Előfizetés

Akinek a vére sem kell

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.04.18. 20:15

Fotó: Maya Bodzan
Eltűnt az Országos Vérellátó Szolgálat honlapjáról az a tájékoztató, ami naprakészen mutatta, pontosan mennyi is a rendelkezésre álló készlet az egyes vércsoportok esetében, így már nincs nyilvános adat arról, mely vércsoportok esetében lenne szükség donorokra. Miközben folyamatosan várják a véradókat, van, akit annak ellenére zárnak ki, hogy segíteni szeretne. Egy új szabályozás miatt ugyanis hiába egészségesek, nem adhatnak vért azok a transzneműek, akik nemi átalakító műtéten estek át. Magyarországon 30 ezer transznemű ember él, akik jogait egy salátatörvénybe rejtett törvénymódosítással is igyekszik megnyirbálni a kormány.
Ugyan az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) most is folyamatosan arra buzdítja az egészséges embereket, ha tehetik, adjanak vért, hiszen ezzel életeket menthetnek, van, aki hiába egészséges, mégis elutasítják. Berencsi Eszter családjában szinte hagyomány a véradás, sok ritka vércsoportú családtagja is van, így mindig fontos volt számukra, hogy segítsenek, van köztük százszoros véradó is. Ő is lelkesen ment, egészen addig, míg azt nem közölték vele: idén már nem kell a segítsége. Eszter transznemű nő, akit nemi átalakító műtétje miatt utasítottak el. A vele történtekről videót is készített, melyben felteszi a kérdést: „Ha egy véradás megment három életet, akkor ez most megölt hármat?” „Mikor tavaly a TAJ-számot beütötték a gépbe és a korábbi nevem jött fel, meg kellett magyarázni, hogy mi történt. A pultnál azt mondták, hogy semmi probléma nincs. Idén az orvos már másképp reagált. Hosszan próbáltam megtudni, mi a gond, de nem jártam sikerrel” – meséli Eszter. Szeretett volna jegyzőkönyvet is kérni a történtekről, melyben szerepelt volna, hogy aznap a vérellátóban járt és elutasították, ezt azonban nem kapta meg. „Mikor arról faggatóztam, hogy miért nem kérhetek ilyen dokumentumot, csak azt hajtogatta az orvos, hogy jegyzőkönyvet erről nem lehet felvenni” – részletezi. 

Évtizedekig némán

Eszter sokáig titkolta, hogy transznemű, 25 éves koráig senkinek sem beszélt arról, hogy úgy érzi, nőként él egy férfitestben, pedig ezt már 4 éves kora óta tudta. Mikor végül megosztotta a hírt a családjával, szinte sokkolta őket, sokáig nem is beszéltek az édesanyjával, de mára rendeződött a viszonyuk és mindenben támogatja Esztert. A transzszexuális emberek nagy része nem vágyik figyelemre, a közgondolkodással ellentétben nem fel­tűnősködni szeretnének, pusztán csak önazonosan akarnak élni. Esetükben a biológiai nem nem azonos azzal a társadalmi nemmel, ahogy ők magukra tekintenek. Ez akár már 3-4 éves korban is megjelenhet. A transzszexualizmus ritka, veleszületett ál­lapot, vagyis nem a nevelés vagy a társadalmi tényezők alakítják. Magyarországon a becslések szerint 30 ezer embert érint. „2018 októberében volt a nemát­alakító műtétem Belgrádban, azóta hormonkészítményt is kapok, de ez tavaly júniusban, mikor legutóbb vért adtam, még senkit sem zavart. Az általam szedett hormonkészítmények egyébként nem szerepelnek azon a gyógyszerlistában, amelyben a vér­adásból kizáró készítmények vannak felsorolva. Nem jártam külföldön és nem érintkeztem koronavírusos beteggel sem” – mondja. 

