Előfizetés

Ismét gyógyíthatnak a 65 év feletti orvosok

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.04.20. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kásler Miklós utasítása szerint ha másképpen nem szervezhető meg az ellátás, akkor a 65 év felettiek is visszatérhetnek a közvetlen gyógyításba.
Mégis visszaengedik a 65 év felettieket a betegellátásba. Kásler Miklós április 16-án korrigálta egy hónappal korábbi rendeletét, amely megtiltotta, hogy a 65 év feletti dolgozók olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a páciensekkel. A legújabb miniszteri utasításban viszont már az szerepel: amennyiben másképpen nem szervezhető meg az ellátás, úgy az idősebb egészségügyi dolgozók - ha önként vállalják - visszatérhetnek a közvetlen gyógyításba.
- Még megfontolom, hogy vissza megyek-e vagy sem – nyilatkozta lapunknak az egyik érintett aneszteziológus. - Elhajtottak, mint egy magzatot, pedig március 15-éig a hátunkon vittük az ambulanciákat, a műtőket és az egyéb kezeléseket, mindenféle védőeszköz, köszönet nélkül. Még azt sem mondták, ha koronavírusos leszel, akkor lesz egy gép a számodra. Nem egy kollégám sírt a vállamon, hogy így lett vége. Most ők is, azt mondják, megfontolják, hogy a miniszteri levélre mit lépjenek - fogalmazott.
Lapunknak Weltner János sebész, aki oktatóként is érintett, azt mondja, a legrosszabb helyzetben az alapellátás van, ahol aránytalanul nagy számban vannak 65 év felettiek, és ők egyedül dolgoztak. A rendelőintézetekben is egy-egy szakmában egy orvos van, így a rendelettel, ami hátrébb vonta őket ott is nehéz helyzetbe kerültek. A kórházakban tíz orvosból, talán ha kettő lehetett érintett, tehát ott megoldható volt a helyettesítésük. Saját helyzetét értékelve Weltner János azt mondta: most a betegek java részének hazaküldése miatt, alig van sebészként feladata a kórházban, így nem nagyon van értelme visszamenni. Az idősek fokozott veszélyeztetése még nem szűnt meg. Emlékezetes a Magyar Orvosi Kamara április elején írt levelet a miniszternek arról, hogy mennyire méltatlan helyzetbe kerültek a 65 év feletti orvosok, mert sok helyen egyszerűen elbocsátották őket. Emiatt sok idős gyógyító, mivel tovább foglalkoztatott közalkalmazottként le kellett mondania a nyugdíjáról, öregségi ellátást sem vehetett fel. (A nyugdíj folyósítás újraindítása időigényes, amelyet személyesen kell intézni a nyugdíjintézetben. Ez most, a járvány idején komoly nehézségekbe ütközhet és nem is javasolható.) A miniszter a múlt hét végén aláírt levelében ennek kapcsán arra is felhívja a figyelmet, hogy a szolgáltatóknak nem kell elengedniük azon idősebb kollégák kezét sem, akiknek a járványhelyzet miatt nem tudnak feladatot adni. S arra biztatja az intézményeket, hogy a munka törvénykönyve által lehetővé tett megállapodással rendezzék a munkaviszonyuk folytonosságát. Azaz van lehetőség arra is, hogy továbbra is megkapják a nyugdíjpótló munkajövedelmüket.  

MOK: Magyarázatot kérnek Kásler Miklóstól

„Hozzák nyilvánosságra az ellátórendszer átalakításának tervét, a miniszteri utasításokat pedig tegyék hozzáférhetővé rendszerezett, visszakereshető formában” – kéri a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől. A köztestület honlapján szombaton közzétett levél szerint a mindennapi betegellátásban küzdő orvosok azt jelezték: „fokozódik a bizonytalanság és a feszültség, mert számukra ad hoc utasítások alapján, a célok ismerete nélkül zajlik az egészségügyi rendszer járványügyi helyzet miatt szükségszerű átszervezése”. Mint írják: „nem ismert, hogy milyen járványterjedési dinamika esetén milyen forgatókönyvhöz kell igazodniuk, számolniuk kell-e esetleges kirendelésükkel. A szakmailag nem indokolhatóan rövid határidejű átszervezések komoly orvosetikai-lelkiismereti problémákhoz vezettek. Bízunk benne, hogy mindezek a lépések egy meghatározott terv részei, és nem pillanatról pillanatra, ötletszerűen meghozott döntések” – áll a levélben. 

