miként alakul az illegális migráció, meglehetősen ellentmondásos hírek érkeznek. A német Welt című lap például arról ír, hogy a koronavírus-járvány által erősen sújtott Törökország ismét migránsok ezreit küldi Görögország irányába, azonban most egy másik útvonalon. A lapnak egy Szíriából származó 30 éves özvegy arról beszélt, hogy a buszok pénteken érkeztek meg értük, és éjszaka szállították el őket; most Izmirben várja, hogy elindulhasson Görögországba. A lap szerint a nő egyike annak a körülbelül kétezer menekültnek, akiket a török hatóságok a hétvégén szállítottak el a szíriai határ közelében fekvő Osmaniye-i táborból. A kormányellenességgel nem vádolható Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Speidl Bianka ugyanakkor tegnap arról beszélt, hogy a koronavírus miatt új jelenséget tapasztalnak a migránsok körében: az illegális visszaáramlást a kibocsátó országokba. A kutató szerint több ezren térhettek már vissza hazájukba Európából a járvány miatt és a hazatérők – az érkezőkhöz hasonlóan – embercsempészek segítségét veszik igénybe.   
Szerző
Témák
migráció