Nem elég az egészség

Eszter megaláztatása egyébként messze nem az elutasításnál kezdődött. Írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kellett arról is, hogy sem az operáció előtt, sem azt követően nem volt szexuális kapcsolata. Az intézményben végül a saját adatlapját vagy annak másolatát sem kaphatta meg, pedig az a személyes orvosi adatait tartalmazta. Az orvos egy kódot mutatott neki a gépen, ami a kizárás oka. Erről azonban bővebb tájékoztatást nem kapott. Pedig rendelkezik friss szakorvosi leletekkel arról, hogy egészséges, belgyógyászati, pszichiát­riai, klinikai szakpszichológiai, szülészeti-nőgyógyászati, endokrinológiai, neurológiai, szemészeti, fogászati, immunológiai, urológiai, sebészeti, bőrgyógyászati szakvéleménye is van, ezeket néhány hónapja kérte egy jövőbeni komplikáltabb operáció miatt. „Az országos hematológiai intézet is kiállított egy szakvéleményt, akkor csontvelő-biopsziát is vettek és olyan kiterjedt laborvizsgálatot is csináltak, ami bizonyítja, hogy nálam egészségesebb ember nemigen van az országban” – mondja. Ez azonban már nem számít. Az OVSZ-től ugyanis megtudtuk, hogy 2020. január 1-jétől kezdődően visszavonásig, az Országos Vérellátó Szolgálat nem engedélyezi a nemi átalakító műtéti beavatkozáson áteső személyeknek a véradást. Ezt azzal is indokolták, hogy a vérellátásban szakmai szempontból szükséges a jelentkezők biológiai férfi/nő elkülönítése, a férfiak és nők között meglévő élettani különbségek miatt – többek között – immunológiai okokból is. Lapunknak adott válaszukban közvetve bocsánatot is kértek Esztertől, mint írták, az orvos ellen belső eljárás nem indult, de „amennyiben az érintett személlyel szemben kollégánk viselkedése vagy szóhasználata nem volt megfelelő, úgy mind az ő, mind az Országos Vérellátó Szolgálat nevében elnézést kérünk és ennek tisztázására természetesen az érintett véradóval közvetlenül is felvesszük a kapcsolatot”. Bizonyos vérkészítményre egyébként más országokban már azt írják rá, hogy milyen biológiai nemű embernek adható, nem azt, hogy ki adta. Adhat azonban némi megnyugvást, hogy az ügy vélhetően még nincs lezárva, mivel, mint írják, „a szabályozás nem a nemet váltó személyek ellen irányul, hanem átmeneti megoldás a szigorú algoritmusok szerinti működés érdekében. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megnyugtató, a jelentkező személyek jogait és érzéseit maximálisan tiszteletben tartó, ugyanakkor mindkét irányú nemváltás következményeit kezelő és a vért kapó betegek maximális védelmét is szolgáló eljárásrend szülessen. Ezt az új eljárásrendet terveink szerint a veszélyhelyzet elmúltával tesszük majd közzé”. 

Megfosztva mindentől

Az OVSZ tehát igyekszik megoldani a szituációt, de mint az Emmi és így a kormány alá is tartozó szervnek valószínűleg nincs könnyű dolga. Főleg, mivel a kormány épp arra készül, hogy maximálisan ellehetetlenítse a transzneműeket, valamint azt, hogy valaki megváltoztathassa a jogi nemét és azzal együtt a nevét is. A Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény elfogadását követően ugyanis a születési anyakönyvbe a születési nem lenne megjelölve, nem megváltoztatható adatként, kiváltva a személyazonosító adatok nyilvántartásában eddig szereplő „nem”-et. Azt nem tudni, hogy mi lesz a már bejegyzett nemváltoztatásokkal. Az anyakönyvi nyilvántartásban ugyanis csak a nemhez tartozó utónévvel szerepelhet mindenki, vagyis a nemüket megváltoztató emberek új nevét nem fogják bejegyezni, és ez az irataikban sem szerepelhet. A becslések szerint évi 50-60 olyan kérvény érkezik a hatóságokhoz, ahol kérik, hogy megváltoztathassák a jogi nemet és a nevet a személyi igazolványban és az anyakönyvi kivonatban. „Az alkotmánybíróság 2011 óta háromszor mondta ki, hogy a transzszexuálisoknak joguk van a nemük megváltoztatására. Az új törvénnyel sérülhetnek ezek az alkotmányos alapjogok” – mondja Berencsi Eszter, aki munka mellett most jogásznak tanul az ELTE-n és azt tervezi, hogy a tanulmányai elvégzése után ingyenes jogsegélyt nyújt majd a transznemű embereknek.

Mennyi az annyi?

Honlapján a vérellátó szolgálat korábban folyamatosan tájékoztatta a lakosságot arról, milyen az ország vérkészlete, grafikán is jelezték, hogy melyek azok a vércsoportok, amelyekből megfelelő az ellátottság, és melyek azok, amelyek esetében kevés a rendelkezésre álló mennyiség. Ez a tájékoztató azonban most eltűnt. Lapunk megkeresésére elmondták: az országos vérkészlet egyensúlyban van, mintegy 5-7 napos tartalékkal rendelkeznek. Ennél többre nincs szükség, mivel a legrövidebb lejáratú készítmény felhasználási ideje 5 nap. Arról azonban, hogy a különböző vércsoportok esetében pontosan mekkora a rendelkezésre álló készlet (ezt korábban mutatta a grafikon), nem kaptunk információt. A grafikon eltávolításának oka, mint írják: a vérkészítménykészletet mutató infografika a járvány előtti adatokat közli, így a jelenlegi helyzetben nem tölti be szerepét. Hogy frissíteni miért nem lehet az adatokat, az rejtély. 