Kilátástalan helyzetbe hozták a hozzátartozókat

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.04.20. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Két zárójelentést kap minden kórházból hazaküldött beteg. Az egyik egy orvosszakmai, amely tartalmazza a gyógyszerekre, kezelésekre vonatkozó információkat. A másik a családtagoknak ad utasítást arra, hogyan gondozzák a beteget. Plusz három napra elegendő gyógyszer. A többi a családra és az önkormányzatokra van bízva.
De mit kezdjen az ápolási zárójelentéssel egy jócskán 70 év feletti asszony, akinek stroke-os testvére ellátását kellene otthon megoldani? Mit segít ez az üres otthonába hazaküldött, magányos teljesen látássérült, amputált asszonyon? Hogyan tudná ellátni 92 éves édesanyját a maga is ellátásra szoruló 70 feletti? Mennyiben nyújt ez megoldást egy gondnokság alatt álló pszichiátriai beteg családjának, akikhez ugyan délelőtt és délután is kimegy a házi segítő, de a köztes időben is folyamatosan figyelni kellene rá? Mit kezdjen amputált szülőjével az, akinek lakása nem akadálymentes és hirtelenjében nem is tehető azzá?
Kérdések áradata, amely Budapesten a kerületi önkormányzatokhoz, illetve az általuk működtetett szociális, illetve házi segítségnyújtó szolgálathoz futnak be a kórházi ágyak tömeges felszabadítása óta. Folyamatosan csörögnek a telefonok az önkormányzati fenntartásában működő Óbudai Szociális Szolgáltató Intézménynél is. Kétségbeesett, gyakran síró hozzátartozók kérik a segítségüket kórházi ápolást igénylő, súlyosan beteg családtagjuk ellátásában.
A helyzetet nehezíti, hogy a szociális intézményekkel előzőleg nem egyeztettek a kórházi ágyak felszabadításáról és „random módon Covid-19 teszt nélkül küldték haza a betegeket”. A hozzátartozók azonban gyakorta maguk is segítségre szoruló idős emberek, vagy a munkájuk miatt az otthonápolási feladatokat megoldani nem tudó aktív dolgozók - osztotta meg a Népszavával eddigi tapasztalatait az óbudai önkormányzat.
Napi egy látogatást tudunk tenni ezeknél az embereknél. Ekkor teljes ellátásban részesülnek, megkapnak mindent, amire igényük van, beleértve a pelenkázást, öltöztetést, mosdatást, etetést. De nem tudunk segíteni azoknak, akik 24 órás ellátásra szorulnak, és nincs olyan munkatársunk, aki – a korábban leírtakon túl - segíteni tudna a mentálisan zavart embereknek. Utóbbiaknak az is nehézséget okoz, hogy kivetették őket a megszokott környezetükből, és egy új, ismeretlen élethelyzetbe kerültek – magyarázza az erzsébetvárosi önkormányzat.
A szociális ellátórendszer nincs felkészülve az aktív egészségügyi ellátást igénylők fogadására, lévén nincs erre szakképzett gárdájuk, de még a házi gondozási feladatokra sincs elég ember, hiszen a szociális ellátó szolgálat már eddig is nagyon leterhelt volt – sorolja a nehézségeket Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester. A IX. kerületi önkormányzathoz egyébként nagyon sok kérés érkezett idősotthoni, illetve hospice házas elhelyezést kérve, de ezekre átlagos időkben is hónapos-éves várólisták vannak, most pedig az országos tisztifőorvos utasítására mindenütt felvételi stop van érvényben.
Újbuda polgármestere, László Imre a fővárosi kormányhivataltól kért tájékoztatást arról, hogy hány beteget bocsátottak el a koronavírus-járvány miatt kiürített kórházi ágyakból. Erre mostanáig nem kapott választ, pedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a betegek fogadására és ellátásuk biztosítására. Az önkormányzat egy hónappal ezelőtt indította el call center szolgáltatását a kerületi időseknek, ahova most folyamatosan érkeznek az ezzel kapcsolatos kérések. Az önkormányzat a napi bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában és a csekkek befizetésében tud segíteni. Az otthoni ápolás ellátásához három szervezet ajánlotta fel segítségét és vizsgálják, hogy a kerületi rendelőintézet hány szakembert tud biztosítani a házi ápolás megszervezéséhez.
Józsefvárosban is a házi gondozás keretében igyekeznek segítséget nyújtani gyakorta önkéntesekkel, de ők ágyközeli munkát nem tudnak ellátni. Jövő héttől a Krisztus Keresztje Keresztény Vallási Egyesület is segít a szakápolási feladatok végzésében, illetve a kerület oktatófilm segítségével szociális munkásokat, bölcsődei pedagógusokat is átképez, de mint írják „a szociális gondozás, ápolás egy szakma, amit 2-3 éven keresztül oktatnak”. A kórházból hazaadott személyek gyógyszerelése is probléma. Be kell vonni a helyi egészségügyi ellátórendszert is, hiszen injekciót csak szakápoló, egészségügyi személyzet adhat be. Két hete komplex protokoll rendszert állítottak fel, hogy senki ne maradjon ellátatlanul Józsefvárosban, akár ápolást kér, akár élelmiszert, akár segélyt.  Angyalföld önkormányzata legfeljebb napi három órában tud a családok segítségére lenni gondozási feladatokban. Azoknak viszont nem tudnak segíteni, akiknek egészségügyi ellátásra van szükségük. A háziorvosok jelen járványhelyzetben nem látogathatják a betegeket otthonukban.
Belváros önkormányzata a veszélyhelyzetben ebédet, tartós élelmiszercsomagot és vényköteles gyógyszereinek beszerzését, esetleg szakképzett gondozónőt is tud biztosítani a beteg támogatására, de kissé meghökkentő módon egyelőre egyetlen kórházból hazaküldött beteg ügyében sem kértek segítséget.

