Előfizetés

Újabb Semjén-javaslat visszavonását követelik a szakszervezetek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.04.15. 17:36

Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át.
Ilyen toldozott-foltozott módon, hibáktól hemzsegő, szakmaiatlan, meggondolatlan törvényjavaslatot benyújtani felelőtlenség – a kulturális terület hat szakmai szervezetének állásfoglalása ezt a lesújtó véleményt rögzíti a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről szóló törvénytervezetről. Két könyvtári, két levéltári szervezet, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete és a Magyar Múzeumi Egyesület vezetői írták alá a követelést, hogy jelenlegi formájában vonja vissza a kormány a kedd éjszaka a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot. Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át. A terület szakemberei hangsúlyozzák, hogy 1992, vagyis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatályba lépése óta ez lenne a legnagyobb munkajogi változás ebben a szférában. Kérik, hogy válasszák külön a szakterületek szabályozásának változtatását célzó javaslatokat a kulturális területen foglalkoztatottak jogviszonyának átalakításától, külön tárgyaljanak róluk a veszélyhelyzet után. Ahogy korábban megírtuk, ha a parlament fideszes többsége megszavazza, novembertől az összes levéltáros, könyvtáros, múzeumi és közművelődési szakember, valamint a vidéki színházak és a fesztiválzenekarok tagjai a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnének. Az eredeti tervben még kivételként szerepelt a kormányközeli VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, de végül a Semjén Zsolt által kedd éjjel majdnem 11 órakor benyújtott javaslatból – vélhetően az elemi felháborodás hatására – kivették ezt a passzust. A kultúra és a közszféra szakszervezetei már húsvétkor tiltakoztak, sőt az összes nagy szakszervezeti szövetség közösen kérte Kövér László házelnököt, hogy vegye le a járvány végéig a tervezetet a parlament tárgyalási menetrendjéről és kezdeményezze annak átdolgozását. A konföderációk választ még nem kaptak. Szinte valamennyi ellenzéki párt csatlakozott a tiltakozáshoz: az MSZP, a Jobbik, az LMP után szerdán a Demokratikus Koalíció alelnöke is követelte, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot. Az időzítést minden megszólaló kifogásolta, ahogy azt is, hogy nem volt mód érdemi vitára és egybehangzó az a vélemény is, hogy a 2008 óta változatlan alapbér most bejelentett 6 százalékos emelése semmire nem elég, sőt megalázó. A peticio.com oldalon a terület dolgozói azt követelik, örökre felejtse el az Orbán-kormány ezt az ötletet.  L. Simon László már 2012-ben, kulturális államtitkárként arról beszélt, hogy sokkal nagyobb szabadságot kellene adni a kulturális intézmények vezetőinek a humán- és bérgazdálkodás terén. A parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke most úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a dolgozók jogviszonyának átalakítása végre megnyitja a lehetőséget, hogy a költségvetési intézmények nonprofit kft-vé alakuljanak, a vezetők a jól teljesítő munkatársakat tartsák meg és nekik magasabb bért tudjanak adni. Az átminősítés nem befolyásolja sem az állami normatíva összegét, amit a települések lélekszámuk alapján kapnak a könyvtárak és művelődési házak működtetésére, sem pedig a múzeumok után járó támogatásokat.  

Az Európai Parlament is rámozdult Orbánék rendkívüli felhatalmazására – szankciót javasolnak a túlhatalom ellen

