A sportolók fizetésébe beszállnak a városok is - a járvány átírhatja a számokat

Évente hárommilliárd forintot terveztek be a nagyobb városok a csapatsportok támogatására.

Nemcsak az állami taomilliárdok és a hivatalos szponzorok pénze élteti a hazai sportot: bőven több mint hárommilliárd forintot fordítanak a hat legnépszerűbb látványsport – labdarúgás, kosár-, kézi-, vízi- és röplabda, jégkorong – első osztályú bajnokságaiban csapattal rendelkező települések a profi klubokat működtető cégek támogatására - derült ki lapunk közérdekű adatigényléseiből. Vagyis a közpénznek számító tao-támogatások mellett az adófizetőknek a mérkőzésjegyek és -bérletek megvásárlása mellett is milliárdokba kerülnek a helyi kedvencek.

Legalábbis az év elején elfogadott helyi költségvetések alapján. Persze a koronavírus-járvány, illetve az ezzel kapcsolatos kormányzati megszorítások, az önkormányzatok bevételeinek megnyirbálása átírhatja a számokat a majdani új, kényszer szülte büdzsékben.

Az önkormányzatok mindenesetre időről-időre felülvizsgálják a versenysportok támogatását célzó költéseiket. Komoly indulatokat váltott ki március elején, hogy az új győri polgármester, Dézsi Csaba András kijelentette, az önkormányzat az előző évekkel ellentétben nem támogatja tovább a város profi labdarúgócsapatát, még azt sem teszi lehetővé a másodosztály középmezőnyében szerénykedő klubnak, hogy a 290 milliós győri sporttámogatási keret egy részére pályázzon.

Korábban Érd polgármestere, Csőzik László jelentette be, hogy a település az addigi formában nem tudja vállalni a helyi női kézilabdaklub finanszírozását: az ellenzéki városvezető szerint tavaly nagyjából 430 millióba került az érdieknek a bajnoki bronzérmes csapat, a következő szezonra viszont már 700 millióra lenne szükség. Csőzik úgy vélte, egyszerűen nem férnek bele a város büdzséjébe a nettó kétmillió forintos játékosfizetések, s Érd a jövőben csak 200-250 milliót szán a női kézilabdára, különben nem marad pénz például út- és járdafelújításra.

Huszonnégy városnak küldtük el kérdéseinket az önkormányzati sporttámogatásokkal kapcsolatban, közülük három helyről, Pécsről, Egerből és Kisvárdáról nem kaptunk választ. Utolsóként Szolnok küldte meg adatait, s meglepetésre a profi sportra – ezen belül is a kosárlabdára – mindössze 20 milliót költ a város 2020-ban. Pedig a Tisza-parti település az elmúlt években – többek között a Közgép kiemelt támogatásának köszönhetően – több sportágban (például kosár- és vízilabda) is bajnokcsapattal büszkélkedhetett, s közismert volt, hogy igencsak komoly fizetésekkel tudták a városba csábítani a legjobb sportolókat. Kosárlabdában például akadt olyan játékos, aki hétmillió forintot keresett havonta, s vízilabdában is akadtak kétmilliós bérek.

A profi csapatok támogatására önkormányzati szinten legtöbb pénzt – 471 millió forintot – Székesfehérváron fordítanak, a sorban a második Szombathely. A klubokat üzemeltető cégek támogatására a vasi megyeszékhely 410 milliót fordít a büdzséjéből. Ezekben az összegekben egyébként nincsenek benne a létesítmények használatára (a kluboknak ugyanis általában fizetniük kell egy-egy stadion vagy sportcsarnok használatáért) adott városi támogatások.

A harmadik helyen Kaposvár áll 346 millióval, arányaiban viszont a somogyi megyeszékhely messze az első az országban, hiszen költségvetésének 3 százalékát fordítja a helyi futball-, kosárlabda-, vízilabda és két röplabdacsapat támogatására, ami iparűzési adóbevételének cirka 10 százaléka. Hogy a kaposvári ráfordítás mennyire kimagasló, azt jól mutatja, hogy a második helyen álló Szombathelyen a költségvetés 1,67 százaléka megy profi sportra – az iparűzési adóbevétel 5 százaléka -, míg a harmadik Mezőkövesd 0,7 százalékkal. A másik véglet Vác, ahol az új, ellenzéki városvezetés egyetlen forintot sem áldoz a profi labdajátékok támogatására.

A labdarúgásra Szombathelyen és Zalaegerszegen ad legtöbbet az adófizetők pénzéből az önkormányzat, egyaránt 150-150 millió forintot, Székesfehérváron és Kaposváron 120-120 millió jut focira, s Mezőkövesdnek is 110 milliót ér meg, hogy az első osztályban játszik a helyi csapat. A kosárlabdával is bőkezű a vasi megyeszékhely, a bajnoki címvédő gárda 180 milliós önkormányzati támogatást kap, Sopron 150, Székesfehérvár 126 millióval dotálja a helyi csapatokat.

Kézilabdában Veszprém és Tatabánya áldoz százmilliós tételt a helyi klubokra – előbbi 140, utóbbi 100 milliót -, legalábbis hivatalosan. Szegeden ugyanis azt az információt adták, hogy összesen 80 milliót költ az önkormányzat sporttámogatásokra. A helyi kézi- és vízilabdacsapatoknak kiemelt támogatója ugyanakkor a Szegedi Sport és Fürdők Kft., és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Ezek a cégek pedig 614,5 milliós, illetve 2,35 milliárdos önkormányzati támogatásban részesülnek, azaz közvetve az innen érkező támogatás is a várostól érkezik. Jégkorongra is Székesfehérvár adja a legtöbbet (165 milliót), röplabdára pedig Kaposvár (80 millió) és Nyíregyháza (150 milliót a kosárlabdával közösen, mert egy cégé a két csapat), míg a vízilabda szintén a somogyi megyeszékhelynek (45 millió) ér a legtöbbet.