Kizáró tényezők

A véradásból való időleges kizárást jelentheti a kívánatosnál alacsonyabb he­moglobinszint, nátha, torokgyulladás, herpesz, valamint a kis és nagy műtétek utáni időszak. Végleges kizárást pedig olyan, fertőző betegségek jelentenek, mint például a HIV vagy egyéb, vérrel átvihető fertőzések, a vérképzőszervi betegségek, illetve a kezeletlen magas vérnyomás. A gyógyszerszedés mellett tünetmentes allergiások felmentést kaptak a kizárás alól, ugyanakkor szigorodtak a trópusi betegségekre vonatkozó előírások is. Változás továbbá, hogy a fertőzések továbbadása miatt kockázatos szexuális kapcsolatoknál nincs megkülönböztetés a résztvevők neme, szexuális irányultsága és nemi identitása alapján. A kizárás kizárólag kockázatos élethelyzet, szokás, esemény vagy magatartás miatt történik. A véradókat a szolgálatok a koronavírus-járvány idején is várják, előre egyeztetett időpontot online érdemes foglalni. A segítségre most is nagy szükség van, aki teheti, adjon vért és mentsen életet!

Operatív világvégekép – Interjú Litkai Gergellyel

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.13. 10:35

Fotó: Népszava
Durvának tűnik, de egy nagyon lightos apokalipszissel nézünk szembe, sokkal súlyosabb dolgok várnak ránk Litkai Gergely szerint. Ha elég „ügyesek” vagyunk, megtanulhatjuk a „Maradj megint otthon!” szlogent is, a sterilitás és a higiénia pedig napi rutinunkká válhat. A home office-ban dolgozó humorista a Karantények forgatása mellett hidrosztatikából is nap nap után bizonyít.
Nem hagyhatjuk kételyek között az olvasót: milyen kenyérkovászra esküszik, melyik a kedvenc karaténjógapóza és mi Ohm törvénye? Kenyérkovászolással nem foglalkozom, bízom a pékekben, akik elsajátították ezt a mesterséget, és válsághelyzetben is tudnak kenyeret sütni. Nem jógázom, mert nem nyúlik a combfeszítőm és a combhajlítóm is fáj, mivel sokat túrázom és keveset nyújtok utána. Még csak nem is piláteszezek, próbálok SMR-hengerezni és azzal nyújtani. Ohm törvénye az ellenállásról szól, ami a feszültség és az áramerősség hányadosa. Valami ilyesmi. Ötös. Mekkora a gyermeke? Veszik ezt már fizi­kából? Hetedikes. Még csak a hidrosztatikánál tartunk, a folyadékokban terjedő nyomás tudományánál. Végre látom értelmét annak, hogy a gimnáziumban mennyi mindent meg kellett tanulni. Eltelt harminc év anélkül, hogy bárki feltette volna ezeket a kérdéseket. Most tudok „vagizni” a gyerek előtt, némi ismétléssel már jól megoldom a lejtős feladatokat például. Ahogy a pékek a pékezést, Kovács András Péterrel a híradó-paródiákat folytatták a Jó dolgok és a Tények helyett vélemények című emlékezetes előzményekkel. Megvan ehhez a békés, fizikapéldáktól távoli alkotói közeg? Régóta dolgozom itthon, és toleráns a család, mindig megkérdezik, hol a képhatár, meddig mehetnek el. Általában a másik szobában tévéznek, tanulnak, olvasnak, hogy ne kelljen mindent kétszer venni. De néhány Ka­ran­tényekben beszűrődnek, csak nem személyükben, mint a BBC-s videóban vagy Andráséknál, ahol a három gyerek közepes vagy maximális hangerőn éli otthoni életét. A Dumaszínház menedzselése mellett korábban az írás napját várta nagyon. Most jobban kell várni vagy bármikor írhat? Elég sok válságmenedzsment is van, de majdnem minden napra jut írás is. Elindítottunk egy streaming platformot a dumatv.hu oldalon, csináljuk a Duma Ak­tuált is a srácokkal, megy a Karantények, és vannak céges megkeresések is, hogy gyártsunk nekik mindenféle műsort. Régóta törtem a fejem podcast indításán, és most ez is megtörténik. Érdekelnek a zöld témák, és ezzel a mini- vagy talán maxiarmageddonnal ezek a nézőpontok is előtérbe kerültek. Ezekben a napokban kezdem el a hanganyagokat felvenni nálam okosabb barátaimmal különböző területekről, arról beszélgetünk, hogy mi jön, pontosabban mi lehetne jobb ezután. Nem egy depresszív hangulatú beszélgetéssorozat lesz, vagy legalábbis nem annak szánjuk. Ehhez sokat olvastam. Szerintem az jó arány, ha az ember legalább két napot olvas egy napi írás előtt. Néhány hónapja egy TEDx-elő­adáson beszélt a klímaváltozásról. Más színezetet kaptak az ott elmondottak? Azzal szembesülünk, hogy ami akkor egy vicces mondat volt, az most valóság. Beszéltem akkor például arról, milyen szórakoztató lesz, hogy nem kell egzotikus helyekre utazni, mert Miskolcon is kaphatunk malá­riát a klímaváltozás hatásai miatt. Most a környezetpusztításnak a hatásaival nézünk szembe, hiszen sok állatot kipaterolunk a természetes élőhelyéről, és egyre inkább összemosódik az emberi és a természetes világ határa. Így