A szögesdrót sem véd meg senkit a fertőzéstől

Lehetetlen betartani a magyar börtönökben a járványügyi előírásokat, a kormány mégsem enged haza senkit, ehelyett 2750 főnek épít konténerbörtönt.

Elviekben mindenki egyetért vele, hogy a koronavírus ugyanolyan időzített bomba a börtönökben, mint az idősotthonokban, mégis alig van rálátásunk, hogy mi zajlik a zárt hazai intézetekben. Pedig egy megkérdezett szakértő szerint a korábbi kábítószerezők vagy az évek óta fogvatartottak immunrendszere csak alig valamivel van jobb állapotban, mint a legidősebb korosztályé, s a közismerten zsúfolt hazai börtönökben szinte lehetetlen lenne a fertőzés terjedésének megfékezése, ha a vírus megjelenne valahol. Március végi adatok szerint Ausztria 28 börtönében 2 őr, 1 ápoló és 2 rab lett COVID-19 fertőzött. Nálunk az operatív törzs még nem adott hírt ilyen esetről, még azt sem tudtuk meg, szűrtek-e már valakit a fogvatartottak vagy a fegyőrök közül, s a börtönviszonyokkal kiemelten foglalkozó Helsinki Bizottság, vagy a múlt héten Kiskunhalason börtönlátogatáson járt ombudsman sem tud többet. A közösségi oldalak számtalan bejegyzése tanúskodik ugyanakkor arról, hogy a fegyőrök félnek, ahogy nyilván a rabok is. A helsinkisek múlt heti értékelése szerint „Magyarországon a büntetés-végrehajtás intézményrendszer még zártabb és kevésbé átlátható lett, mint a COVID-19 járvány kitörése előtt”.

A világ legtöbb országa Irántól Törökországon át a lengyelekig és az Egyesült Államokig amnesztiával vagy házi őrizetbe helyezéssel megkezdte a rabok létszámának csökkentését, vigyázva, hogy erőszakos, élet elleni cselekmények elkövetői ne hagyhassák el a börtönöket. A magyar kormány azonban úgy látja, nálunk nem indokolt a büntetés letöltése előtt bárkit hazaengedni. Több lapunknak nyilatkozó szakértő is úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy a kormánypártok attól félnek, egy ilyen engedmény szavazatokat vinne el tőlük a következő választáson a szélsőjobbos táborból.

Tavaly december 31-én a 29 magyar büntetés-végrehajtási intézetben 2709 letartóztatott volt előzetesben és majdnem 13 ezer jogerősen elítélt fogvatartottat tartottak nyilván. Az utóbbi években 16 ezer körül mozgó tömegből március eleje óta ideiglenes kijárásra sem mehet ki senki, beszélőre havonta egyszer, plexifal mögött fogadhatnak hozzátartozót, kevés a laptop és a telefon, hogy elektronikus úton tudják tartani a kapcsolatot a családjukkal. Egy április 5-én megjelent kormányrendelet annyi könnyítést tartalmaz, hogy a közérdekű munka vagy jóvátételi munka megkezdése fél évvel elhalasztható, vagy felfüggeszthető és nem kell minden érkezőtől ujj- és tenyérlevonatot venni. Ha valakit a rendőrök elfognak, legfeljebb 72 órát tölthet rendőrségi fogdában, de itt nem szűrik a fertőzöttségét, amikor azonban átszállítják valamelyik büntetés-végrehajtási intézetbe, 14 napra el kell őt különíteni. És itt kezdődnek a nehézségek.

Szakértők állítják, ezt az elkülönítést úgy kellene megoldani, hogy senki ne plusz büntetésként élje meg, és ennek a körnek is biztosítani kell a napi egy óra szabad levegőn tartózkodást. Ugyanakkor azok a megyei börtönök, ahová az előzetesbe helyezett emberek kerülnek, erre alkalmatlanok, nincs ennyi egyszemélyes fogda és a sétaudvarok is túl kicsik. A fővárosban elmondásuk szerint a Venyige utcai intézetben eleve az épület tetején sétál a rabok fele, de a Gyorskocsi és a Markó utcában is kevés a hely. Ha pedig később egy olyan helyről szabadulna valaki, ahol megjelent a járvány, a szabadulás előtt is el kellene rendelni a 14 napos karantént, ahogyan azt sok országban megteszik, de erről nem is rendelkezik a pár hetes magyar jogszabály.

Az osztrák börtönőrök 50 oldalas útmutatót kaptak, hogyan kell eljárniuk, hogy ne vihessék be a fertőzést a munkahelyükre és mit kell betartaniuk intézeten belül. Például külön műanyag zsákban kell félretenniük az utcai viseletet, az őröknek is szigorú távolságot kell tartani az étkezőkben, büfékben. Nálunk ha van is belső szabály a hétköznapokra, azt nem ismerhetik még a jogvédők sem.