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.04.15. 17:23
David Sassoli, az EP-elnöke
Fotó: Thierry ROGE / Európai Parlament
Erősödik az európai nyomás a magyar kormányon: a parlament szankciókat követel, a bizottsági elnök folyamatos és alapos vizsgálatot ígér.
Az Európai Parlament “az európai értékekkel teljességgel összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány döntését a rendkívüli állapot határozatlan idejű meghosszabbítására, a határidő nélküli rendeleti kormányzás bevezetésére és a Parlament ellenőrző szerepének a gyengítésére”. Így fogalmaz az az állásfoglalás-tervezet, amelyet az uniós képviselő-testület ezen a héten készül elfogadni a koronavírus-járvány és következményei elleni küzdelemről. A lapunk birtokába jutott szöveget az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták, az Újítsuk meg Európát és a Zöldek frakcióvezetői nyújtották be a csütörtöki és pénteki “virtuális” plenáris ülésre. Parlamenti források arról tájékoztatták a Népszavát, hogy a határozat-tervezetet az EPP-sek többsége valószínűleg támogatni fogja. A 13 oldalas dokumentumban a szerzők hosszan sorolják, hogy a tagállamoknak és az EU intézményeinek mit kell tenniük, hogy legyűrjék a válságot, illetve enyhítsék a hatásait. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti és európai szinten hozott döntéseket összhangba kell hozni a jogállami elvekkel. Az intézkedéseknek arányban kell lenniük a helyzet súlyosságával, az időtartamukat korlátozni kell és csak a jelenlegi egészségügyi válság kezelésére vonatkozhatnak. Az EP-képviselők leszögezik azt is, hogy a kormányzati lépéseket állandó felülvizsgálat alatt kell tartani. Az állásfoglalás-tervezet benyújtói a magyar mellett még a lengyel kormányt bírálják, amiért az alkotmánybíróság ellenvetései dacára megváltoztatta a választójogi törvényt és úgy határozott, hogy a járvány kellős közepén elnökválasztást tartanak, kockáztatva az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választást. Az elfogadás előtt álló szövegben a képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen értékelje a tagállamokban hozott rendkívüli intézkedéseket abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az EU Szerződéseinek. Felszólítják a testületet, hogy minden lehetséges eszközt — köztük pénzügyi szankciókat is — vessen be a súlyos és folyamatos jogsértőkkel szemben. A kormányközi EU Tanácstól azt kérik, hogy folytassa a két tagállammal szemben elindított a 7. cikkelyes eljárást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már korábban jelezte, hogy vizsgálat tárgyává teszik a sürgősségi helyzetben hozott nemzeti döntéseket és külön is tanulmányozni fogják a magyar kormány tevékenységét. A német politikus egy héttel ezelőtt a David Sassoli EP-elnöknek írott válaszlevelében megerősítette a testület szándékát. A lapunkhoz eljuttatott írásban a bizottsági elnök aggályosnak ítéli, hogy a rendkívüli helyzetben a magyar kormány szélesebb körű felhatalmazást élvez, mint a többi tagállam kormánya, elsősorban a túl általánosan megfogalmazott jogkörök és a világos időkorlát hiánya miatt. Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről szóló előírások ugyancsak elég homályosak ahhoz, hogy esetleges aggodalmakat keltsenek a jogbiztonsággal és a szólásszabadság tiszteletben tartásával kapcsolatban — fogalmaz von der Leyen, aki ígéretet tesz arra is, hogy a járvány egész ideje folyamatosan vizsgálni fogják a magyar kormányzati lépéseket. Von der Leyen az EP-elnök április 3-ikán kelt levelére válaszolt, amelyben Sassoli felkérte az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze: a magyar felhatalmazási törvény kiállja-e az uniós értékek próbáját. 

Túllépte a kétmilliót a koronavírus-fertőzöttek száma

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.15. 17:14

Fotó: MOHD RASFAN / AFP
Nyolc óra alatt több mint 18 ezer új fertőzöttet regisztráltak, ezzel meghaladta a kétmilliót a hivatalosan elismert betegek létszáma.
Már világszerte 2000984 koronavírus-fertőzöttet tartanak számon – derült ki szerda délután, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem interaktív járványtérképéből és összesítéséből. Mint a Népszava beszámolt róla, szerda reggel kilenc előtt még 1,982 millió betegről tudtak, vagyis a fertőzöttek száma, vagyis nyolc óra leforgása alatt 18432 új esetet rögzítettek. A vírus kedden összesen több mint 61500 embert fertőzött meg.
A legtöbb esetet továbbra is az Egyesült Államokban tartják nyilván: 609696 betegről és 26059 halálesetről tudnak – vagyis a betegek száma 274 fővel, a halottak száma azonban csupán három fővel emelkedett a lapunk által is közölt reggeli adatokhoz képest. Az USA-ban eddig 3,12 millió tesztet végeztek, ebből közel 500 ezret a járvány által leginkább sújtott New Yorkban. A gyógyultak száma délután ötig 49966 fő - ebben az halmazban nincs változás reggel óta, vagy az egyetem nem töltött fel róla új adatokat.
Spanyolországban 177633 fertőzöttről és 18579 halálesetről tudnak, 
vagyis a reggeli óráktól számolva 3573 új beteget és 324 új halálesetet jelentettek.

