A bajba jutott cégek nem sok támogatásban reménykedhetnek

Publikálás dátuma
2020.04.17. 06:40

Fotó: Gulyás Attila
Még gondolkoznak a kormányban azon, hogy érdemes-e egyáltalán bármilyen támogatást adni azoknak a cégeknek, amelyek annyi potenciállal sem bírnak, hogy a jelenlegi helyzetben továbbhaladjanak.
Súlyos bírálatokat váltott ki mind a vállalkozói érdekképviseletek, mind a közgazdászok körében a kormány gazdaságvédelmi programja. A bértámogatási program részleteit tegnap ismertette volna az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetése, ám az államtitkárok semmi új információval nem szolgáltak, hanem a már bejelentett intézkedéseket próbálták magyarázni online sajtótájékoztatójukon. Korábban a gazdasági csomag egyik súgója, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is elégedetlen volt a kormány bértámogatási programjával, és a testület a döntés után további javaslatokat juttatott el a kormányhoz annak reményében, hogy finomítanak a szabályokon. A csütörtöki sajtóbeszélgetésen – amiről a Népszavát kizárták – kiderült, hogy a kormány nem akar azon cégekkel foglalkozni, amelyek 50 százaléknál nagyobb mértékben csökkentették a munkaidőt – írta a Portfolio.hu tudósításában. Ugyan még vannak javaslatok a kormány előtt, de a bértámogatási program alapelvei nem változnak – jelentette ki Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára. Az egy dilemma - ismerte el, hogy mi legyen azokkal a vállalkozásokkal, amelyek annyi potenciállal sem bírnak, hogy a mostani helyzetben továbbhaladjanak. Annak mit jelenthet a száz százalékos támogatás: csak meghosszabbítja az életét, de nem indul el egy úton – mondta Bodó. Mint ismert a kormány csak azon cégeknek nyújt bértámogatás, ahol legalább a munkaidő felében dolgoznak, és ott a kieső időre jutó bér 70 százalékát fizeti ki a költségvetés – vagyis a bérköltség 5-35 százalékát. Bodó Sándor elmondta, hogy nem cél a pénz elégetése, vagyis az államtitkár szerint a leállt cégek munkásainak támogatása az lenne. A kormány szerdai ülésén viszont több adócsökkentésről is döntés született, erről Varga Mihály pénzügyminiszter tett bejelentést a Facebookon. A korábbi döntésnek megfelelően július elsejétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról, 15,5 százalékra csökken. Ezzel fél év alatt 160 milliárdos adót hagynak a cégeknél – mondta Varga Mihály. A bejelentésben semmi új nincs, ezt már sokadszorra jelenti be a kormány. A most bejelentett adócsökkentés be volt tervezve a költségvetésbe, vagyis ha nem jön a válság akkor is sor került volna erre az adócsökkentésre, hisz erről már évekkel ezelőtt megállapodott a kormány a munkaadókkal és a szakszervezetekkel. Új intézkedés viszont, hogy a cégeknek a társasági adót nem május végéig, hanem szeptember végéig kell bevallaniuk és befizetniük. A tőzsdei cégeknek, bankoknak, biztosítóknak ugyanakkor május végéig kell elkészíteni a beszámolót és az adót befizetni – mondta Varga Mihály. A fizetés nélküli szabadságon lévők továbbra is jogosultak az egészségügyi ellátásra – jelentette be a pénzügyminiszter. Helyettük a munkáltatónak kell megfizetni a havi 7710 forintos biztosítási díjat. Varga Mihály azt is bejelentette, hogy a cégek egyedileg bármely adó mérséklését kérhetik a járványveszélyre hivatkozva. Ennek mértéke elérheti öt millió forintot is. 2021-től 12 százalékról, 11 százalékra csökken a kisvállalkozói adó (kiva) kulcsa. Ez 10 milliárdot hagy több mint 50 ezer vállalkozásnál jövőre. A turizmus területén működő cégeknek 2020 december 31-ig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót. Az intézkedés elvileg az önkormányzatok bevételét csökkentené, ám a miniszter arról beszélt, hogy a kieső bevételeket megtéríti a költségvetés a helyhatóságok számára. (Nem így tett a kormány a fizetős parkolás megszüntetésekor, illetve amikor elvonta az önkormányzatok gépjárműadó-bevételeit.) Fontos változások jönnek a Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártyáknál: nem kell szochot fizetni a munkáltató juttatása után, így a SZÉP-kártya adóterhe 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. A kedvezményes adókulccsal adható összeg „csaknem megduplázódik” - jelentette be Varga Mihály. A SZÉP kártyára eddig a munkáltató 450 ezer forintot utalhatott, ez az összeg 800 ezer forintra nő. A kormány arról is döntött, hogy 2021 januárjától minden olyan kiskereskedelmi, szolgáltató cégnek, amely rendelkezik online kasszával kötelező lesz kártyás fizetést is bevezetni – ezzel a kormány a készpénzhasználatot igyekszik visszaszorítani. 

