Koronavírusos lett a maglódi Auchan egyik péke

Publikálás dátuma
2020.04.17. 07:14
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az áruházlánc megerősítette a fertőzés hírét, a pékség területét azonnal lezárták.
Koronavírus- fertőzést állapítottak meg a maglódi Auchan áruház egyik dolgozójánál - írja a Blikk. A lap kérdésére Az üzletlánc megerősítette az értesülést, és részletesen beszámolt a történtekről.  
Mint az Auchan Retail Magyarország írta:    "A hír igaz, a pékség egyik munkatársánál fertőzöttséget állapítottak meg, ezért a pékség üzemterületét haladéktalanul lezártuk, a saját sütést azonnal leállítottuk és minden érintett területet fertőtlenítettünk. A járványügyi hatósággal mindenben együttműködünk. A pékségben dolgozó többi munkatársunkat, akikkel az érintett kollégánk kontaktusba kerülhetett, hazaküldtük és ők legközelebb a járványügyi szakemberek döntése alapján jöhetnek dolgozni. Ezen kollégáinknak állásidőt fizetünk, azaz erre az időre megkapják a teljes alapbérüket. A pékségben külső beszállítóval pótoltuk a termékeket, jelenleg a szokásos választéknak kb. a fele érhető el, de az alaptermékek, kenyér, kifli, zsemle folyamatosan kaphatók és nincs áruhiány egyetlen élelmiszertípusból sem.” 
Szerző

Viszik a lovardát, de a főváros se bánja

Publikálás dátuma
2020.04.17. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Mindössze néhány hét telt el Persányi Miklós főigazgató távozása óta, de máris leválasztanak egy részt az állatkert területéből. Az állam a Fővárosi Nagycirkusznak szánja az ingatlant, ami arra utal: mégsem költöztetik ki az intézményt a Városligetből.
Alig tűnt el a színről az erős fővárosi és kormányzati lobbierővel bíró Persányi Miklós főigazgató, már meg is kezdődött a hagyaték széthordása. A Magyar Közlönyben nagypénteken megjelent kormányhatározat értelmében a magyar állam még az év végéig megvásárolja a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) területén lévő frissen felhúzott lovarda épületét a hozzá kapcsolódó földrészlettel, valamint a fenti területtel határos ingatlan egy részét. Az árat független szakértői értékbecslés alapján szabják majd meg.
A Vidám Park 2013 szeptemberében zárta be kapuit, területét egy 2012-es fővárosi határozat értelmében az állatkert kapta meg. S nem csak ezt. A lovarda alatti földrészlet szintén akkor került vissza, mivel 1864 és 1908 között az intézményhez tartozott. De azóta a FÁNK területéhez csatolták a Varannó utcát és az Országos Toxikológiai Intézet területét, és ígéretük volt a cirkusz helyére is, amint találnak neki alkalmas helyet. Az új területekre két új attrakciót terveztek: a biodómot – a beruházás befejezéséhez hiányzó 20 milliárd miatt volt kénytelen felállni Persányi Miklós – és a Holnemvolt Várat.