a fertőzéseknek is jobban ki vagyunk téve. Annak ellenére, hogy igen durvának tűnik számunkra, most egy nagyon lightos apokalipszissel nézünk szembe, sokkal súlyosabb dolgok várnak ránk. Érdemes átgondolni ezt, hiszen az emberek gyorsan hajlandóak voltak megváltoztatni a magatartásukat egy láthatatlan veszély fenyegetésétől félve. Mindannyiunk élőhelyének a pusztulása formájában nagyon is látható fenyegetés miatt is mozgósítani lehetne az embereket, sőt a kormányokat is, amelyek most elég sok mindent beáldoztak azért, hogy jó néhány életet megmentsenek. Akár az is lehet, hogy az emberek és a kormányok ott folytatják, ahol abbahagyták. A politikának egy területe rosszul működött. A szakpolitikák vagy a hatóságok jól tették a dolgukat, Amerikában, Nagy-Britanniában, Svájcban a járványügy a világ élvonalába tartozik, de a politikai döntések ezeket felülírták. Szembeötlő, milyen súlyos hatásai voltak egy politikai döntésnek az egész gazdaságra, társadalomra nézve. Eljuthatunk egyszer odáig is, hogy az emberek ne válasszanak meg olyan politikusokat, akik egy laposföldhívő elszántságával tagadják a klímaváltozást? Ha azt nézzük, hogy most megbetegszik néhány tízezer ember és ebből jó néhány meghal New Yorkban, és elképzeljük, hogy az egész metropolisz víz alá kerül, akkor biztosan felmerülnek kérdések. De előbb is felmerülnek, hiszen az erősödő viharok a magasabb tengerszinttel kombinálva folyamatos gazdasági károkat fognak okozni. Előbb-utóbb a lobbitevékenység sem abban fog kimerülni, hogy még melegítsük egy kicsit a Földet. De lesz-e oly mértékű felvilágosodás, hogy ne kerüljenek populista bohócok hatalomba? Miért csak a gonosz olajiparnak lehetnek érvényesített politikai érdekei? Miért ne lehetne valaki a zöldipar bábja? Lehet, hogy egy zöld populista hosszabb ideig tud uralmon maradni, mert nem pusztul el a Föld, ahol szavazni lehet rá. Egy választást nagyban nehezít a diktatúrán kívül, ha nincs, aki válasszon. Van-e a humornak határa, a halál aratásának idején például? Dél-Szudánban, Szíriában sokan haltak meg, és az emberek vicceltek, mi is vicceltünk, nem keltette fel az érdeklődésünket. Ha akár mi vagy a szüleink is meghalhatunk holnap, akkor sokkal érzékenyebbek vagyunk. Azzal tréfálni, hogy milliók halnak meg, most sem ízléses. Minden mást, ennek az egész helyzetnek a visszásságát ki lehet figurázni. Azt, hogy már az első két hétben kiderült, a társadalom nagy része nem végez hasznos munkát, hiszen nélkülözhető. A kovászolás arra jó példa, hogy még egy ilyen egyszerű dolgot is csak kevesen tudunk megcsinálni. Sok mindennel szembesülnünk kell, és nagy frusztrációt tud okozni, ha nem oldjuk ezt humorral. Új kihívást jelentett Müller Cecília, vagyis egy női alak megszemélyesítése? Mivel mindent itthon kell megoldani, a színészi feladatokat is kénytelen vagyok vállalni. Ez nem Müller Cecília, mivel nem parodista vagyok, hanem az ő lényege, ami átszűrődik az én szubjektív valóságérzetemen. Rendező nélkül ki instruálja, kontrollálja a műsorszámot? A tükör. Másrészt Woody Allen vagyok, de a jó részei, nem az, ami miatt kritizálják. Nagyon veszélyes Woody Allenhez hasonlítania magát az embernek. A legveszélyesebb Harvey Weinsteinhez, egyrészről #metoo-s, másrészről koronavírusos is. A felvételeket Lovász Laci mint adásrendező és mint külső szem követi, és korrigál néha.
Új értelmet kapnak a szavak. A görbe, a lapítás, a korona, a törzs – mind mást jelentett a járvány előtt. Vannak ilyen megfigyelései? Az egy jó jelenség, hogy mennyien lettek sztárok. Müller Cecília tényleg áldozatos munkát végez, de nem olyan, mint Dustin Hoffman sárga biohazard ruhában, ahogy a Vírus című filmből ismerjük. Érdekes jelensége annak, amikor a közigazgatás szembesül egy apokalipszissel. Különös ellentmondás, és azért mókás, mert tudjuk, hogy egy sor intézkedést megcsináltunk, sokat jól, sokat rosszul, de ez az egész hiányzott a filmes világvége-képünkből. Nekem a kedvenc kifejezésem az „operatív törzs”, a „tiszti főorvos”, ezek a szavak az emberek életéből kimaradtak eddig. Exponenciális, logaritmikus: a matematikai műveltség szétárad az országban. Az emberek két forrásból is hallhatnak jó dolgokat, a sajtóból, és akkor, ha a gyereküket online oktatás keretében kell korrepetálniuk. A Microsoft Teams és a Google Classroom szavakkal sem találkozott volna az ember soha életében, a karantén erősen edukálja a társadalmat. A válság legijesztőbb része az a felismerés lesz, hogy a szegénység sokkal tartósabb, és nehezebb kitörni belőle. Nyilván eddig is rosszabb esélyekkel