Előfizetés

Betiltják a nyílt téri avarégetést

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.04.18. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kormány eltörli az önkormányzati engedélyeket, így országosan életbe lép a kerti hulladékok eltüzelésének mindenkire, minden időszakban érvényes tilalma.
A nyílt téri avar- és kertihulladék-égetés teljes körű, időbeli hatály nélküli, az ország egész területére vonatkozó betiltásával egyenértékű a parlament előtt fekvő kormányjavaslat - erősítették meg lapunknak a Levegő Munkacsoportnál (LMCS) és más környezetvédő szervezeteknél. A Nagy István agrárminiszter jegyezte, amúgy terjedelmes környezetvédelmi módosítócsomag egy pontja ugyanis törli a területet szabályzó, 1995-ös törvény azon pontját, miszerint az önkormányzatok jogosultak a nyílt téri avar- és kertihulladékégetésről saját rendeletet alkotni. Amiként arra az indoklás is utal, e törlés nyomán mindenütt életbe lép a 2010-es levegővédelmi kormányrendelet, amelynek egy pontja szerint "hulladék nyílt téri (...) égetése (...) tilos". A szöveges magyarázat egyértelművé teszi, hogy ez a nyílt téri avar- és kertihulladék-égetés tilalmával egyenértékű. E tevékenység azért harapózhatott el mégis országszerte, mert a települések zöme eddig élt jogával és bizonyos időszakokra felmentést adtak az országosan voltaképp már tíz éve érvényes tilalom alól. Az avar és kertihulladék-égetés főszabály szerint most is tilos - közölte pontosító kérdéseinkre az Agrárminisztérium. Az önkormányzatok ugyanakkor jelenleg adhatnak ez alól felmentést. Ha a törvénymódosítást az országgyűlés elfogadja, megszűnik a helyhatósági képviselő-testületek felhatalmazása és általánossá válik a tilalom. Megkeresésünkre biztatónak nevezte az avar- és kertihulladék-égetés önkormányzati szabályozásának eltörlési javaslatát Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LMCS) elnöke. Ezzel szerintük is megvalósulna az égetés országos tilalma. A lépést már hosszú évek óta szorgalmazó civil szervezet bízik abban, hogy az Országgyűlés is elfogadja a változtatást, ami hozzájárulhat a levegőminőség javulásához - tette hozzá. A civil szervezetek mellett Bándi Gyula jövő nemzedékekért felelős ombudsman is részletes elemzésben javasolta a pont eltörlését - jegyezte meg. Kérdésünkre egyértelműnek nevezte, hogy a nyílt hulladékégetés országos tilalma az avarra és a kerti hulladékokra is vonatkozik. Ugyanakkor a mostani módosítás szellemében más szabályokat is pontosítani szükséges, de a javaslat elfogadásával az egyértelmű helyzet végett a vonatkozó önkormányzati rendeleteket is hatályon kívül kell helyezni. Azt, hogy akkor eddig mi értelme volt külön önkormányzati rendeletben tiltani a nyílt téri avar- és hulladékégetést – amiként azt például a főváros tette –, azzal magyarázta, hogy ez részint az önkormányzatok elköteleződését tükrözte, másrészt pontosította, illetve szigorította a tilalom és az ellenőrzés kereteit. Ezek alapján ugyanis a helyhatósági közterület-felügyelők is eljárhattak a szabálytalankodókkal szemben. Az országos tilalom bevezetése után ugyanakkor, legalábbis a módosításból levezethetően, az állam, vagyis a járási hivatalok, az országos tűzvédelmi szabályzat oldaláról pedig a katasztrófavédelem feladata lesz az ellenőrzés és a bírságolás. Az LMCS-elnök nagy kérdésnek nevezte, hogy a hatóságok miképpen lesznek képesek érdemben ellátni feladataikat, így megerősítésüket sürgette. De szorgalmazta a települések segítő intézkedéseinek bővítését is. Amellett, hogy a helyi hulladékszállítók külön csomagolva elszállíthatják a kerti hulladékot, a helyhatóság számos létező példa nyomán ösztönözheti a házi komposztálást és ágaprítási szolgáltatást is nyújthat. A lehullott levél és ág nem szemét, hisz komposztálva a föld tápanyagává alakul - szögezte le. Az LMCS amúgy pont a jogszabálymódosítás megjelenésének napján tette közzé: a korábbi felhívásának és a nagyszámú lakossági panasznak köszönhetően egyre több önkormányzat tiltja be – a tavaszi kerti munkákkal ismét elharapózó – zöldhulladék-égetést, ami a rendkívül környezetszennyező és egészségkárosító hatásán túl most a koronavírus-járványt is súlyosbíthatja. Körkérdésünkre a Greenpeace-nél is üdvözölték a módosító csomagot, amiből ugyanakkor lényegi elemnek a szakértők csak az avarégetés-tilalmat emelték ki. A jelenlegi időszakra teljes mértékben egyet ért a tilalommal Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Az LMCS és más civil szervezetek kezdeményezése nyomán maguk is erre kérték tagönkormányzataikat, amit több esetben is siker koronázott. Megoldásként városiasabb környezetben az elszállítás kerülhet előtérbe, egy nagyobb telken pedig mindenki áshat magának egy gödröt, amibe hordva komposztálható az anyag - tette hozzá. Azt ugyanakkor nehezményezné, ha a módosítás alapján a jövőben soha senki semmilyen módon nem égethetné el az elhullott növényeket, akár egy erdőtisztítás során. Mindemellett felhívta a figyelmet a hatékony ellenőrzés kérdésének megoldatlanságára is. Tapasztalatai szerint érdemi hatósági ellenőrzés és büntetés híján az illegális hulladéklerakás vagy épp az otthoni szemétégetés tilalmának sincs különösebb foganatja. Mindezen kérdéseket tehát további szabályoknak kell rendezni - szögezte le Schmidt Jenő. A TÖOSZ-elnök becslése szerint a hazai települések többsége - főleg a kisebbek - az elmúlt évek során hozott a nyílt avar- és kertihulladék-égetést valamiképp megengedő rendelkezést. Így a mostani változtatás is több millió embert érint, legyenek akár tüzelők, akár annak elszenvedői. 

