Kiutat kínál Orbán Viktornak a teljhatalom jelentette politikai zsákutcából a Bizottság elnöke, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ursula Von der Leyen késő délelőtt, az Európai Tanács vezetőjével együtt ismerteti Brüsszel javaslatát a vírus miatt elrendelt korlátozások óvatos lazítására és a dokumentumban az egyik passzus Magyarországra vonatkozik, anélkül azonban, hogy megnevezné a pontos címzettet.
Eszerint a szükségállapot idején kapott különleges jogköröket a kormányok célzott intézkedéseivel kell felváltani. A lap szerint Orbán az utalást nyugodtan veheti félreérthetetlen célzásnak, hiszen az EU láthatólag próbál neki segíteni, hogy kikeveredjen a sokat bírált felhatalmazási törvény csapdájából. Ha nem hajlandó rá, akkor jön a következő kötelezettségszegési eljárás, ezt von der Leyen félreérthetetlenül megmondta a hét végén.
Maradjon a Fidesz felfüggesztve
Orbán Viktor egyik fő német kereszténydemokrata támogatója csak abban lát kivetnivalót a felhatalmazási törvény kapcsán, hogy abban nem szabták meg, pontosan mikor veszti érvényét a különleges jogkör, írja a Neue Zürcher Zeitung. MertGünther Oettinger szerint egyébként minden rendben van a jogszabállyal. A korábbi uniós biztos ugyanakkor pikánsnak nevezi, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában hasonló javaslat van az asztalon, abban sem szerepel a lejárat időpontja. De jogászok azt is erősen bírálják. Fontos azonban, hogy a parlamenti demokrácia egészét nézzük – tette hozzá. A kérdés egyébként az volt, hogy nyugaton egyesek joggal értékelik-e a diktatúra felé tett lépésként a rendeleti kormányzást.
A politikus arra a felvetésre, nem kellene-e az EU-nak nagyobb nyomást gyakorolnia Budapestre, azt válaszolta, hogy már zajlik az eljárás a 7-es cikk alapján és biztos, hogy a Bizottság él majd jogával. A beszélgetés során szóba került a Fidesz néppárti tagsága is, ami kapcsán Oettinger azt fejtegette, hogy a végleges döntésnél bizonyosan figyelembe veszik a mostani fejleményeket is. Ám a határozat a válság miatt inkább csak az év 2. felében esedékes. Addig ő amellett van, hogy maradjon érvényben a tagság felfüggesztése.
Oettinger, akit Orbán az új Tudománypolitikai Tanács társelnökének nevezett ki, elmondta, hogy a felkérést továbbította a Bizottságnak. Az most mérlegeli, hogy megadja-e az engedélyt. A tisztséget egyébként anyagi térítés nélkül látná el, de a testület csak tanácsokat ad a tudomány, kutatás és innováció kapcsán. Döntési jogköre azonban nincs.
Mesterien lovagolja a válságot
A Politico vezető anyagként körkérdést intézett egy sor érintetthez, miután félő, hogy Orbán Viktor az általa szerzett példátlan jogosítványok segítségével lecsap az ellenzékre és lebontja a fékeket és ellensúlyokat. A kérdés egészen pontosan úgy hangzott: mit kellene Európának konkrétan csinálnia Magyarországgal?
Az „Újítsuk meg Európát”, vagyis a liberális EP-frakció nevében a román Ciolos elnök elfogadhatatlannak nevezi, hogy a vírus ürügyén a magyar kormány még jobban felszámolja a demokratikus intézményeket. Orbán átlépte a vörös vonalat, ezért szembe kell néznie a következményekkel. Európának pedig vissza kell állítania a demokráciát, bármibe is kerüljön. Folytatni kell a jogállami eljárást, és el kell érni, hogy Magyarország a következő pénzügyi időszakban csak akkor kaphasson közösségi támogatást, ha maradéktalanul tiszteletben tartja a demokráciát. Addig az EU szerveinek kell elosztaniuk a forrásokat. Azon kívül állandó mechanizmus segítségével nyomon kell követni a magyar helyzetet, mert a jogállam nem lehet fakultatív.
Reynders, a Bizottság igazságügyi biztosa megismétli, hogy igen erős aggályokat váltottak ki a vírusválság kapcsán hozott magyar intézkedések, Brüsszel most azok végrehajtását figyeli feszülten, ideértve, hogy mivel jár a gyakorlatban, ha valakit hamis hírek terjesztésével vádolnak meg. Mindenképpen szavatolni kell a jogbiztonságot és a szólásszabadságot, és minden eddiginél fontosabb, hogy az újságírók akadálytalanul dolgozhassanak. A politikus megerősítette, hogy az EU szükség esetén közbelép.