vágott neki az életnek, aki rosszabb esélyekkel született, de ez a helyzet most exponenciálisan vagy logaritmikusan növeli annak az esélyét, hogy fel se tudjon zárkózni. Honnan lenne okosfelszerelés ott, ahol hat-nyolc testvérre jut egy laptop, vagy ahol a családban sincs ilyen? A veszélyhelyzet meghosszabbítására mekkora felhatalmazást adott volna méterben vagy kilóban? Másfél métert biztos nem, mert azt nagyon nehéz megsaccolni. Én azt mondtam volna, hogy kettő. Az emberek szerintem általában rosszul saccolnak, lehet látni rajtuk a tanácstalanságot. Abban is teljes zavar van a tudományban, hogy akkor ez a vírus most terjed-e nagyon kilégzéssel vagy csak ritkán? Hány méter a tüsszentésnél? Ha valaki tüsszent a Corvin-sétányon, négyen meghalnak a Rákóczi hídnál? A másfél méternél talán összesaccolták az összes áruházláncot, és kiszámolták, hogy tíz méternél a halaspultnál állna a sor vége. Ez a másfél méter mégsem egy, nem is kettő, olyan másfél megoldás. És mi a helyzet a felhatalmazás méretével? Jogász vagyok alapvetően, és arra az álláspontra helyezkedem, hogy nagyon sok intézkedést meg lehetett volna hozni enélkül is. Szerintem a gazdasági válságmenedzselő intézkedéseket is érdemes lett volna meghagyni a Parlamentnél. A határ­idő a másik kérdés, mert van ez a határozatlan idejű munkaszerződése Orbán Viktornak, hogy 30 napos felmondással ő a parlament. Ez kicsit fura. Az ellenzéket pedig nem értem. Csak a döntést odázták el, ez sem volt annyira bölcs dolog, a saját nyakukba zúdították az emberek irántuk amúgy sem töretlen szimpátiáját semmiért cserében. Szóval, egy közjogi gesztus lett volna fontos a kormány részéről, hogy határozottabb eseményhez vagy határidőhöz kössék a felhatalmazást, és hogy mindenki komfortosabban érezze magát az országban. Most van egy járvány melletti diszkomfortérzés, azzal együtt, hogy az ellenzék még ilyen helyzetben is tudott szavazatokat veszíteni. Láttuk egyébként, hogy a törvénytől függetlenül születtek azok a jogszabályok, amelyek a járvány elleni védekezést nagyban megkönnyítik, ugye, hogy Schmidt Máriának két ingatlana lesz, amit egy salátatörvényben beszavaztak. Vannak-e bajba jutott humoristák, akiken segíteni kell? Egyelőre rövid idő telt el, de egy idő után mindenki bajba jutott humorista lesz. Ez mindenkinek a fő megélhetése. Tévéfelvételek sincsenek, a rendezvénytilalom miatt a Showder Klubot sem lehetett rögzíteni, mert nézők nélkül felvenni egy stand up-műsort elég nyomorult érzés lett volna. Új DEKK-színházi produkciók íródnak? Két bemutatón dolgozunk a vészhelyzet idején is. Az egyik az Algoritmusok a K2 társulattal, ami nagyjából össze is állt, és mivel digitális témakört ölel föl, jó lehet online bemutatóra is. Az Irodai patkányok című darabunk is készül, Kocsis Gergely rendezi majd, Fehér Gáspárral és Fehér Boldizsárral írjuk, Vinnai András jegyzi a dalszövegeket. Mi nem adjuk fel a küzdelmünket, bármilyen ellenszélben és kénkőesőben is próbálunk valamit létrehozni. Járt-e az üres Dumaszínházban a karantén kezdete óta? Itt lakom a közelben, látom egész nap. Szoktam mondani, hogy kijövök néha az erkélyre, és nézem, ahogy a sétányon ég a pénz. Mint amikor Harlemben a hordókban melegítik a kezüket az emberek, vagy amikor Pablo Escobar égő dollárkötegek fölött melegedett. Ezt érzem kicsit ebben a helyzetben. Álmodik a színpaddal? Nem. A híradókkal kielégítem a szereplési vágyamat, ami amúgy sem kielégíthetetlen. A túrázás mint hobbi kapóra jön a Normafa-elkerülési játékban? Mivel Magyarország nagy részét bejártam már gyalog, így tudok olyan helyekre menni, ahol az égegyadta világon senki nincs. Mindenkinek az első ötlete a Normafa, Makkosmária, Solymár. Volt is ilyen poénunk, a Nordic Walking Dead, a fertőzés jó levegőn történő átadása minél több embernek. Ne kérdezzek kirándulóhelytippeket? Hiszen holnap mindenki odamegy… Igen. Ez olyan volna, mint a befektetési tanácsom, egy másodlagos kaotikus rendszer. A jóslat befolyásolja a valóságot. A Maradj otthon! helyett mi lesz az új szlogen évek múlva? Ha nem teszünk meg mindent, akkor „Maradj megint otthon!”, „Maradj még mindig otthon!”, „Ne gyere ki újra!”, ilyenek. A társadalom évi három-öt hónap téli álmot alszik majd, mint a macik a veresegyházi medveparkban, és néha kijövünk az influenzaszezon végén. A megoldás, ami ott van a kezünk ügyében, más hozzáállást igényel. A sterilitás és a higiénia kultusza, ami a távol-keleti országokban természetes, be fog épülni a hétköznapjainkba, és ha nem vagyunk elég ügyesek, akkor napi rutinná is válhat.

