járvány;

- Egyetlen hiba is végzetes lehet - így egyensúlyozik a kormány a "járványkötélen"

Optimista, de nem elképzelhetetlen forgatókönyv – Nepusz Tamás bioinformatikus így reagált arra a kormányfői bejelentésre, hogy május 3-ára várható a járvány tetőzése Magyarországon.

Nepusz Tamás a közelmúltban az RTL Klubnak még azt nyilatkozta, hogy számításai szerint több mint 800 ezer fertőzöttel július 11-én lesz a tetőzés. Lapunknak elmondta: az akkori adatok alapján ez tűnt a leginkább valószínűnek. Készített ugyanakkor egy másik elemzést is, amelynek során abból indult ki, hogy a korlátozó intézkedések következtében az addiginál jobban lassul a vírus terjedése. Ebben az esetben mintegy 3 ezer fertőzöttel és május 11-ei tetőzéssel kalkulált.

A május 11-e már nincs olyan messze az Orbán Viktor által megjelölt május 3-ától – hívta fel a figyelmet a bioinformatikus. Hangsúlyozta, hogy a hozzá hasonló kívülálló elemzők csak azokkal a (meglehetősen szegényes) információkkal tudnak dolgozni, amelyeket a kormány nyilvánosságra hoz.

A vírus elleni védekezésért felelős operatív törzsnek azonban más adatok is a rendelkezésére állnak. Ilyenek az intézményekre, településekre, lakókörzetekre lebontott fertőzöttségi adatok, vagy például a mobiltelefonok úgynevezett cellainformációi, amelyek alapján sokkal pontosabban megmondható, milyen hatása van a korlátozó intézkedéseknek, hogyan változik az emberek aktivitása. Márpedig a találkozások, kontaktok száma köztudottan szoros összefüggést mutat a vírus terjedésével. (Azt, hogy a cellainformációkhoz a kormány járványügyi elemzések készítése céljából hozzájuthasson, egy március közepén hozott rendelet tette lehetővé.)

„Mindnyájunk érdekében remélem, hogy a kormány valóban megbízható, pontos kimutatásokkal rendelkezik” – jegyezte meg Nepusz Tamás. A járvány tetőzését nem hegycsúcsként, hanem egy hosszan elnyúló fennsíkként kell elképzelni – érzékeltette, hogy a normális élet nem tér vissza egyik pillanatról a másikra, hanem hetekig-hónapokig tartó „lecsengési időszak” következik.

Ha valóban a májusi dátum jön be, akkor a regisztrált fertőzöttek száma is nagyságrendekkel kevesebb (800 ezer helyett 3 ezer) lesz a júliusi időponthoz képest. Ennek a helyzetnek is súlyos kockázatai vannak. Mivel alacsonyan marad az átfertőzöttség, nő a veszélye annak, hogy második, intenzív felfutású járványhullám érkezik. Erősíti a bizonytalanságot, hogy Magyarországon eddig viszonylag kevés tesztet végeztek: a fertőzöttek tényleges számáról nagyon keveset tudni. Nepusz Tamás feltevése szerint a kormány is a későbbi, második hullámtól tartva rendelte el tízezrével a kórházi ágyak felszabadítását. A maga részéről elképzelhetetlennek tartja ugyanis, hogy május elejéig ilyen léptékben történjenek megbetegedések.

A kormánynak ügyesen kell egyensúlyoznia – mondta a bioinformatikus. A május 3-ára vonatkozó bejelentéssel a miniszterelnök valószínűleg reményt akart kelteni („nincs már messze a vége”), más nyilatkozataival viszont azt üzeni, hogy hosszú ideig tartó küzdelemre kell felkészülni. A kormány nyilvánvalóan szeretné, hogy ne legyen túl sok áldozat, de közben a gazdaságot is próbálja életben tartani. Előbb-utóbb enyhíteni kell a korlátozó intézkedéseken, ezzel együtt – a már említett második hullám veszélye miatt – az emberek veszélyérzetét is fenn kell tartani. Számíthatunk rá, hogy a járványhelyzet alakulásához igazodva az enyhítéseket újabb szigorítások követik majd.

Valóságos kötéltánc ez – jelentette ki Nepusz Tamás –, ahol egyetlen hiba is végzetes lehet.

Önálló tudományNepusz Tamás közlése szerint a „bionformatika” az elmúlt években vált önálló tudománnyá. A biológiai kísérletek során rengeteg adat keletkezett: a tudósok képességét egy idő után már meghaladta ezek feldolgozása, és az informatikusok segítségét kérték. A bioinformatikus tehát olyan informatikai szakember, akinek van érdeklődése a biológia iránt – definiálta hivatását a saját vállalkozást működtető Nepusz Tamás.

És az intézmény esete a jelek szerint nem egyedi.