A magyar kormány kommunikátora Kovács Zoltán meglepőnek tartja, hogy koronavírus ide vagy oda, bárki azzal foglalkozzon, miként próbál egy tagállam megküzdeni a járvánnyal. Szerinte a bírálatok nagy része pontatlan, mert az alaptörvény értelmében a kormánynak joga van rendkívüli lépéseket tenni, de az is egyértelmű, hogy ha véget ér a szükségállapot, akkor vissza kell adni ezeket a jogosítványokat. A Parlamentet pedig felügyeleti jog illeti meg. Továbbá a jog korlátozza a végrehajtó hatalmat, mármint hogy az rendeleti úton irányítsa az országot. És a dekrétumok csak a kórokozó visszaszorítását szolgálhatják. Politikai cenzúráról pedig szó sem lehet, amikor a rémhírek elleni harcról van szó. Úgy hogy az uniónak nem kell semmit sem tennie, inkább arra összpontosítson, miként segíthet a tagoknak a ragály leküzdésében.
Pernille Weiss, a néppárti frakció képviseletében sürgeti, hogy a tekintélyuralmi magyar döntések miatt mielőbb hívják életre azt a mechanizmust, amelynek segítségével meg lehet büntetni a demokratikus normákat és a jogállamot megszegő országokat. Lehetővé kell tenni, hogy minősített többséggel rendelhessenek el szankciókat, ha egy kormány nem tesz eleget az alapelveknek. A leggyorsabb és a leghatékonyabb eszköz azonban az volna, ha megvonnák a brüsszeli anyagi forrásokat. Utána jönnének az egyéb pénzügyi bírságok.
Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországot jelenleg egyaránt fenyegeti a járvány és a mind inkább tekintélyuralmi kormány. Az EU-nak villámgyorsan fel kell ébrednie, ha nem akarja, hogy az autokrácia vírusa átterjedjen máshová is. Nem támogathatja, ha egy tagállam bontógolyóval esik neki a demokráciának. A következő költségvetésben érvényesíteni kell a jogállami kikötést. Azon kívül több pénzt kell adni a civil szervezeteknek, illetve a független sajtónak. A 7-es paragrafus alapján zajló eljárás keretében pontosan meg kell mondani, mi a teendő Magyarország részéről, hogy az eleget tegyen a demokratikus előírásoknak. A Néppártnak pedig el kell döntenie, hogy ragaszkodik-e a Fideszhez.
Karácsony Gergely főpolgármester azt emeli ki, hogy most már biztos: a vírus, valamint a társadalmat és a demokráciát fenyegető veszélyek ellen csakis európai szinten lehet küzdeni. Ám ha egy kormány ellenségnek nyilvánítja az EU-t, ahogy azt Orbán tette, akkor az uniónak az önkormányzatokat, a civil társadalmat, a szakszervezeteket, kutató és tanintézményeket, a kis és középvállalkozásokat kell megfelelő partnernek tekintenie. Ehhez meg kell találni a jogi formát, mármint hogy a pénzek eljussanak helyi szintre és ott a szereplők az eddiginél nagyobb jogkört kapjanak a felhasználáshoz.
Gerolf Annemans, az erősen jobboldali Identitás és Demokrácia frakció nevében azt hangoztatja, hogy Brüsszel nem alkalmazhat kettős mércét, és Magyarország joggal lázad, mivel az unió elveszi a jogokat a kormányoktól. Merthogy szuperállamot akar, és nagyon szerencsétlen, hogy demokráciaellenesnek állítja be a magyar vezetést, miközben az odahaza jelentős tömegtámogatást élvez. Amúgy pedig a mostani helyzetben a kisebbségi belga kabinet is hasonló jogokat csikart ki magának, mint az Orbán-kormány. Az ellen mégsem ágál senki. Szóval inkább az EU-t kell megállítani, mert az gyorsuló ütemben hagyja el a számára kijelölt vágányt.
John Dalhuisen, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt munkatársa kifejti, hogy Orbán Viktor mesterien lovagolja meg a válságokat, és ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, amikor meghatározatlan időre magához ragadta a rendeleti kormányzás jogát, továbbá felhatalmazást kapott, hogy bebörtönözze mindazokat, akik „eltorzított tényeket” adnak tovább. Három sürgős lépést kellene tenniük mindazoknak, akik nem nézik jó szemmel az ellenőrizetlen tekintélyuralmat az unió egyik országában: 1. a 13 érintett országnak ezúttal névvel kell elítélnie Magyarországot. 2. Ugyanezeknek a kormányoknak eljárást kellene kezdeményezniük az Európa Tanácsban. 3. A Néppártnak végre ki kellene raknia a Fideszt.
