Leállt a fővárosi vállalkozások harmada

Publikálás dátuma
2020.04.18. 06:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A budapesti iparkamara a gazdasági nehézségek ellenére egyelőre nem tekint el a kötelező regisztrációs díj befizetésétől - értesült a Népszava.
"Mivel ilyen nehéz időkben a vállalkozóknak is minden fillér számít", a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) dolgozik egy olyan lehetőségen, amely lehetővé tenné, hogy egyes esetekben elhalasszák a kamarai regisztrációs díj beszedését - közölte a szervezet lapunk megkeresésére. Ugyanakkor a BKIK leszögezte: egyelőre csak azoknak a vállalkozásoknak nem kell befizetniük az évi 5000 forintos összeget, amelyek felfüggesztették a működésüket.
A kutatások egyébként azt mutatják, igen sokan kényszerülhettek arra, hogy szüneteltessék a tevékenységüket: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) márciusi felmérése szerint ugyanis a válaszoló cégek 34 százaléka teljesen leállt a koronavírus-járvány következtében bejelentett kormányzati korlátozások miatt. Lapunk kérdéseire a kamarákat összefogó és a helyi cégek regisztrációs díjait lefölöző Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem válaszolt, ám Parragh László, a szervezet elnöke még március végén úgy nyilatkozott az MTI-nek: „tekintettel a járványügyi helyzetre, a köztestület elfogadja a kötelezettség későbbi teljesítését is". Pontos határidőt azonban nem említett arra vonatkozóan, hogy meddig várnak a regisztrációs díj teljesítésével. Úgy vélte, a kamarai hozzájárulás - amelyet állítása szerint 304 ezer vállalkozás már befizetett - elősegíti, hogy a „gazdaság önkormányzata” működőképes maradjon.  Magyarországon ugyan nem kötelező a kamarai tagság, ám a cégeknek 2012 óta évente ötezer forintos regisztrációs díjat kell fizetniük. Ha ez nem történik meg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) köztartozásként behajthatja az összeget. A vállalakozásoknak a működési hely szerint illetékes helyi kamaráknak kell elutalni a pénzt minden év március végéig, majd azok az összeg tíz százalékát juttatják el a MKIK-hoz. A hazai cégek évente összesen 2-3 milliárd forint közötti összeget fizetnek be a kamaráknak. A BKIK tájékoztatása szerint a tavalyi évre becsült 1,5 milliárd forintos vállalkozásoktól származó bevételnek nagyjából a fele folyt be. Arról a szervezet nem nyilatkozott, hogy idén mekkora összegre számítanak. Azt leszögezték: a regisztrációs díj a kamarák legnagyobb bevételi forrása, ez teremti meg a működésük alapját. A vállalkozások ugyanakkor gyakran csak sarcnak tekintik a kötelező regisztrációs díjat, amiért – álláspontjuk szerint - gyakorlatilag nem kapnak semmit sem. Korábban az RTL Klub kérdezte meg a BKIK-t, hogy mire költötték a bevételeiket, ám a válaszért 3-5 millió forintot kértek volna a tévéhíradótól, mondván: az adatok összegyűjtéséhez 2-3 munkatárs két hónapos munkája szükséges. Lapunknak a BKIK ezzel kapcsolatban azt közölte, a kamara éves költségvetése nagyjából 1,6 milliárd forint. Ebből egy kisebb rész a kamara működéséhez kapcsolódik: bérleti díjakra, üzemeltetésre, anyagköltségekre, bérekre, járulékokra fordítják. A bevétel nagyobb részét a "közfeladatok ellátására” költik, különböző szolgáltatásokat nyújtanak a cégeknek, például adó, építőipari, jogi, fogyasztóvédelmi, valamint munkaügyi tanácsokat adnak. Ezen kívül a BKIK szerint kutatásokkal, valamint rendezvényekkel segítik a vállalkozások működését.

Magánkórház a köz szolgálatában

Publikálás dátuma
2020.04.18. 06:15

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hétfőtől fogadja a koronavírusos betegeket a Budai Egészségközpont – tudta meg a Népszava az intézmény főigazgató-főorvosától, Varga Péter Páltól.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a magánintézmény már március végétől készen állt arra, hogy a köz szolgálatára állva járványkórházként működjön. Ám hiába alakították a épületet, szerezték be a hatósági engedélyeket, nem irányítottak hozzájuk koronavírusos beteget. A 24.hu csütörtökön arról írt: Kásler Miklós, a kormány egészségügyért felelős minisztere hetek óta nem adja ki azt a határozatot, amely lehetővé tenné, hogy a Budai Egészségközpont Királyhágó utcai, 120 ágyas kórháza koronavírusos betegeket fogadhasson. A cikk megjelenése után a Nemzeti Népegészségügyi Központ az állami hírügynökséggel tudatta, a Budai Egészségközpontnak nincs is szüksége külön engedélyre ahhoz, hogy koronavírus-fertőzött betegeket lásson el. Azt írták: Müller Cecília országos tisztifőorvos erre március 23-án, Kásler Miklós jóváhagyásával, már ki is jelölte a központot, tehát nincs szüksége a feladat ellátásához külön engedélyre, az adott időponttól fogadhat koronavírussal fertőzött betegeket. 
Szerző