Litkai Gergely

Jogász, humorista, forgatókönyvíró. A Dumaszínház művészeti vezetője és egyik alapítója, a Comedy Central volt főszerkesztője. Fontos szerepet játszott a többszörös Golden Blog-nyertes hircsarda.hu álhírportál elindításában, több sorozat írója és kreatív producere volt (Munkaügyek, Fapad, Tóth János). Az Esti Showder kezdetekor íróként, öt­letemberként, a Showder Klub indulásakor szerkesztőjeként dolgozott. A legfiatalabbként kapta meg a Karinthy-gyűrűt. A Kovács András Péterrel korábban elindított híradó-paródiákra építve a Karantények 9. adásán dolgozik.

Intimitás másfél méterről

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.13. 07:31

Fotó: Béres Márton / Népszava
Lehet-e világjárvány idején ismerkedni anélkül, hogy az első randin talpig arcmaszkban kellene körbefutni a Margitszigetet, vagy annak kockázata nélkül, hogy kiakadjon a Müller–Győrfi-féle pandémiás rosszallásméter? A kérdés tömegeket érint, hiszen az életszükségleteket – beleértve a társkeresést és a szexet is – nem lehet szögre akasztani veszélyhelyzet idején sem, különösen nem úgy, hogy annak a vége a bizonytalan jövőbe vész.
„Februárban regisztráltam egy fizetős társkeresőre. Extra szívás. Épp ma kaptam egy nagyon egyértelmű ajánlatot, mondván, hogy ha nem riadok vissza a vírushelyzettől, felejthetetlen élményben lehet részem – »nyiss az idősebb hímgorillák csapata felé« – mondta. Van, aki ilyenkor sem adja fel.” A budapesti egyetemista Petra válaszolta mindezt, arra a kérdésre, miként alakította át a társkeresést a március elején Magyarországra is berobbant koronavírus-járvány. „Egyelőre senkivel nem találkozom, pedig van egy-két jól alakuló beszélgetés (chat + telefon is), akikre kifejezetten kíváncsi lennék…” – mondja. Az ember társas lény, a társkeresés a mindinkább virtualitásba forduló század egyik legjelentősebb szolgáltatásága. A veszélyhelyzetben amúgy is kiterebélyesedő magány ellenszere pedig végképp a kapcsolatkeresés lehetne. Na de hogyan? Az ismerkedés a vírustól való félelem és a szociális távolságtartás miatt értelemszerűen nehezebb. Az online térben szövődő kapcsolatok ma általában elakadnak a virtuális szinten, hiszen abból kilépni kockázatos. Ha a személyes találkozás nem is lehetetlen, a másfél méteres távolság rokonszenv esetén kifejezetten kellemetlen lehet. És bár egykoron az udvarlás hónapokba telt, és jelenleg erre buzdítanak a párkereső alkalmazások is, a fiatalok mai ritmusa – különösen kirobbanó tavasz idején – nem feltétlenül a lassú és megfontolt lépésekről szól.