Orbán tekintélye és ereje azért nőtt meg, mert senki sem szállt szembe vele. Ám ez egy csapásra megváltozik, ha a támogatói és a magyar szavazók rájönnek, hogy a politikus az ő helyüket teszi kockára Európában. Ezt most mindenki számára világossá kell tenni.
Bizony, élvezi
Hatalomkoncentráció megy végbe Magyarországon, ezzel párhuzamosan erősödik a nyomás az önkormányzatokra, írja a Deutsche Welle. A polgári jogok hívei és az ellenzék képviselői attól félnek, hogy még inkább visszaszorul a jogállam. Niedermüller Péter, a 7. kerület polgármestere ellentmondásosnak tartja, amit a kormány csinál, hiszen az gyakran egyik szavával csapja agyon a másikat. Így azonban nem tudják a helyhatóságok, hogy mitévők legyenek. A DK-s politikusnak azonban leginkább azzal van baja, hogy a felhatalmazási törvény életbe lépte óta helyi szinten súlyos anyagi gondokkal küszködnek, hiszen a központi hatalom olyan forrásokat von el, mint pl. a parkolási díjak.
Ráadásul a rendkívüli jogosítványok birtokában a kormány olyan intézkedéseket igyekszik keresztülverni, amelyek semmilyen kapcsolatban sincsenek a járvánnyal. Pl. hogy az önkormányzatokat felügyelet alá akarták helyezni. Vagy hogy dekrétummal rendelnék el a városligeti múzeum negyed építését. Kaltenbach Jenő volt ombudsman úgy véli, hogy Orbán igyekszik bosszút állni az őszi választáson elszenvedett vereségért. Ezért sok mindent próbál visszavenni a polgármesterektől, illetve helyi képviselőtestületektől.
Ám hiába a tömeges online-tiltakozás, Orbán a vírus miatt erősíteni tudja uralmát – mondja Krekó Péter. A miniszterelnök láthatóan élvezi, hogy ekkora jogokhoz jutott. A válságstáb tagjai egy hivatalos filmben szuperhősökként jelennek meg, ő maga pedig a macher. Közben fideszes politikusok azt az összeesküvés elméletet propagálják, hogy Soros támadta meg a forintot, azért zuhant az árfolyam. A számítás láthatólag beválik, a Nézőpont szerint 78 százaléka támogatja a vírus elleni lépéseket. Niedermüller ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy jelen helyzetben igazi, szoros együttműködésre, egységes stratégiára, nem pedig teljhatalommal felruházott miniszterelnökre volna szükség.
Ragály után vizsgálat
Nem könnyű manapság kormányzati politikusnak lenni, mert a vírus miatt jelenleg ugyan népszerűek a vezetők, de utána jöhet a fekete leves, írja az Economist. Persze a helyzetük most sem irigylésre méltó, hiszen küszködnek, hogy lépést tartsanak a fejleményekkel, de úgy tűnik, hogy folyamatosan vesztenek. A kórokozó nem hallgat ígéretekre, fenyegetésekre, mézesmázos szavakra, kilátásba helyezett pénzekre vagy szankciókra. Azonnal megmutatja viszont, ha melléfognak a tisztségviselők.
Másfelől viszont a kormányok uralják a híreket, elhallgatnak az ellenzéki hangok, de ez csak átmenetileg van így, mert hosszú távon igencsak nagyok a kockázatok. Idetartozik, hogy ők maguk is ágynak eshetnek, lásd Johnsont. De még nagyobb gondot jelent számukra, hogy miként adagolják be a helyzet súlyosságát a lakosságnak, de úgy, hogy senkit se ábrándítsanak ki saját magukból és ne keltsenek általános kétségbeesést. Sokan közülük csak későn fogták fel, mekkora a fenyegetés. Ilyen volt Trump, aki viszont most már arról beszél, hogy nagyon sok halott lesz. Az ilyen üzenet nem éppen pozitív, ezért a vezetők sokszor visszanyúlnak a múltba, lásd, hogy az ország már megélt jóval rosszabbat is, pl. a háború során.
Ám kérdés, hogy meddig lehet az embereket felsorakoztatni a zászló mögött a harcias nyelvezettel és a régmúlt hősiesség felemlegetésével. Ha nem látni a kivezető stratégiát, ugyanakkor más államok sokkal jobban megbirkóznak a nehézségekkel, akkor hamar pusztába kiáltott szónak bizonyulnak az ilyen üzenetek. De utána még rosszabb következik, mert ha elhal a ragály, akkor jönnek a vizsgálatok. És azok bizony feltárják a sok elkövetett hibát. Hogy miért nem védték meg időben a lakosságot, miért hiányoztak alapvető eszközök a védekezéshez. Hogy miért haltak meg annyian teljesen szükségtelenül, és így tovább. A kormányok nem tudják majd kikerülni a nekik címzett vádakat.