Ellenség, aki Cserhátit védi

Publikálás dátuma
2020.04.18. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Itt a világjárvány, de az egészségügyi államtitkárnak jut ideje arra, hogy kiossza azt, aki védeni meri a rehabilitációs intézet felmentett igazgatóját.
Szőnyeg szélére próbálja állítani Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetséget, miután a testület elismeréssel nyilatkozott az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) napokban felmentett főigazgatójáról, Cserháti Péterről – derül ki a Népszava birtokába jutott levelezésből.
Cserháti Pétert alig egy hete azért állította fel Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, mert úgy látta, hogy nem teljesíti elég tempósan az ágykiürítésre vonatkozó utasítást. A felmentett főigazgató munkatársai szerint ez az állítás nem felelt meg a valóságnak. Cserháti mellett nemcsak munkatársai sokasága állt ki, hanem a Semmelweis Egyetem és Kásler elődje, a korábbi humánminiszter Balog Zoltán is. Egyebek mellett azt hangsúlyozták: Cserháti esetében elképzelhetetlen, hogy tetteit ne a betegek érdeke vezesse. A tiltakozókhoz csatlakozott a Magyar Kórházszövetség, amely saját honlapján megköszönte és elismerte Cserháti eddigi munkáját. Erre levelet kaptak Horváth Ildikó egészségügyi államtitkártól, amiben – Cserháti múltját elismerve – a kórházszövetség megnyilvánulását lényegében lázadásnak tekinti. Arra szólította fel a szövetséget, hogy foglaljon állást: Arra akarják-e buzdítani a többi kórház főigazgatóját is, hogy tagadják meg a miniszteri utasításokat? Továbbá kérte, nyilatkozzanak arról is, hogy az életpálya korábbi szakaszaiban nyújtott teljesítmény annullálja -e a miniszteri utasítások végre nem hajtását. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke válaszlevelében továbbra sem határolódott el korábbi, honlapjukon olvasható állásfoglalásuktól. Szerinte Cserháti életútjának és eddigi teljesítményének elismerése nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen vonatkozásban is a miniszteri utasításokat gátolná, vagy arra hangolná a főigazgatókat. A választ az államtitkár nem fogadta el, és megismételte, várja a kórházszövetség nyilatkozatát: elfogadhatónak tartják-e azt, ami történt és mit tartanak elvártnak, elfogadhatónak az intézményvezetőktől?
Közben az Emmi nem csak azt támadja, aki kiállt Cserháti mellett, hanem magát a főigazgatót is igyekszik még kellemetlenebb helyzetbe hozni. Április 12-én vasárnap arra hivatkozva menesztették Cserhátit: „Április 15-re biztosítania kellett volna az új koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, ebből április 10-én még egyetlen ágy sem volt erre a célra az OORI-ben.” Ehhez képest pénteken arról adtak ki közleményt, hogy az új megbízott főigazgató máris végzett minden rábízott feladattal. Azt írták: „A megbízott főigazgató öt nap alatt végrehajtotta azt a miniszteri utasítást, amire az elődjének a március 16 – április 9-ig terjedő időszak állt rendelkezésre. Az intézetben összesen 253 darab ágy áll készen az új COVID-19 fertőzött betegek fogadására.” A közlemény több kérdést is felvet. Mindenekelőtt azt: abban március 16-i utasítás szerepel, noha Kásler miniszter – ahogy azt lapunk elsőként megírta – csak április 7-én rendelkezett a kórházigazgatóknak arról, hogy az ágyak 60 százalékát ki kell üríteni a koronavírusos betegek számára. Ráadásul kérdéses, miként sikerült az április 13-án kinevezett főigazgatónak 17-éig 253 ágyat felszabadítania – ha csak úgy nem, hogy miként azt Cserháti több munkatársa állítja, valójában igenis voltak előkészületek. Az sem mellékes, hogy később épp a kormány módosított a feltételeken: április 15. helyett április 19. lett a határidő, és addig 60 helyett elég lesz az ágyak 50 százalékát felszabadítani.
Szerző