Minden marad a régiben

Tisztújítónak nevezett közgyűlést tart kedden a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), ám ellenjelöltek hiányában valamennyi tisztségviselő megőrzi a pozícióját.

A koronavírus-járvány miatt története során első alkalommal tartja meg online a tisztújító közgyűlését a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). Lejárt a mandátuma az elnökségnek és Csányi Sándor elnöknek is, ám ezúttal nem lesz harc a pozíciókért, egyetlen tisztségre sem jelentkezett kihívó, ami azt jelenti, hogy a kormány sehol sem akar váltást, ezek szerint mindenkivel maximálisan elégedett.

Az állami milliárdokban lubickoló szövetség készített egy új futballstratégiát is, miután a 2011-2020-as időszakra készült program teljesítési határideje lejárt. A megvalósulás elmaradásának nincs felelőse, a futballstratégia szerint ebben a bajnoki szezonban tízezernek kellene lenni az átlag nézőszámnak az élvonalbeli bajnokikon, ám még 3500-an sincsenek a lelátókon. Egy-egy stabil Bajnokok Ligája- és Európa-liga-csoportkör résztvevőt is vizionált a stratégia, amely alapján dőltek a közpénz milliárdok a szervezethez. A BL-ben egyszer sikerült eljutni a csoportkörig magyar csapatnak az elmúlt tíz évben, illetve szintén egyszer a csoportkört közvetlenül megelőző fordulóig, az El-ben az elmúlt két évben fordult elő, hogy megszakítás nélkül volt magyar érdekeltség.

Most készül egy új stratégia, amelyért újabb milliárdokat lehet igényelni, bár ismerve a kormányfő sportágimádatát, kinyílna a pénzcsap szövetségi ígéretek és futballstratégia nélkül is.

Az MLSZ éves beszámolójában szó esik az élvonalban és másodosztályban épített, illetve felújított stadionokról, bár ezekhez a szövetségnek semmi köze nem volt, hiszen állami forrásból, a miniszterelnök baráti köréhez tartozó üzletemberek gazdagodtak tovább ezekből a projektekből is. Ráadásul ezeket a beruházásokat is a lakosság finanszírozza, mert a piaci működéstől fényévekre lévő magyar futballban sportközgazdászok szerint két-három első osztályú csapat (FTC, Fehérvár, talán Debrecen) kivételével a többiek nem képesek saját erőből fenntartani és üzemeltetni a létesítményüket, ezért ezeket a költségeket is az állam, tehát az adófizetők állják.

Nemcsak ezért lehetnek elégedettek a klubok az MLSZ jelenlegi vezetésével, hanem azért is, mert azt csinálnak, amit akarnak. Hiába kért a szövetség ésszerű gazdálkodást az egyesületektől, a klubok nem fogadtak szót, majd a beharangozott, rendkívül szigorúnak ígért légiós szabályból is az lett a csapatok ellenállása után, hogy mindenki annyi külföldit foglalkoztathat, amennyit akar. A fiatalok szerepeltetését évente változó szabályokkal próbálja ösztönözni az MLSZ, ami szintén nem a tudatosság jele.

A rasszizmus elleni harcot letudta az MLSZ egy „Gyűlölet nem pálya” című kisfilmmel és a sárga fairplay-zászló bemutatásával minden meccs előtt (utóbbi kötelező). Hogy ez a nemzetközi színtéren mire elég, jól mutatja az UEFA büntetése: a sokadik rasszista incidenst követően a Szlovákia elleni Európa-bajnoki selejtező után zárt kapuk mögött kellett megrendezni az Azerbajdzsánnal vívott Eb-selejtezőt, amelyre végül több mint tízezer gyermeket engedtek be, mert erre lehetőséget biztosított az európai szövetség. Viszont többszörös visszaesőként a következő nézőtéri rendbontásnál újabb súlyos büntetés fenyegeti az MLSZ-t, ennek ellenére továbbra sem látni, hogyan kíván a szövetség fellépni a magyarországi stadionokban jelen lévő rasszista megnyilvánulásokkal szemben.

A fegyelmi bizottság tavaly év végén átszámítva 550 euróra büntette meg a Zalaegerszeget szurkolói rasszista magatartása miatt, az UEFA 2019-ben módosított fegyelmi szabályzata a „sporttól idegen üzenetek közvetítése” elnevezésű fegyelmi vétség szankcionálására első alkalommal 10 ezer, másodszor 15 ezer eurót ír elő.

Mindezek ellenére a keddi online közgyűlés résztvevői virtuálisan megveregetik egymás vállát, mindenkit megerősítenek a tisztségében és minden megy tovább, mint eddig.