Utóbbi építésére részben a régi lovashagyományok felelevenítésének hívó szavával szerzett pénzt Persányi. A kormánytól 500 milliót, a fővárostól 1,6 milliárd forintot kapott, az állatkert 250 milliót tett bele. (Ezt a 2,35 milliárdos költségkeretet 2017 júniusában 2,66 milliárdra emelték.) Az állatkertben a II. világháború előtt is működött lovas- és hajtóiskola, majd 1975 és 1988 között gyermeklovarda. Az új „Nyíhangár” Állatkerti körút felőli oldala a hajdani vurstli főutcáján álló Reymetter-féle lovardát idézi meg. A 2013 végén beharangozott - kezdetben Mesepark munkacímen futó - létesítmény részeként megépült lovarda, a hozzátartozó istálló és kifutó azonban nem igen találta meg a szerepét. Használták tevegelésre, állatkaranténnak és flamingóteleltetésre. Ezenfelül cukrászda is működik benne.
Talán ezért sem bánja a fővárosi önkormányzat a kényszerű eladást. A Népszava kérdésére adott hivatalos válasz szerint a várható következményekről eddig nem készültek számítások, de érdemben nem veszélyeztetné az állatkert működését. A kormányrendelet részleteiről semmiféle információval nem rendelkezik a városvezetés. De nem érte őket váratlanul. Lapunk nem hivatalos információ szerint az adásvétel egy nagyobb csomag – a színházakról és a kulturális támogatásról szóló megállapodás - része. (A tizenegy fővárosi fenntartású színház összesen 3,5 milliárd forintos támogatást kap a megszüntetett tao-pénzek helyett. Csaknem 200 millióval többet, mintha a tao maradt volna.) Nem is ágálnak a most tervbe vett vétel miatt. Azt viszont nem tudják, hogy a Fővárosi Nagycirkusz költözik-e vagy sem.
A Fővárosi Állat-és Növénykert részeként megújult Lovarda megvásárlásának az az oka, hogy a Fővárosi Nagycirkusznak a jelenlegi helyén biztosítania kell az állatok megfelelő ellátását, amelyet szigorú jogszabályban írnak elő. Erre biztonságos megoldást a Lovarda állam általi megvétele és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részére történő vagyonkezelésbe adása jelenti – válaszolta a Népszava fenti kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtóosztálya. Az állatok megfelelő tartásáról szóló szabályok nem új keletűek, s minden bizonnyal meg lett volna a nagycirkusz nélküle még egy-két évig, ha addigra felépül az új cirkuszművészeti központ. Csakhogy erre egyre kisebb az esély. A járványt követő pénzügyi átcsoportosítások érinthetik a kormányzati beruházásokat is, különösen az évek óta látványosan toporgó projekteket, köztük a Fővárosi Nagycirkusz kiköltöztetését a Ligetből.
A nagyszabású cirkuszközpontot legutóbb a Nyugati pályaudvar melletti vasúti telekre álmodta Fekete Péter kulturális államtitkár. Erről tavaly augusztusban kormánydöntés is született. Korábban felmerült a Dürer-kert, az állatkert Hungária körút és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közötti sarka, valamint több Hungária körúton kívüli terület is, de a bűvészből lett államtitkár mind közül a Podmaniczky utcai helyszínt tartotta a legjobbnak. Csakhogy az októberi választásokon ellenzéki vezetést kapott Terézváros november végén változtatási tilalmat rendelt el a Nyugati pályaudvar mögötti területre az állami és MÁV-fejlesztések meglehetős határozatlansága miatt. A változtatási tilalom a területre készülő kerületi építési szabályzat elfogadásáig, de legfeljebb 3 évre szól, bár a római-part mintájára meg is hosszabbítható. Könnyen elképzelhető tehát, hogy mégsem bontják le a városligeti cirkuszépületet, hanem felújítják azt. A lovarda megvásárlása legalábbis ebbe az irányba mutat. 