Minthakarácsonyi csúcs

A járványügyi intézkedések bevezetését követő első héten 25-30 százalékkal esett vissza a látogatók és az előfizetések száma a Párom.hu oldalon. Markovics András marketingvezető azt is elmondta, hogy a második héten kiküldött hírlevelükben a hosszabb és alaposabb ismerkedési folyamat jó oldalát ecsetelték. Miután a szolgáltatásuk a tartós, komoly kapcsolatot keresőkre fókuszál, ez az érvelés hiteles lehetett. A személyes találkozás „kiváltására” a Skype és a Zoom videochatprogramokat javasolták, hiszen ezeken keresztül mégiscsak vizuális benyomás szerezhető a beszélgetőpartnerről. Mindezt az anonimitás megőrzése érdekében egy kimondottan erre a célra létrehozott fiókkal érdemes megtenni, így elkerülhetők a későbbi kellemetlenségek, ha egy kapcsolat mégsem bontakozik ki, de megmarad az egyoldalú ismerkedési vágy. „Hogy a hírlevél miatt vagy sem, nem tudjuk, de a harmadik hétre úgy felpörgött az előfizetések és a látogatások száma, mint csúcsszezonban. Ez az időszak jellemzően a karácsony utáni napokban kezdődik, amikor sokan váltanák jó társaságra az esetleges magányt, és egészen a Valentin-napig tart.” A nemzetközi társkereső alkalmazások különböző ötletekkel támogatják az online randizás időszakának meghosszabbítását. A Coffee Meets Bagel tíz-tizenöt tagú virtuális találkozókat rendez, a JWed nevű izraeli applikáció megvalósította az alkalmazáson belüli csevegést. Az egyik legnépszerűbb társkereső alkalmazás, a Tinder is lépett a járvány kezdetén, és ingyenessé tette a Passport-funkciót, amivel a világ bármely pontján kapcsolatba lehet lépni bárkivel. A cég felhívta a felhasználók figyelmét a távolságtartási szabályokra és az online lehetőségekre a járvány lecsengé­séig. Talán ennek is köszönhető – az általános óvatosságon túl –, hogy világszerte átlagosan egyötödével nőtt a napi beszélgetések száma, a hosszuk pedig egynegyedével. Mint a Tinder német kommunikációs cége kérdésünkre közölte: Magyarországról ugyan nincs pontos adatuk, de a növekedés Németországban 33, illetve 17 százalékos volt a közelmúltban. „Még a szívós emberek is tartják a szociális távolságot, a Tinder tagjai azonban nem szakadtak el egymástól: már­cius 29-én több volt a jobbra és balra húzás (a tetszést vagy nemtetszést jelző gesztus), mint az alkalmazás története során bármikor: összesen hárommilliárd” – jelezte a kommunikációs cég.