Komoly változások jöhetnek a városfejlesztésben

A kormány döntése szerint a rozsdaövezetekben (felhagyott ipari területeken) épülő új lakások esetén nem 27, hanem csak öt százalék lesz a lakás áfája a jövőben. Ezzel a döntéssel a kormány részlegesen visszahozza az új építésű lakások piacára az 5 százalékos áfát, ám még nem lehet tudni, hogy ez a bejelentés milyen folyamatokat indít el. Az ördög ugyanis a részletszabályokban rejlik, meg kell várni a kormányrendelet vagy törvénymódosítás szövegét – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője. A szabályozás várhatóan a főváros külső területeit érinti, hiszen itt vannak olyan felhagyott ipari területek, ahol nagyobb lakásprojektek elindíthatóak – tette hozzá. Az elemző szerint komoly változások is elindulhatnak a városfejlesztésben, hisz új területekből alakulhatnak lakóövezetek, ám ez nem lesz gyors folyamat, hisz ezeket a telkeket sok esetben kármentesíteni kell, ezt követően pedig az infrastruktúrát, a közlekedési kapcsolatokat kell kiépíteni. A fővárosban Csepel helyzete ebből a szempontból kedvező, hisz viszonylag jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezi, így a felhagyott iparterületeken megindulhatnak a lakásépítések. Még az sem világos, hogy az ingatlanárakat mennyiben befolyásolja a döntés, ám ha ezen területeken több ezer új lakás épül majd öt százalékos áfával, akkor az az árcsökkenés irányába hathat, ám ez egyelőre csak egy távoli lehetőség, meg kell várni a részletszabályokat – mondta Balogh László.  

677 milliárdos minisztériumi elvonás

Összesen 1345 milliárd forintot irányítanak át a gazdaságvédelmi alapba, ebből 922 milliárdot a költségvetési intézményeknek kell rendelkezésre bocsátaniuk, míg 423 milliárd a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból érkezik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón bejelentette, az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól 334, a Miniszterelnökségtől 117, az Emberi Erőforrások Minisztériumától 81, a Miniszterelnöki Kabinetirodától 46, a Belügyminisztériumtól 28, az Agrárminisztériumtól 27, a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól 22, a Pénzügyminisztériumtól 21 milliárd forintot, a Miniszterelnöki Kormányirodától 854 millió forintot vonnak el. Ez összesen 676,85 milliárd forint, tehát 245,15 milliárd forint hibádzik. Ezt az összeget vélhetően a minisztériumi dologi kiadások (ide tartozik minden, ami nem bérkifizetés és beruházás) 10 százalékos elvonásával kívánja előteremteni a kormány, amelyről Gulyás szintén említést tett. Arról korábban lapunk is írt, hogy a költségvetés teljes újratervezése és egy új gazdasági stratégia megalkotása a cél. Ennek során több minisztérium is sok száz milliárd forintot elérő fejlesztési tervekkel állt elő, így a feladat valójában kettős: úgy kell jelentős mennyiségű költségvetési pénzt megspórolni, hogy abból ne csak a már bejelentett intézkedésekre (például bértámogatás, átképzések támogatása), hanem beruházásokra is fussa. Emiatt minden érintett részéről élénk lobbitevékenység folyt az elmúlt napokban, értelemszerűen minden tárcavezető azt szerette volna, hogy a saját területét a lehető legkevésbé érintse fájdalmasan az elvonás. Egy forrásunk szerint valószínűleg az a forgatókönyv valósul majd meg, hogy a minisztériumok iránymutatásokat kapnak arra, hogy mely területeken spóroljanak, de bizonyos keretek között maguk dönthetnek majd. Mindenesetre kérdéseket küldtünk az egyes minisztériumoknak arra vonatkozóan, hogyan kívánják kigazdálkodni az elvonásokat. A költségvetési átcsoportosítás miatt óhatatlanul is szűkülhet a jövőben egyes minisztériumok tevékenységi köre, leépítésekre azonban nem nagyon lesz lehetőség, hiszen a cél a foglalkoztatás fenntartása. Ráadásul – és ez természetesen nem magyar jelenség – most úgy kell tervezni, hogy az egyik legalapvetőbb paramétert, nevezetesen, hogy milyen hosszú távra számoljon a kormány akár spórolással, akár mesterséges gazdaságélénkítéssel, valójában senki nem ismerheti. Úgy tudjuk, a kabinetben egyelőre azzal számolnak, hogy mivel a kínai Vuhan városában, ahol először ütötte fel a fejét a koronavírus, szűk öt hónapig tartott a járványhelyzet (decemberben jelentették az első eseteket és a tudósítások szerint mostanra kezd visszatérni az élet a rendes kerékvágásba), valószínűleg máshol is ez a nagyságrend érvényesül majd, ennél biztosabb kiindulópont egyelőre nincs. Ráadásul egy forrásunk szerint még a kormányban sem bíznak teljes mértékben a kínai információk hitelességében, így abban sem, hogy Vuhanban valóban teljesen eltűnt a koronavírus. - Kósa András
Szerző