„Nem tudunk beadni egy injekciót”

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2020.04.20. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az „elfekvőkből” hazaadott idősek ellátása komoly gondot okoz, a családok magukra maradnak a bajban.
Omló falú, rozzant vályogház Gadányban, a kisszoba, ahová az ágyat be lehetne tenni, az összedőlés szélén, a hétvégén kőműves nézte meg, hogyan lehetne valamelyest helyrepofozni. Az épületben csak villany van, víz a kerti kútban, a pottyantós vécé az udvar végében. Ilyen körülmények közé került a marcali kórház elfekvőjéből az idős asszony miután Kásler Miklós humániminiszter április 7-én elrendelte: a kórházi ágyak 60 százalékát ki kell üríteni a koronavírusos betegek számára  - A mama tavaly novemberben került kórházba hányással, hasmenéssel, aztán bent kapott egy agyvérzést – meséli Andrea, az idős asszony unokája. – A bal oldala teljesen lebénult, 24 órás felügyeletre szorul, pelenkázni kell. Andrea húsz kilométerrel, négy településsel arrébb lakik, a lepattant gadányi házban anyja él az élettársával, s persze mostantól a nagymamája. Az idős asszony ágyát végül a konyhában helyezték el. - A kórházban csak annyit mondtak, el kell vinni, a kutya nem nézett utána, milyen körülmények közé kerül – folytatja a fiatal asszony. – Csak a pelenkát írták fel közgyógyellátásra, vagyis azt legalább ingyen kapja, de minden más már a mi költségünk. A falu csak annyival tud segíteni, hogy van egy ápolónő, aki kijött, és megmutatta anyáméknak, hogyan kell pelenkázni, forgatni, mert korábban a családból senki sem élt együtt gondozásra szorulóval. Gadány amúgy egy hátrányos helyzetű zsákfalu Belső-Somogyban, s bár van egy szociális otthon a faluban, oda szinte lehetetlen bejutni, még rászoruló helybéliként is, azaz a családnak egyedül kell megküzdenie a problémával. - Minden nap biztosan nem tudok majd eljönni – jegyezte meg Andrea –, és komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy anyámék el tudják-e látni a nagymamát. Már az első alkalommal kiderült: fogalmuk sincs, hogy kell pelenkázni, például ahelyett, hogy fordították volna, megemelték őt.
Mostantól az idős asszony agyvérzés utáni fejlesztése is leáll, hiszen nincs szakember, aki kijárna hozzá. A mama persze örül, hogy végre hazajöhetett – mondta az unokája -, de láthatóan nem érti, mekkora probléma ez a család és az ő számára, s hogy tulajdonképpen a hazatérése azt jelenti: az egészségügy teljes mértékben lemondott róla. Hazaadtak egy idős győrtelki nénit a mátészalkai kórházból is. Azaz csak hazaadtak volna: a legközelebbi hozzátartozója ugyanis külföldön él, korábban az asszonyt a szomszédai segítették, de az állapota annyira leromlott, hogy egyedül már nem tudta volna ellátni magát. - Próbáltuk elhelyezni a faluban lévő, nem önkormányzati fenntartású kétszáz fős idősotthonban, de ott nem tudták fogadni – mondta a Népszavának Halmi József, az 1700 lelkes szabolcsi település szocialista polgármestere. Kisebb kálvária után végül Vásárosnaményban, egy ottani bentlakásos otthonban helyezték el, de nem sokkal később a néni meghalt. A polgármester szerint ebben közrejátszhatott nemcsak a néni egészségi állapota, hanem a lelki bánat is, mert a településtől húsz kilométerre fekvő otthonban senkit sem ismert, s még arra se maradt reménye, hogy a kijárási korlátozások után legalább a szomszédok sűrűbben látogathatják, miként ezt a saját falujukban biztosan megtették volna. Egy Győrtelek méretű települést biztosan megviselne, ha a hazaadott betegek miatt akárcsak két-három ellátandó idős emberrel is megnövekednének az ellátandók. A szociális gondozói hálózat – amelyet Müller Cecília az országos tiszti főorvos korábban egyfajta segítségként emlegetett a hirtelen betegápolásra kényszerített családoknak – nem alkalmas egészségügyi feladatok ellátására, noha ebben a szabolcsi faluban például öt önkormányzati és további két, közmunkás státuszban lévő gondozó törődik a rászorulókkal. - Bevásárolunk, meghozzuk a gyógyszert, ha nincs járvány, kérésre akár ki is takarítunk, ágyneműt húzunk, de egy injekciót például nem tudunk beadni, seb kötözésre sem képeztek ki bennünket, és pelenkázni sem szoktuk a betegeket – mondta egy keleti határszéli kis falu egyik gondozónője. A hátrányos helyzetű térségékben ráadásul még állandó háziorvos vagy asszisztens sincs, ügyeleti rendszerben dolgoznak.