Kiállnak az "ősi" eljárás mellett

Fertőtlenítő és rovarirtó hatására hivatkozva kiállt az avarégetés mellett szerkesztőségünknek írott levelében egy olvasónk. Az "ősi" eljárás fagyos tavaszi reggeleken a gyümölcsösöket is védi a fagytól - érvel. A tilalom óta elszaporodtak a kártevők, amik főleg a diófákat támadják - teszi hozzá. (Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a diólevél-égetés különösen káros.)

Leállt a fővárosi vállalkozások harmada

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.04.18. 06:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A budapesti iparkamara a gazdasági nehézségek ellenére egyelőre nem tekint el a kötelező regisztrációs díj befizetésétől - értesült a Népszava.
"Mivel ilyen nehéz időkben a vállalkozóknak is minden fillér számít", a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) dolgozik egy olyan lehetőségen, amely lehetővé tenné, hogy egyes esetekben elhalasszák a kamarai regisztrációs díj beszedését - közölte a szervezet lapunk megkeresésére. Ugyanakkor a BKIK leszögezte: egyelőre csak azoknak a vállalkozásoknak nem kell befizetniük az évi 5000 forintos összeget, amelyek felfüggesztették a működésüket.
A kutatások egyébként azt mutatják, igen sokan kényszerülhettek arra, hogy szüneteltessék a tevékenységüket: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) márciusi felmérése szerint ugyanis a válaszoló cégek 34 százaléka teljesen leállt a koronavírus-járvány következtében bejelentett kormányzati korlátozások miatt. Lapunk kérdéseire a kamarákat összefogó és a helyi cégek regisztrációs díjait lefölöző Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem válaszolt, ám Parragh László, a szervezet elnöke még március végén úgy nyilatkozott az MTI-nek: „tekintettel a járványügyi helyzetre, a köztestület elfogadja a kötelezettség későbbi teljesítését is". Pontos határidőt azonban nem említett arra vonatkozóan, hogy meddig várnak a regisztrációs díj teljesítésével. Úgy vélte, a kamarai hozzájárulás - amelyet állítása szerint 304 ezer vállalkozás már befizetett - elősegíti, hogy a „gazdaság önkormányzata” működőképes maradjon.  Magyarországon ugyan nem kötelező a kamarai tagság, ám a cégeknek 2012 óta évente ötezer forintos regisztrációs díjat kell fizetniük. Ha ez nem történik meg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) köztartozásként behajthatja az összeget. A vállalakozásoknak a működési hely szerint illetékes helyi kamaráknak kell elutalni a pénzt minden év március végéig, majd azok az összeg tíz százalékát juttatják el a MKIK-hoz. A hazai cégek évente összesen 2-3 milliárd forint közötti összeget fizetnek be a kamaráknak. A BKIK tájékoztatása szerint a tavalyi évre becsült 1,5 milliárd forintos vállalkozásoktól származó bevételnek nagyjából a fele folyt be. Arról a szervezet nem nyilatkozott, hogy idén mekkora összegre számítanak. Azt leszögezték: a regisztrációs díj a kamarák legnagyobb bevételi forrása, ez teremti meg a működésük alapját. A vállalkozások ugyanakkor gyakran csak sarcnak tekintik a kötelező regisztrációs díjat, amiért – álláspontjuk szerint - gyakorlatilag nem kapnak semmit sem. Korábban az RTL Klub kérdezte meg a BKIK-t, hogy mire költötték a bevételeiket, ám a válaszért 3-5 millió forintot kértek volna a tévéhíradótól, mondván: az adatok összegyűjtéséhez 2-3 munkatárs két hónapos munkája szükséges. Lapunknak a BKIK ezzel kapcsolatban azt közölte, a kamara éves költségvetése nagyjából 1,6 milliárd forint. Ebből egy kisebb rész a kamara működéséhez kapcsolódik: bérleti díjakra, üzemeltetésre, anyagköltségekre, bérekre, járulékokra fordítják. A bevétel nagyobb részét a "közfeladatok ellátására” költik, különböző szolgáltatásokat nyújtanak a cégeknek, például adó, építőipari, jogi, fogyasztóvédelmi, valamint munkaügyi tanácsokat adnak. Ezen kívül a BKIK szerint kutatásokkal, valamint rendezvényekkel segítik a vállalkozások működését.

Megvan a Közbeszerzési Hatóság új elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.17. 19:16
Képünk illusztráció
Fotó: JAN WOITAS / AFP/DPA
Kovács László öt évre kapott megbízást a szervezet vezetésére.
Kovács Lászlót választotta a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnökének 5 évre a szervezet keretében működő Közbeszerzések Tanácsa - közölte a KH az MTI-vel pénteken. A tisztújító ülésre azért volt szükség, mert a KH korábbi elnökét szerdai hatállyal a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére nevezték ki. Rigó Csaba Balázst emellett a Közbeszerezési Tanács alelnökévé is megválasztották. A KH új elnöke 2017 márciusa óta a szervezet főtitkári feladatait látta el. Kovács László a közlemény szerint eredményesnek nevezte a hatóság eddigi munkáját, ezért annak folytatását tűzte ki célul. Véleménye szerint az elmúlt években sikerült egy korszerű, támogató szervezetet kialakítani, amely a megelőzésre és a hatékony kommunikációra épít. 
Kovács László a szigorú ellenőrzési gyakorlat, a verseny és az átláthatóság erősítése mellett kiemelte a digitális technológiában rejlő lehetőségek, valamint a fenntarthatóság jelentőségét is, és támogatná a magyar kis- és középvállalkozások minél magasabb részvételét a közbeszerzésekben.

A KH közölte azt is, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel kiemelt figyelmet fordítanak a járvánnyal összefüggésben indított eljárásokra. - A munkavégzés folyamatos, az elektronikus ügyintézés gördülékenyen zajlik - írták. Kovács László jogi diplomát szerzett, majd tanácsadóként, illetve főosztályvezetőként dolgozott a Közbeszerzések Tanácsa titkárságán, részt vett az új közbeszerzési törvények kidolgozásában.