Csőd szélén a turizmus

Publikálás dátuma
2020.04.16. 20:14

Fotó: Erdős Dénes
Az ágazatnak jelenleg lényegében nincs bevétele.
További segítséget remél a kormánytól a turisztikai ágazat számára Gerendai Károly, aki többek között a Budapest Park, a Costes éttermek és a Lupa strand befektetője, illetve a Sziget alapító-kistulajdonosa. Az ágazatnak jelenleg lényegében nincs bevétele. Ennél fogva nem jelent számára érdemi segítséget sem az idegenforgalmi adó felfüggesztése, sem a munkavállalók legalább felének foglalkoztatási ösztönzése. Az adóteher ideiglenes megszüntetése akkor jelent majd segítséget, ha a járványhelyzet lecsengésével megindulnak a bevételek. A bezárt helyeken pedig most lényegében senkit sem tudnak foglalkoztatni. A munkaadók terheinek csökkentése kétségkívül mérsékli kiadásaikat, de ez a válság elhúzódása esetén nem akadályozná meg a tömeges csődöket. Ez óriási károkat okozna a nemzetgazdaságnak, hisz a piaci helyzet javulása esetén e kezdeményezéseket újra kellene építeni - tette hozzá. Vállalkozásai közül a Budapest Park áprilisra-májusra tervezett fellépőit igyekeznek egy augusztustól akár októberig tartó őszi szezonra igyekeznek átszervezni. A júniusiakkal szintén tárgyalnak, a júliusiakkal ugyanakkor egyelőre még várnak. A Lupa tavon április végével horgászat indul, ami az alacsony bevételek mellett jelentős kiadással sem jár. A strand május 15-re tervezett nyitása minden valószínűség szerint elmarad. Tekintve, hogy a kiszállítás topkategóriás, Michelin-csillagos étteremek esetén nem értelmezhető, a Costesek egyáltalán nem működnek. A teljes munkaidős alkalmazottaknak egyelőre biztosítanak csökkentett bért, de kérdés, mikor érkezik el a töréspont, amikor már ezt már nem képesek tovább állni. A Szigetről nincs közvetlen információja. Mindazonáltal tény: a szervezőcég jegyezte Gourmet és Gyerek Sziget Fesztivál honlapján egyaránt az olvasható, hogy a májusra, illetve júniusra tervezett rendezvényeket későbbre halasztják. Nagy rendezvényeik, így a Volt, a Balaton Sound és a Sziget honlapján ugyanakkor változatlanul zajlik a - kedvezményes - jegyárusítás. 
Szerző

Újabb adócsökkentésekről döntött a kormány

Publikálás dátuma
2020.04.16. 12:52

Fotó: Népszava
Az adókönnyítések 200 milliárdos bevételkieséssel járnak, igaz, ennek jelentős része nem új terv.
A korábbi döntésnek megfelelően július elsejétől a szociális hozzájárulási adó 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. Ez fél év alatt 160 milliárdos adót hagy a cégeknél – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook videóban. A bejelentésben semmi új nincs, ezt már sokadszorra jelenti be a kormány – mint új intézkedést. Ráadásul azon cégeken ez nem segít, amelyek leálltak, hisz ha nincs bevétel szochot sem igazán tudnak fizetni. A most bejelentett adócsökkentés be volt tervezve a költségvetésbe, vagyis ha nem jön a válság, akkor is sor került volna erre az adócsökkentésre, hisz erről már évekkel ezelőtt megállapodott a kormány a munkaválókkal és a szakszervezetekkel. Új intézkedés viszont, hogy cégeknek a társasági adót nem május végéig, hanem szeptember végéig kell bevallani és befizetni. A tőzsdei cégeknek, bankoknak, biztosítóknak május végéig kell beszámolót készíteni és adót fizetni – mondta Varga Mihály. A fizetés nélküli szabadságon lévők továbbra is jogosultak az egészségügyi ellátásra – jelentette be Varga Mihály. Helyettük a munkáltatónak kell megfizetni a havi 7710 forintos biztosítási díjat – persze ha van miből, de ezt nem a miniszter tette hozzá. Varga Mihály azt is bejelentette, hogy a cégek egyedileg bármely adó mérséklését kérheti a járványveszélyre hivatkozva. Ennek mértéke elérheti az öt millió forintot. 2021-től 12 százalékról 11 százalékra csökken a kisvállalkozói adó kulcsa. A turizmus területén működő cégeknek 2020 december 31-ig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót – ez megint az önkormányzatok bevételét csökkentené, ám Varga arról beszélt, hogy a kieső bevételeket megtéríti a költségvetés az önkormányzatok számára. (Nem így tett a kormány a fizetős parkolás megszüntetésekor, illetve elvonta az önkormányzatok gépjárműadó-bevételeit is.) Fontos változások jönnek a Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártyáknál: nem kell szochot fizetni a munkáltató juttatás után, így a SZÉP-kártya adóterhe 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. A kedvezményes adókulccsal adható összeg „csaknem megduplázódik” – jelentette be Varga Mihály. A SZÉP kártyára idén 225 ezer forintot fizethet a munkáltató.     
Szerző
Frissítve: 2020.04.16. 13:14