A német válságkezelés titkának nyomában

Berlin sokkal jobb válságkezelésben, mint a többi nyugat-európai állam többsége. Ez nem vezethető vissza egyetlen okra.

Mi a németek titka? Számtalanszor tették fel a kérdést a nyugati médiumok a koronavírus terjedése kapcsán. Hogy fordulhat elő az, hogy miközben az országban a világ államai közül az ötödik legtöbb fertőzést regisztrálták, a halálos áldozatok száma negyedannyi, mint Franciaországban, vagy ötödannyi, mint Olaszországban. Miként történhet meg, hogy több kórházban az orvosok már arra panaszkodnak: kórházi ágyak állnak üresen, mert jóval nagyobb rohamra számítottak? A londoni Deep Knowledge Group kutatóintézet a járvány elleni küzdelemmel kapcsolatban Európa legbiztonságosabb államának nevezte Németországot, a világon pedig Berlint a második helyre sorolta Izrael után. Jelenleg az aktív esetek száma valamivel több, mint 50 ezer. Az egymillió főre eső halálos áldozatok száma 49, ami kevesebb, mint Dániában, Portugáliában, Írországban és egy sor más államban.

Mindenki a titok nyitját keresi. Bár a halálos áldozatok aránya jelentősen emelkedett az eltelt három hét alatt, ennek elsősorban az az oka, hogy a koronavírus több idősotthonban is megjelent. A napokban a Guardian közölte azt a lesújtó adatot, hogy több nyugati országban az összes halálos áldozat 40-50 százaléka az idősotthonok lakója volt.

Különösen a franciákat érdekli a német válságkezelés sikere. Annál is inkább, mert míg Franciaországban a GDP 11,3 százalékát fordítják az egészségügyre, Németországban ez az arány „csak” 11,2 százalék, s mindkét ország az Európai Unió 9,8 százalékos átlaga felett van. Ám – amint a Le Figaro cikkében megjegyezte -, a németek sokkal észszerűbben költenek a kórházakra, mint ők. A német egészségügyi intézmények vezetői igazi menedzserek, Franciaországban azonban az egész rendszer rendkívül bürokratikus, amit az is jelez, hogy a kórházi alkalmazottak 34 százalékának semmiféle orvosi előképzettsége sincs. Ám más adatok is a német egészségügy dominanciáját mutatják. A járvány európai kitörésekor Németországban 28 ezer intenzív, lélegeztetőgéppel is ellátott ágy volt, amit 40 ezerre emeltek, s ebből 10 ezer hétvégén szabadon állt. Az ágyak 25-30 százalékát tartják fenn ideiglenesen a vírussal fertőzött betegeknek. Jens Spahn egészségügyi miniszter múlt pénteken úgy vélte, hamarosan egyre több műtétet hajthatnak végre a kórházakban.

A kiváló válságkezelésben szerepet játszhat az is, hogy Angela Merkel a bizalom légkörét alakította ki. Népszerűsége 64 százalékos, vagyis nem csak a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD szavazói bíznak benne. A kancellár nem fenyegeti az ellenzéket, nem vonja meg a pártok és az önkormányzatok támogatását, hanem a demokratikus ellenzéki pártok véleményét is meghallgatja. Nem véletlen, hogy az ellenzéki Zöldek is feladták a rivalizálást a kereszténydemokratákkal, konstruktív pártként viselkednek. A CDU népszerűsége már eléri a 38 százalékot, Merkel azonban nem azon töri a fejét, hogy ezt a rá nézve előnyös politikai helyzetet miként használja ki. Ezt nevezik fejlett politikai kultúrának.

A németek titka a fejlett egészségügy és a bizalom légköre mellett a kiegyensúlyozott gazdaság. A GDP az előrejelzések szerint természetesen itt is jelentősen visszaesik az idei évben, de várhatóan csak 4 százalékkal, míg Franciaországban a legjobb esetben is csak 8 százalékkal.

Az elmúlt hetekben olyan feltételezések is napvilágot láttak, amelyek szerint azért jobb a halálozási arány Németországban, mint több más államban, mert alacsonyabb a megbetegedettek átlagéletkora. Tudni kell, hogy a német társadalom idősebb a franciánál. A németek 21,5 százaléka 65 év feletti, a franciáknál ez az arány csak 19,8 százalék. Ennek alapján elvileg Berlin jobban ki lenne szolgáltatva a koronavírusnak. Valójában azonban tény, hogy a németországi fertőzöttek átlagéletkora alacsonyabb, mint máshol: a németeknél 50 év, az olaszoknál 62. Akadnak azonban szociális különbségek is. Míg Olaszországban gyakori, hogy a fiatalabb generáció tagjai együtt élnek idősebb felmenőikkel, Németországban ez kevésbé jellemző.

Németországba később érkezett meg a vírus, mint Olaszországba, s lassabban is terjedt el. Kérdés azonban, hogy ez mennyire volt köszönhető a németek fegyelmezettségének. Több parkban például a jó időben tömegesen jelentek meg az emberek, igaz, a kijárási korlátozások sokkal enyhébbek voltak, mint például Franciaországban, ahol dokumentummal kell igazolni, hogy az illető indokkal hagyta-e el lakhelyét.

A német „titok” oka a föderális rendszerben is keresendő. Nem volt szükséges egységes központi intézkedésekre, mivel az egyes tartományokat másként érintette a koronavírus. A kijárási korlátozások elrendelése amúgy is a tartományok hatásköre. Emellett nem szóltunk arról, hogy a németeknél tömegesen tesztelik az embereket, hetente 700 ezer mintavételre képesek, ami az Európában párját ritkító laboratóriumi hálózatnak köszönhető.

A német csoda tehát nem egy okra vezethető vissza, de a járvány kezelése megmutatta, hogy válsághelyzetekben Berlin más államok fölé kerekedik.