Már több mint 4500 munkavállaló veszíti el naponta az állását – ez hangzott el kormányoldalról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy héttel ezelőtti videokonferenciáján. Március elején még csak 2500 új jelentkező regisztrált a kormányhivatalok foglalkoztatási részlegeinél, április 4-én pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter napi 4000 új álláskeresőről beszélt.
A dinamikus emelkedés azt jelzi, hogy áprilisban felgyorsultak az elbocsátások. A tervek szerint ma, és mostantól minden héten tartanak egy rövid megbeszélést a piaci terület munkaadói és dolgozói érdekvédelmi szervezetei a kormány képviselőivel, hogy áttekintsék a koronavírus-járvány foglalkoztatásra gyakorolt hatását. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László attól tart, hogy a válság miatt a legrosszabb helyzetbe került vállalatok tartalékai lassan elfogynak, tehát a most következő hetekben tovább erősödik az elbocsátási hullám, ám ha nagyon rosszak lesznek a munkanélküliségi adatok, a kormány megpróbálja majd elhallgatni a valós helyzetet.
Az innovációs tárca lapunk kérdésére, hogy a válság kezdete óta hogy alakult a munkanélküliség az országban, azt felelte, 30 ezer fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közölték, hogy a munkáltatók „jelenleg is heti mintegy kétezer új álláshelyet jelentenek be”, sok álláskeresőnek tehát sikerül elhelyezkednie. Ezután rátértek arra, hogy a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét az állam átvállalja, ami hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez.
Csakhogy a jogszabályok mostani formája alapján ezzel a lehetőséggel épp a legsérülékenyebb dolgozói csoport, a 150 ezer kölcsönzött munkavállaló esetében nem tudnak élni a cégek, miközben első körben mindenhonnan őket küldik el először. G. Nagy Balázs, az egyik legnagyobb munkaerő kölcsönző cég, a Trenkwalder vezetője a Népszavának kijelentette, hogy eddig a kölcsönzött dolgozók 20-30 százalékának a szerződését mondták fel a vállalatok, az összes többi megtartásáért komolyan harcolnak. Nem azon múlik a megoldás, hogy melyik szektor foglalkoztatta őket – tette hozzá, sokkal fontosabb szempont a cégek rugalmassága. Ahol megvan a kompromisszumkészség, ott átalakítják a munkarendet, hogy folytatni lehessen a termelést, új szerződéseket kötnek, mert a legfontosabb cél a munkahelyek megtartása.
A kölcsönző szakma abban reménykedik a szakember szerint, hogy egy gyors, féléves válság után talpra állhat a gazdaság és – bár megváltozott körülmények közé, de – vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a most elküldött dolgozókat is. G. Nagy Balázs elmondása szerint ehhez van egy 300 ezer munkavállalót tartalmazó hivatalos adatbázisuk és a válság után megkeresik a most munka nélkül maradtakat.
A mostani helyzet biztos vesztesei a nyugdíj mellett dolgozók, őket a koruk miatt a legtöbb helyről hazaküldték. A munkájukat vesztő fiatalabbak azonnal megpróbálnak elhelyezkedni, a Trenkwalder adatai szerint például a Dunántúlon februárról márciusra négy-ötszörösére nőtt az álláshirdetésekre bejelentkezők száma.