A gyógyultak száma 70853, vagyis 3349 új gyógyult esetről számoltak be, közel annyiról, ahány új fertőzött is van. Mint az MTI is beszámol róla, az országban két hét szünet után megkezdték a munkát a nem létfontosságú ágazatokban, például az építő- vagy az autóiparban dolgozók. A spanyol közszolgálati televízióban elhangzott becslés szerint országosan mintegy kétmillió munkavállaló tér vissza a munkába a napokban. Az országban a járvány miatt kihirdetett szükségállapot egyelőre április 25-én éjfélig van érvényben, de újbóli meghosszabbítása várható.  
Olaszországban 162488 betegről, 21067 halottról és 37130 gyógyultról számoltak be szerda délután- vagyis, a jelek szerint itt sem töltöttek fel új, országra szabott adatokat. A kormány keddtől engedélyezte a könyvesboltok, papír-írószer üzletek és a bababoltok újranyitását. Lombardia, Piemonte, Veneto, Lazio és a déli Campania tartomány azonban ennyit sem enyhít az óvintézkedéseken, ott májusig semmilyen bezárt üzletet nem nyit újra. 
Németországban 132553 fertőzöttről, 3502 halottról és 72600 halottról tudnak; ez – a reggel kilenc előtt közzétett adatokhoz képest – 343 új megbetegedést, 7 új áldozatot jelent, a gyógyultak száma azonban nem változott, maradt 726000 fő. A járványhelyzet miatt itt május 4-ig meghosszabbítják a határigazgatási szigorításokat is.
Nagy-Britanniában a szerdára tovább csökkent a halálesetek és az újonnan kiszűrt fertőzések napi száma -írja az MTI. Az elmúlt 24 órában 761 halálesetet jelentettek az előző napi 778 után, eddig 12 868-an haltak meg a betegségben. A koronavírus-fertőzöttek száma egy nap alatt 4605-tel emelkedett, az előző napi 5252 új fertőzés után, az igazolt fertőzöttek száma 98 476.
Hollandiában és Luxemburgban lassult, Belgiumban töretlen a járvány terjedése, itt 4400 haltak meg szerdáig a járványban, a fertőzöttek száma 33 573. Hollandiában lassulóban van a vírus terjedése, továbbá a kórházba beutalt koronavírussal fertőzöttek száma és a járványban elhalálozottak aránya is csökken. Dániában megnyitott néhány iskola, Finnországban eltávolítják az útakadályokat. Bár a következő hetekben Csehországban fokozatosan feloldják az üzleti életet, szolgáltatásokat és vállalkozásokat érintő korlátozásokat, a szájmaszk kötelező köztéri használatának eltörlése nincs még napirenden. Szerda reggelre 6151-re nőtt a fertőzöttek száma, a haláleseteké 163 volt. Romániában az elmúlt napok ütemében terjedt az új típusú koronavírus-járvány, az elmúlt 24 órában 337-en betegedtek meg, a halálesetek száma viszont rekord növekedést mutatott, a 30 új halálesettel elérte 362-re nőtt. Klaus Iohannis román államfő nem ért egyet azzal, hogy a hét végi ortodox húsvét idején enyhítsék Romániában a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozásokat, ezért a belügyminisztérium és az ortodox egyház között erről kötött megállapodás felülvizsgálatát kérte a kormánytól. A nyugat-balkáni országok viszont meghosszabbított kijárási tilalommal várják az ortodox húsvétot. Szlovéniában és Horvátországban is idős beteg az elhunytak többsége. Szlovéniában 1248 a fertőzöttek száma, a halottaké 61, a halálos áldozatok 80 százaléka 75 évesnél idősebb volt. Horvátországban 1731 fertőzöttet és 34 halálos áldozatot tartanak nyilván, a halottak 70 százaléka 70 és 99 év közötti. Ukrajnában újabb rekordot döntött a fertőzöttek számának napi növekedése, 392-vel 3764-re, a haláleseteké pedig 108, az elhalálozottak 85 százaléka 50 évnél idősebb. A még nyitva lévő 19 ukrajnai határátkelőből további tízet bezárnak, ezek a lengyel, román és moldovai határon vannak. Közvetlen, vissza nem térítendő, bérezésre fordítható állami támogatást ígért a kis- és középvállalatoknak Vlagyimir Putyin orosz elnök. Oroszországban egy nap alatt 3388-cal 24 490-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzések száma a szerdai hivatalos adatok szerint. A halálozások száma 28-cal nőtt, 198-ra, a gyógyultaké pedig 292-vel, 1986-ra emelkedett. A 85 oroszországi régió közül már csak az Altaji Köztársaságban nem mutattak ki eddig fertőzést. Minden, Moszkvába behajtó gépkocsinál ellenőrzi szerdától a közlekedési rendőrség a digitális igazolvány meglétét, a fővárosban több mint 14 ezer fertőzött van. Iránban és néhány közép-ázsiai köztársaságban továbbra is terjed a járvány, a perzsa államban 4777-re nőtt a halottak száma, a fertőzötteké meghaladta a 76 ezret. Az új-zélandi kormány tagjai és vezető tisztségviselői szolidaritásból hat hónapra lemondtak fizetésük 20 százalékáról a koronavírus-járvány miatt. Dél-Koreában folytatódtak a parlamenti választások szerdán. Észak-Koreában nagyobb ünnepségek nélkül emlékeztek Kim Ir Szen születésnapjára.