Ma kell élni az életet

Eszter megengedőbb a fentebb nyilatkozó Petránál, neki már volt randevúja, ami a jelen helyzetben egy egészségügyi sétában merült ki. „A Városligetben találkoztunk, és betartva a szabályokat, egymástól másfél méternyire sétáltunk, beszélgettünk. De még így is sokkal nagyobb élmény volt, mint telefonon keresztül ismerkedni” – meséli a budapesti szoftverfejlesztő. Eszter a Tinder és a Bumble nemzetközi alkalmazásokat is használja. (Mindkettőn akkor lehet beszélgetést kezdeményezni, ha kölcsönös a szimpátia, de az utóbbin a lányoké a kezdeményezés lehetősége.) „Általában külföldi fiúkkal szeretek ismerkedni, mert oldottabbak és vidámabbak, mint a magyarok – ők depresszívebb mentalitá­súak –, most azonban kevés a külföldi. A csetelés után aztán WhatAppon szoktuk folytatni. A Zoom mellett a Party House videochat vált be neki, amiben az a vicces, hogy bárki csatlakozhat. Random, jópofa beszélgetések kerekednek ebből. Barátnője, Ingrid egy skandináv ország egyetemistája. Ő jóval bevállalósabb, gyakorlatilag semmit nem változtatott az ismerkedési gyakorlatán. Ha szimpatikus neki egy fiatalember, akkor koronavírus ide, kijárási korlátozás oda, nem áll meg másfél méternél. „Ki tudja, valóban kisebb esélye van-e annak, hogy sok ember között a villamoson vagy a bevásárlóközpontban megfertőződöm, mint ha engedek egy fiú kitartó udvarlásának. Miért változtassak ezen? Fiatal vagyok, és ha megbetegszem, akkor valószínűleg meggyógyulok. Persze azért vigyázok magamra, zárt térben hordok maszkot, de szerintem az életet ma kell élni, nem holnap” – érvel a határozott lány. Péter marketingszakértő, és azt írta kérdésünkre, a szerelmet nem lehet karanténba zárni a szépirodalom digitális oktatásba szorult gyöngyszemei szerint sem. Montague Rómeó egy vírushoz képest is veszedelmes ellenség, az elmérgesedett családi viszály ellenére hágott át Capuleték Júliájának veronai gyümölcsöskertjébe. Azonban – amint azt Botond véli – a romantika nem feltétlenül elengedhetetlen kelléke az ismerkedésnek. Egy haverjának kevésbé hős­szerelmes ismerkedőszöveg jutott eszébe a témáról: „Nincs kedved kicserélni a vírusainkat? Jót tesz az immunrendszernek.” Végül is ismerhetni ennél rövidebb csajozós dumát is, de az már valóban szétfeszíti a karanténszerelem mint téma korlátait.

Operatív utalások

A közösségi portálok egyik fórumában is pörögnek a sztorik, s látszik, a hús-vér ismeretségek óvatosabban köttetnek. Andrei szerint el lehetne gondolkodni azon, hogy rövidesen készülhetne egy alkalmazás a koronavírus-fertőzésen átesettek számára, ami új dimenziókat nyithatna a félelemmentes ismerkedés és a biztonságos szex előtt is. A viccek gyakoriak a fórumban, ami üdvözlendő, hiszen a tudomány mai állása szerint az ölelés mellett a nevetés is jót tesz az immunrendszernek. Attila dobta be az alábbi képzelt dialógust, ami érzelemre lobbanthatja az operatív törzs leg­ádázabb harcosát is: Lány: Átjössz? Fiú: Nem lehet, kijárási korlátozás van. Lány: De nincsenek itthon a szüleim. Fiú: ÉS MIÉRT NINCSENEK?!?

Hajrá, virológusok!

A Massachusetts Technológiai Intézet szakemberei szerint a koronavírus-járvány elhozhatja a szex tech iparág forradalmát. A kutatók még intenzívebben dolgoznak a virtuálisvalóság-technológiák fejlesztésén és azon, hogy távolról lehessen irányítani a különféle szexuális segédeszközöket, így szerezve örömöt a partnernek. A magunk részéről inkább abban a cégben vennénk igen sok részvényt, amelynek a tudósai a koronavírus gyógyszereit és vakcináit fejlesztik, és meghagyják a virtuális szerelmet a sci-fi szerzőknek. Brit tudósok, rajtatok a világ tágra nyílt szeme!

Váratlant húztak New Yorkban

Mindeközben New Yorkban valóban nagy lehet a baj: a helyi egészségügyi szervezet példa nélküli felhívást tett közzé: maszturbálásra szólította fel az embereket, tudósít a Noizz.hu. A megállíthatatlan sebességgel terjedő koronavírus-fertőzés magas száma késztette a metropolisz hatóságát arra, hogy a legmodernebb tankönyvekben sem szereplő, végső húzáshoz folyamodjon, „Saját magad vagy a legbiztonságosabb szexpartner. A maszturbáció nem segíti elő a Covid–19 terjedését, különösen, ha kezeid (és szexjátékaid) legalább 20 másodpercen át megmosod előtte és utána” – részletezi tájékoztatójában a szervezet. A felhívás kétségkívül logikus, hiszen minden testi érintkezés magában hordozza a fertőzés veszélyét, kivéve az egyéni megoldásokat. A veszélyt természetesen az új vagy alkalmi partnerek jelentik, tartós kapcsolatban nem muszáj járványügyi védekezésre hivatkozva lohasztani a felénk áradó szexuális vágyat.