A veszélyhelyzet kihirdetése óta a kormány újabb és újabb, egyre durvább lépéseket tesz az önkormányzati rendszer leépítésére – értékelte a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a gödi ipari övezetből származó adóbevételek elvonását a településtől. Gémesi György szerint a folyamat és a pénteki döntés a legrosszabb tanácsi időket idézi, azzal a különbséggel, hogy ott ugyanazon a politikai oldalon álltak a felek és az a település jutott előbbre, amelyiknek a vezetője ügyesebben tudott előnyöket kijárni. Most is ez történik azzal a különbséggel, hogy egyértelmű a választás: az ellenzéki városok, kerületek kerülnek rosszabb helyzetbe – tette hozzá.
A kormány március 5-én még a Göd területén működő gazdasági övezet, főként az ottani Samsung gyár fejlesztésével összefüggő infrastrukturális beruházások támogatásáról hozott határozatot, a településsel kötött megállapodás aláírása helyett azonban múlt pénteken egyszerűbb megoldást találtak: egyszerűen elveszik a területet a várostól a gyár által befizetett adókkal együtt. Így jár majd minden település, ahol az iparterületet különleges gazdasági övezetté nyilvánítja az állam.
A momentumos polgármester és az ellenzéki önkormányzati többség a lakossággal együtt megdöbbent és tiltakozik, mert a város elveszíti bevételei egyharmadát. Hétfőn levelet küldenek a kormánynak, az agglomerációs települést pedig teleplakátolták „Nem adjuk Gödöt” feliratokkal.
Az Orbán-kormány a vírushelyzetre hivatkozva mostantól elveheti az önkormányzatoktól a nagy gyárak biztosította helyi adóbevételeket. Különleges gazdasági övezetekké nyilváníthat nagyobb gyárakat és azok környékét, ami mindenütt azt jelenti, hogy az adott társaság onnantól nem a település, hanem a megyei önkormányzat számára fizeti a - nyilván tetemes - iparűzési adót és a helyi adókat. A rendelet szerint így tartható egyensúlyban a nemzetgazdaság, így csökkenthetők a Covid-19-vírusfertőzés kedvezőtlen következményei és ekképp őrizhető meg a legtöbb munkahely. Különleges gazdasági övezetté olyan beruházás válhat, amit a kormány korábban kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, legalább százmilliárdba került, gazdasági jelentősége a megye jelentős részére kihat és nagyszámú munkahelyet teremt, illetve tart meg. Ilyen rendelkezés esetén a gyár és környéke - így az utak, közterületek - tulajdonjoga is átkerül a megyéhez.
Ugyanabban a Magyar Közlönyben, amelyben megjelent az új szabály, a kormány a gödi Samsung SDI-gyár területét rögtön különleges gazdasági övezetté is nyilvánította. Az indoklás szerint a vírushelyzet a telephelyen veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahelyet, illetve csak az intézkedés biztosít lehetőséget további 2500 állás megteremtésére. A rendelet június 15-ig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályos.
Ezeknek a kormánydöntéseknek a szükségességére mindeddig semmi nem utalt. Sem az önkormányzatoknál, sem konkrétan Gödön semmiféle jel nem mutatkozott arra, hogy önmagában a helyhatósági illetékesség akadályozná a társaságok túlélését, fejlődését vagy bármely más járványhelyzeti intézkedést. Ugyanígy teljességgel alaptalannak tűnik, hogy a helyi adóbevételek egyszerű elvétele mennyiben segítené a nem létező akadályok elhárítását. (A településeket ugyanakkor alkalmasint csődbe dönti.) A Samsung SDI-egység, természetesen rendkívül szigorú óvintézkedések mellett, de a járvány megjelenése óta változatlanul üzemelt. Sem a cég, sem az önkormányzat nem helyezett kilátásba vírushelyzet miatti leállást.
Egyáltalán nem látszik, a jelenlegi vírushelyzetben miért jelentene jobb megoldást az, ha a kormány egyszerűen elveszi a helyhatóságoktól legnagyobb adóbefizetőjüket és a gyárak területét. A dél-koreai gyártó egyébként tavaly döntött az egység 390 milliárd forintos bővítéséről, amivel a külgazdasági és külügyminisztérium októberi közlése szerint további 1200 munkahelyet teremtenének. (Most már 2500-ról beszélnek.)
Érthetőbbé válik lépés, ha tudjuk, hogy Göd a korábbi fideszes vezetés után tavaly októberben ellenzéki polgármestert választott a momentumos Balogh Csaba személyében, a képviselőtestületbe is hét ellenzéki és négy fideszes tag került. (Igaz, az utóbbi hetek ellenzéki belharcokról szóltak a városban, amit a kormánysajtó nem is felejtett el felemlíteni a mostani kormánydöntés nyomán.) Ahová a pénzek vándorolnak, vagyis a megyei közgyűlésben, mint ahogy mindenütt az országban, változatlanul a kormánypártoké a többség.
Harmincéves polgármesteri tapasztalattal a háta mögött a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke példátlannak tartja, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva ipari területek tulajdonjogát adják át a megyei önkormányzatoknak, oda folyik be ezután a helyi iparűzési adó mellett az építmény- és telekadó is. Gémesi György lapunknak hangsúlyozta, hogy így jóval kevesebb forrás marad Gödön, vagy bármely más település, ahol a megkezdett nagyszabású fejlesztésekre hivatkozva ugyanezt meglépheti a kormány, elegendő forrás nélkül köteles ellátni a kötelező feladatokat, óvodát, bölcsődét kell működtetnie, az ott élők pedig kénytelenek elviselni a Samsung bővülésével járó környezeti terheket is. Az egyetlen könnyebbség, hogy az eddig a magas bevétel miatt a rájuk kirótt szolidaritási hozzájárulástól megszabadul a város, de ez a most megvont adóknál kisebb összeg. Másrészt az egész eljárás jogi háttere meglehetősen bizonytalan, hiszen átmeneti időszakban született, a veszélyhelyzet végével hatályát vesztő rendeletek alapján vonnak el véglegesen önkormányzati tulajdont – véli a MÖSZ elnöke. Az összeget a rendelet értelmében a megye fejlesztésre váró települései kaphatják majd meg, de nem tudni milyen szempontok alapján és milyen formában, például lesz-e pályázat, ahol Göd is indulhatna, hogy visszakapja a pénze egy részét – sorolta Gémesi György a kérdéseket, amelyekre egyelőre nincs válasz. Egy biztos – zárta az értékelést -, mindaz beigazolódik az önkormányzatokkal szemben hozott döntésekben, ami miatt az ellenzék nem szavazta meg a „felhatalmazási” törvényt, mondván, hogy a kormánypártok visszaélhetnek a megnövelt hatalommal.
