Jelentős fertőzési kockázatot jelenthet a kórházi betegek hazaküldése

Ha fokozatosan szabadítanák fel a gyógyító intézmények ágyait, akkor akár kezelhetővé lehetne tenni azokat a nehéz élethelyzeteket, amivel a családok most kénytelenek szembenézni, mondta Tóth Bertalan.

Komoly járványügyi kockázatot jelenthet, hogy a kormány most 10-11 ezer embert hazaküld a kórházakból, hiszen senki nem tudja, tesztelték-e őket – figyelmeztetett Tóth Bertalan a kormány kórházkiürítési akciójának egyik komoly veszélyére az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Hogy a gyógyító intézményekben mennyire van jelen a koronavírus, arról csak találgatni lehet. Támpontot egyedül a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely nyilatkozata jelenthet, miszerint az egészségügyi dolgozók közül 150-200 fertőződhetett meg. A páciensek „érintettségéről” nincs adat, de a tesztelési gyakorlatból – például az idősotthonok veszélyeztetett lakóit sem vizsgálják, ahogy az igazolt fertőzöttek hozzátartozóit sem – arra lehet következtetni, hogy a kórházak betegeit sem szűrték tömegesen.

Ráadásul az MSZP elnöke szerint a mintegy 36 ezer kórházi ágy kiürítése sem feltétlenül szükséges – legalábbis a kormány adatainak alapján. A központi statisztika ugyanis azt mutatja: sikerült ellaposítani a „terjedési görbét”, azaz nem szakad egyszerre több ezer, több tízezer beteg az egészségügyi rendszerre. De a valóságról, hangsúlyozta Tóth Bertalan, nincs információjuk az ellenzéki képviselőknek, ugyanúgy csak a sajtóból tudnak tájékozódni, mint bárki más. Ez egyébként bizalmi helyzet esetében elegendő is lehetne – hiszen más országokban a kabinet nyíltan elmondja az embereknek, hogy mi a helyzet, hány beteg van, hány tesztet végeztek, hányan vesztették életüket.

A fertőzés kockázata mellett még két komoly problémával kell szembenézni a családoknak, akik most otthon kényszerülnek ápolni hozzátartozóikat. Az egyik, hogy miképp látják el szakszerűen a haza küldött beteget, a másik, hogy miből fedezik a pluszköltségeket (gyógyszerek, higiéniai szerek, esetleg ki kell maradni a munkából, mert az ápolás „főállást kíván”, stb.) Mindkét bajra legalább részben megoldást jelentene az MSZP-s politikus szerint a fokozatosság, azaz hogy a betegeket ne egyszerre távolítsák el a gyógyító intézményekből. Hiszen ma is működik az otthonápolási rendszer (gyerekek és felnőttek számára egyaránt), amelyik, ha fel tud rá készülni, az érintett családoknak segítséget nyújthat. Egyrészt fizikait (amikor a rendszer küld egy embert, aki segít ápolni, tisztába tenni, stb. a rászorulókat), másrészt anyagit. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis aki lényegében 24 órában otthon ápolja hozzátartozóját, az jogosult egyfajta bér-jellegű juttatásra.

Anyagi nehézségei persze nemcsak a hirtelen ápolókká avanzsált családtagoknak adódhatnak, hanem mindenkinek. „Két hetente önkéntesként segítek szociális és bölcsődei dolgozók között – mert nem teheti meg egy ellenzéki politikus, hogy hátra dől és várja, hogy az egész válságkezelés a kormány fejére omoljon, mindenkinek tenni kell valamit. Szóval új feladataim része, hogy idős embereknek vásárolok be. A múltkor egy hölgy 1500 forintot adott, mert úgy emlékezett, ennyit fizetett legutóbb. Most 2000 forintért tudtam megvenni neki ugyanazokat a termékeket”, hozott példát az árak elszabadulására Tóth Bertalan. Aki szerint a kisnyugdíjasoknak ez óriási tehertétel, és az a kormányzati ígéret semmit nem javít a helyzetükön, hogy jövő februárban egy 53. heti nyugdíjkiegészítést kapnak.