Százmillió forint feletti kiesés a koronavírus miatt

A fővárosi állatkertben nem készül lista az állatok leöléséről. - Nincs ilyen tervünk, nem is készülünk ilyesmire. Állatainkról továbbra is a legmagasabb színvonalon gondoskodunk, és arra törekszünk, hogy semmit ne érzékeljenek ebből a rendkívüli helyzetből – válaszolta a Népszava kérdésére Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője. A koronavírus-járvány miatt súlyos bevételkiesést elszenvedő állatkertek közül a neumünsteriben már listázzák, mely állatokat fogják leölni. Inkább elaltatnák az állatokat, minthogy éhezzenek. A FÁNK egyébként mintegy 175 ezer eurónyi bevételtől esett el ezen a tavaszon. A budapesti állatkert kieső működési bevételeiről pontos összesítést csak a látogatási korlátozások megszűnte után készíthető, de durva becsléssel azt mondhatjuk, hogy a százmillió forintos bevételkiesést már biztosan meghaladtuk – jelentette ki az állatkert szóvivője.

Szerző

Kórházreform lehet a mellékhatás

Publikálás dátuma
2020.04.17. 06:20

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Nem készült az egészségügy átalakítására a kormány, de ha már így alakult, levonják és hasznosítják a járvány miatti drasztikus intézkedések tanulságait.
Bizonytalan léptű, zavart tekintetű férfira figyelnek fel a járókelők néhány száz méterre a fővárosi Szent Imre kórháztól. Elindul az egyik irányba, aztán a másikba. Mintha maga sem tudná, hová tart, merre kellene indulnia. Többen is hozzá lépünk. Motyogva magyarázza, hogy most jön a kórházból, negyed órája engedték ki. Aztán, mintha hirtelen kitisztulna, megkérdezi: – Bocsánat, az a déli porta? – Tessék? – hökkenünk meg. – Az a déli porta, ott lehet kimenni a kórházból? – mutat magabiztosan egy szürke trafóházra. Zavartan állunk a Sárbogárdi és a Fejér Lipót utca sarkán az ötvenes, kopottas ruhát viselő férfi mellett, akinek egyik szatyrában személyes holmik, a másikban pedig gyógyszerek vannak. Csöndesen mondjuk neki: – Maga már nem a kórházban van. Az több száz méterre innen volt, már rég kijött onnan. – Igen? Teljesen meg vagyok zavarodva. Akkor most hol vagyok? Amikor megtudja, gyorsan tovább kérdez: – És a buszmegállóhoz hogy jutok el? – Melyik buszhoz? – Azt mondták, a Bikás parkot keressem. Amikor megérti, hogy épp az ellenkező irányba kell indulnia, nem szól többet, csak megfordul és továbbáll. Alighanem ez a bizonytalan léptű, zavart tekintetű férfi is egyike azoknak az ezreknek, akiknek az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklós döntése nyomán el kellett hagynia a kórházat azért, hogy az így felszabaduló ágyat felkészíthessék koronavírusos betegek fogadására. A nagy ágykiürítési akció napról-napra hevesebb indulatokat vált ki: a beszámolók szerint ugyanis – a kormányzat állításai ellenére – sok olyan beteget is elküldtek a kórházakból, akiknek ellátása megoldatlan. Ráadásul továbbra sem válaszolja meg a kormány azt, hogy mi indokolja az összes, a friss összesítés szerint majd 65,8 ezer ágy 60 százalékának a felszabadítását. Így ugyanis közel 39,5 ezer ágyat ürítenek ki, ami meglehetősen soknak tűnik annak tükrében: a kormány hivatalos adatai szerint jelenleg "csak" 1652 fertőzött van az országban, közülük pedig 729 embert ápolnak egészségügyi intézményben. Arra Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem adott választ a csütörtöki kormányinfón: milyen számítások, elemzések, előkészítés alapján jutottak arra, hogy akár 39,5 ezer ágyra is szükség lehet? Csak annyit mondott, nem politikusok, hanem szakemberek határozták meg, hány kórházi ágyra lehet szükség. Megjegyezte: ez jelenthet kellemetlenséget az ellátásban. Sokak szerint jóval többről van szó egyszerű „kellemetlenségnél.” A független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett például egyenesen úgy fogalmazott: „A kormány Taigetoszt csinál a magyar egészségügy maradékából. Magatehetetlen, állandó kórházi ellátásra szoruló krónikus betegeket küldenek haza, miközben a családok semmilyen személyi, tárgyi vagy anyagi segítséget nem kapnak szeretteik otthoni ápolásához.” Noha az ágyfelszabadítási akció napról-napra hevesebb lakossági és politikai bírálatot vált ki, a kormány csak annyiban engedett, hogy néhány nappal meghosszabbította a határidőt. Ahogy arról elsőként lapunk beszámolt, Kásler Miklós miniszter eredetileg április 15-ig adott időt az ágyak hatvan százalékának felszabadítására. Legutóbb úgy módosították a tervet, hogy április 19-ig kell biztosítania a kórházaknak a kapacitás 50 százalékát, összesen 32,9 ezer ágyat. A következő ütemtervben szerepel a 60 százalékos arány elérése, ám ennek nem adtak határidőt.
Az ágyak kiürítésével és több más, a járvány miatt hozott intézkedéssel a kormány lényegében lebontotta az ellátórendszer struktúráját. Ezért kérdést küldtünk Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek: mindez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzetben megtörténhetnek azok az átalakítások, reformok, amelyeket eddig nem mert meglépni a kormány? – Ilyen szándéka nem volt a kormánynak. De abban egyetértek a Népszavával: minden olyan válság, ami egy rendszer próbáját jelenti, és egy járványügyi helyzet egy ilyen próbát jelent, indokolttá teszi, hogy vonjuk le a működésből adódó tanulságokat, és ha ezeket a jövőre vonatkozóan lehet hasznosítani, akkor azt hasznosítsuk. Ezt a kormány meg fogja tenni. 

Hatvanan lélegeztető gépen

Már 729 koronavírusos embert ápolnak kórházban, közöttük hét gyerek van – jelentette be csütörtökön az országos tisztifőorvos, Müller Cecília. Hozzátette: a kórházban kezelt fertőzöttek közül 60-an szorulnak lélegeztetőgépre. Csütörtök estig 199-en gyógyultak meg, de az elhunytak száma is tovább nőtt, már 142 áldozata van a vírusnak itthon. Arról már Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt, hogy a fertőzött egészségügyi dolgozók száma 150-200 között van. A Miniszterelnökség vezetője közölte azt is: szombattól újabb egy hétre meghosszabbítják a kijárási korlátozást.