Leállt a fővárosi vállalkozások harmada

A budapesti iparkamara a gazdasági nehézségek ellenére egyelőre nem tekint el a kötelező regisztrációs díj befizetésétől - értesült a Népszava.

"Mivel ilyen nehéz időkben a vállalkozóknak is minden fillér számít", a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) dolgozik egy olyan lehetőségen, amely lehetővé tenné, hogy egyes esetekben elhalasszák a kamarai regisztrációs díj beszedését - közölte a szervezet lapunk megkeresésére. Ugyanakkor a BKIK leszögezte: egyelőre csak azoknak a vállalkozásoknak nem kell befizetniük az évi 5000 forintos összeget, amelyek felfüggesztették a működésüket.

A kutatások egyébként azt mutatják, igen sokan kényszerülhettek arra, hogy szüneteltessék a tevékenységüket: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) márciusi felmérése szerint ugyanis a válaszoló cégek 34 százaléka teljesen leállt a koronavírus-járvány következtében bejelentett kormányzati korlátozások miatt.

Lapunk kérdéseire a kamarákat összefogó és a helyi cégek regisztrációs díjait lefölöző Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem válaszolt, ám Parragh László, a szervezet elnöke még március végén úgy nyilatkozott az MTI-nek: „tekintettel a járványügyi helyzetre, a köztestület elfogadja a kötelezettség későbbi teljesítését is". Pontos határidőt azonban nem említett arra vonatkozóan, hogy meddig várnak a regisztrációs díj teljesítésével. Úgy vélte, a kamarai hozzájárulás - amelyet állítása szerint 304 ezer vállalkozás már befizetett - elősegíti, hogy a „gazdaság önkormányzata” működőképes maradjon.

Magyarországon ugyan nem kötelező a kamarai tagság, ám a cégeknek 2012 óta évente ötezer forintos regisztrációs díjat kell fizetniük. Ha ez nem történik meg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) köztartozásként behajthatja az összeget.

A vállalakozásoknak a működési hely szerint illetékes helyi kamaráknak kell elutalni a pénzt minden év március végéig, majd azok az összeg tíz százalékát juttatják el a MKIK-hoz. A hazai cégek évente összesen 2-3 milliárd forint közötti összeget fizetnek be a kamaráknak.

A BKIK tájékoztatása szerint a tavalyi évre becsült 1,5 milliárd forintos vállalkozásoktól származó bevételnek nagyjából a fele folyt be. Arról a szervezet nem nyilatkozott, hogy idén mekkora összegre számítanak. Azt leszögezték: a regisztrációs díj a kamarák legnagyobb bevételi forrása, ez teremti meg a működésük alapját.

A vállalkozások ugyanakkor gyakran csak sarcnak tekintik a kötelező regisztrációs díjat, amiért – álláspontjuk szerint - gyakorlatilag nem kapnak semmit sem. Korábban az RTL Klub kérdezte meg a BKIK-t, hogy mire költötték a bevételeiket, ám a válaszért 3-5 millió forintot kértek volna a tévéhíradótól, mondván: az adatok összegyűjtéséhez 2-3 munkatárs két hónapos munkája szükséges. Lapunknak a BKIK ezzel kapcsolatban azt közölte, a kamara éves költségvetése nagyjából 1,6 milliárd forint. Ebből egy kisebb rész a kamara működéséhez kapcsolódik: bérleti díjakra, üzemeltetésre, anyagköltségekre, bérekre, járulékokra fordítják. A bevétel nagyobb részét a "közfeladatok ellátására” költik, különböző szolgáltatásokat nyújtanak a cégeknek, például adó, építőipari, jogi, fogyasztóvédelmi, valamint munkaügyi tanácsokat adnak. Ezen kívül a BKIK szerint kutatásokkal, valamint rendezvényekkel segítik a vállalkozások működését.