Az Európai Parlament is rámozdult Orbánék rendkívüli felhatalmazására – szankciót javasolnak a túlhatalom ellen

Erősödik az európai nyomás a magyar kormányon: a parlament szankciókat követel, a bizottsági elnök folyamatos és alapos vizsgálatot ígér.

Az Európai Parlament “az európai értékekkel teljességgel összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány döntését a rendkívüli állapot határozatlan idejű meghosszabbítására, a határidő nélküli rendeleti kormányzás bevezetésére és a Parlament ellenőrző szerepének a gyengítésére”. Így fogalmaz az az állásfoglalás-tervezet, amelyet az uniós képviselő-testület ezen a héten készül elfogadni a koronavírus-járvány és következményei elleni küzdelemről.

A lapunk birtokába jutott szöveget az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták, az Újítsuk meg Európát és a Zöldek frakcióvezetői nyújtották be a csütörtöki és pénteki “virtuális” plenáris ülésre. Parlamenti források arról tájékoztatták a Népszavát, hogy a határozat-tervezetet az EPP-sek többsége valószínűleg támogatni fogja.

A 13 oldalas dokumentumban a szerzők hosszan sorolják, hogy a tagállamoknak és az EU intézményeinek mit kell tenniük, hogy legyűrjék a válságot, illetve enyhítsék a hatásait. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti és európai szinten hozott döntéseket összhangba kell hozni a jogállami elvekkel. Az intézkedéseknek arányban kell lenniük a helyzet súlyosságával, az időtartamukat korlátozni kell és csak a jelenlegi egészségügyi válság kezelésére vonatkozhatnak. Az EP-képviselők leszögezik azt is, hogy a kormányzati lépéseket állandó felülvizsgálat alatt kell tartani.

Az állásfoglalás-tervezet benyújtói a magyar mellett még a lengyel kormányt bírálják, amiért az alkotmánybíróság ellenvetései dacára megváltoztatta a választójogi törvényt és úgy határozott, hogy a járvány kellős közepén elnökválasztást tartanak, kockáztatva az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választást.

Az elfogadás előtt álló szövegben a képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen értékelje a tagállamokban hozott rendkívüli intézkedéseket abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az EU Szerződéseinek. Felszólítják a testületet, hogy minden lehetséges eszközt — köztük pénzügyi szankciókat is — vessen be a súlyos és folyamatos jogsértőkkel szemben. A kormányközi EU Tanácstól azt kérik, hogy folytassa a két tagállammal szemben elindított a 7. cikkelyes eljárást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már korábban jelezte, hogy vizsgálat tárgyává teszik a sürgősségi helyzetben hozott nemzeti döntéseket és külön is tanulmányozni fogják a magyar kormány tevékenységét. A német politikus egy héttel ezelőtt a David Sassoli EP-elnöknek írott válaszlevelében megerősítette a testület szándékát. A lapunkhoz eljuttatott írásban a bizottsági elnök aggályosnak ítéli, hogy a rendkívüli helyzetben a magyar kormány szélesebb körű felhatalmazást élvez, mint a többi tagállam kormánya, elsősorban a túl általánosan megfogalmazott jogkörök és a világos időkorlát hiánya miatt. Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről szóló előírások ugyancsak elég homályosak ahhoz, hogy esetleges aggodalmakat keltsenek a jogbiztonsággal és a szólásszabadság tiszteletben tartásával kapcsolatban — fogalmaz von der Leyen, aki ígéretet tesz arra is, hogy a járvány egész ideje folyamatosan vizsgálni fogják a magyar kormányzati lépéseket.

Von der Leyen az EP-elnök április 3-ikán kelt levelére válaszolt, amelyben Sassoli felkérte az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze: a magyar felhatalmazási törvény kiállja-e az uniós értékek próbáját.