A cél az, hogy megtartsuk a fővárosi önkormányzat pénzügyi mozgásterét az év végéig. A járvány okozta veszteség sok milliárd forint lesz, de hogy pontosan mennyi, azt egyelőre sokváltozós képletekkel is nehéz megmondani – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, a fővárosi operatív törzs mellett még márciusban megalakult gazdasági munkacsoport vezetője. A csoport feladata a budapesti önkormányzat által koordinált járványügyi védekezéshez szükséges források biztosítása, az önkormányzat és cégei által elszenvedett járványkárok felmérése, valamint a fővárosi gazdaság újraindítási programjának kidolgozása. A csoport megalakulása után rögtön el is kezdte annak felmérését, hogy a közszolgáltató cégek gazdálkodását likviditási szempontból mennyire hozza nehéz helyzetbe a járvány, valamint az ahhoz kapcsolódó kormányzati és önkormányzati intézkedések.
A gépjárműadó einstandja ugyan a fővárosi önkormányzatot nem érinti, de a korábban belengetett iparűzési adóelvonás annál inkább. Bár erre a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén azt az ígéretet kapta a városvezetés, hogy addig nem dönt erről a kormány, amíg a várható hatásokat felmérő munkacsoport nem végez.
A fővárosi önkormányzat eredetileg 7 milliárd forintot különített el 2020-as költségvetésében vis major helyzetekre, ebből veszik meg a szükséges védőfelszereléseket. A fővárosi önkormányzat óvatos becslések szerint több tízmilliárdot bukik a válság miatt. A fővárosi fenntartású színházak havonta 450 millió forint jegyár-bevételtől esnek el, a gyógyfürdők bevételkiesése milliárdos lesz, a tömegközlekedés napi több százmillió veszteséget termel, míg az állatkert egy hónapi kieső bevétele meghaladja a 100 milliót, miközben a kert működtetése egy fillérrel se kerül kevesebbe, mint normál időkben.
A gazdasági munkacsoport egy-két napon belül benyújtja a költségvetés áttervezésére vonatkozó előterjesztést a Fővárosi Közgyűlésnek. A javaslat értelmében szeptember végéig nem lehet semmiféle kötelezettséget vállalni. Várhatóan mintegy 60 milliárd forint értékű fejlesztést, beszerzést fagyasztanak be. A bevételek jelentős visszaesése miatt a szinte kizárólag uniós forrásból megvalósuló hármas metró rekonstrukción és a kész tervekkel rendelkező pesti fonódón kívül gyakorlatilag leállítanak minden beruházást.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint nagy bátorság lenne most kiírni a Lánchíd-felújítását célzó közbeszerzési pályázatot is, hiszen nem tudni milyen időtávra szerződhetnének, mint ahogy nehéz lenne meghatározni a jelen helyzet árfelhajtó hatását is. Mint ismeretes az évek óta halogatott rekonstrukcióra tavaly kiírt tendert idén januárban érvényesnek, de eredménytelennek nyilvánították, mivel a beérkező ajánlatok a rendelkezésre álló források csaknem kétszereséről szóltak.
Varga Ivett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy továbbra is azt tartanánk jónak, ha a Lánchíd, a hídfőterek, a pesti villamosalagút és a Váralagút egyszerre tudna megújulni. A kormány ugyanakkor valóban elég egyértelműen kifejezte, hogy nem ad többet a korábban ígért 6 milliárd forintnál, de a főváros több mozgásteret kapott a forrás felhasználásával kapcsolatban. Az átkelő felújítása – az előző és a jelenlegi városvezetés által többször hangsúlyozva - nem várhat tovább. A BKK pedig azért ragaszkodik a tender változatlan műszaki paraméterek melletti kiírásához, mivel erre van érvényes építési engedély, bármilyen változtatás esetén újra kell terveztetni a rekonstrukciót, ami több éves csúszást eredményezne. A szeptemberig tartó kötelezettségvállalási moratórium és a tovább szűkülő források együttes hatásaként jövőre csúszhat a tender kiírása. A híd felújítási munkálatai pedig a jövő év második felénél korábban aligha kezdődhetnek el.
