„Semmi esélye a kormánynak”

Publikálás dátuma
2020.04.21. 07:15

Fotó: Népszava
A Fidesz-KDNP számára elvi kérdés a nemváltoztatás tilalma – mondta a Háttér Társaság ügyvivője. Szerinte kizárt, hogy a módosításra rábólintson az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Valószínűleg úgy gondolták, hogy járvány idején senki sem foglalkozik majd a transznemű emberek jogaival. Tévedtek – jelentette ki kérdésünkre Dombos Tamás szociológus, a Háttér Társaság ügyvivője.
A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által jegyzett „salátatörvény” egyik javaslata rendelkezik arról, hogy az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazhatja, azon a személyazonosító okmányokban sem lehet változtatni. Civil szervezetek és ellenzéki pártok sora, valamint 63 EP-képviselő is tiltakozott. A transznemű és interszexuális emberek védelmében alapvető fontosságú, hogy a nemváltást jogilag is elismerjék – állapították meg nyílt levelükben.
Az a közlemény, amelyet sok szervezet nevében a Szivárvány Misszió Alapítvány juttatott el szerkesztőségünknek, hangsúlyozta, hogy a Semjén-féle javaslat sérti az alaptörvényt, de ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek a nem- és névváltoztatást alapvető emberi jognak minősítették.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy a felhatalmazási törvény után benyújtott salátatörvényről rá lehet ismerni az elmúlt tíz év Orbán-kormányára: a csomagon belül a nemváltozatás jogi tilalmára vonatkozó passzus a „liberális energiák lekötésére” szolgál.
„Kétségtelen, hogy a kormány időnként figyelemelterelésként bedob valamilyen gumicsontként, de ezúttal szerintem másról van szó” – vitatkozott az állítással Dombos Tamás. Felidézte a Háttér Társaság által februárban közzétett hírt: a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a hatályos jogszabályok alapján a kormányhivatalnak érdemben kell vizsgálnia a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó kérelmeit. A Semjén-féle javaslatnak tehát – tette hozzá Dombos – volt közvetlen kiváltó oka.
Ilyen ügyekben a kétezres évek eleje óta sokáig szokásjogon alapuló eljárás működött. 2014-ben aztán született egy jogszabály, de annak rendelkezéseit az érintett állami szervek egy idő után eltérően értelmezték. A kormányhivatal az Emberi Erőforrások Minisztériumától várt egészségügyi szakvéleményt. A tárca viszont ennek kiadására nem jogosult, ahogyan a kérelmezők egészségügyi adatainak megismerésére sem. A minisztérium az EU adatvédelmi rendeletére hivatkozva az iratokat elbírálás nélkül visszaküldte a kormányhivatalnak. A kör bezárult.
Székely László ombudsman vizsgálata 2016 szeptemberében arra a megállapításra jutott, hogy a helyzet alapjogot sért: az eljárást jogszabályban részletesen kell szabályozni ugyanis. Csakhogy ebből az lett, hogy – 2018 elején egy rövid időszak kivételével – három és fél éve nem adnak ki a kérelmezőknek hivatalos nem- és névváltoztatási engedélyeket.
„Egy transznemű életében elengedhetetlen a nem- és névváltoztatás, ez az első lépés szinte mindenhez” – kommentálta a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését az eljárást kezdeményező 20 éves transznemű nő. „Gyakorlatilag az életemet lehetetlenítette el a hatóságok időhúzása. Nem mertem már az orvoshoz sem elmenni, nehogy a rendelőben egy olyan nevet halljak, ami igazából soha nem volt az enyém. Nem mertem bemenni a dohányboltba venni egy vizet, nehogy elkérjék a személyim. A nem- és névváltoztatás számomra tiszta lapot, az élet egy új szakaszát jelenti, hogy hivatalosan is az lehessek, aki mindig is voltam.”
Dombos Tamás szerint a nemváltoztatási tilalom a Fidesz-KDNP számára elvi kérdés. A mostani javaslat azonban előkészületlenül, kapkodva született, és csak az utolsó pillanatokban került be a Semjén-féle csomagba. A kormány nyilván egy „huszárvágással” akarta elintézni az ügyet, de – folytatta a Háttér Társaság ügyvivője – a számításba hiba csúszott.
Az azonos neműek házassága, vagy például az, hogy örökbefogadhatnak-e gyereket, olyan terület, ahol az EU tagállamainak nagy a mozgástere. A nemváltoztatás lehetővé tételéről azonban a strasbourgi emberi jogi bíróság egyértelmű és egységes döntéseket hozott. „Semmi esélye a kormánynak. Ha a törvénymódosítást elfogadják, csak idő kérdése, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mikor hozza meg az elmarasztaló döntést. Mivel több hasonló magyarországi ügy már így is Strasbourgban van, előfordulhat, hogy még az idén” – mondta Dombos Tamás.
A már idézett ombudsmani vizsgálat szerint 2014-ben 21, 2015-ben 43 nem- és névváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezek közül csak néhányat utasítottak el. Ahhoz, hogy valaki jogi értelemben is megváltoztassa a nemét, nincs feltétlenül szükség úgynevezett „nemi megerősítő orvosi beavatkozás” – hormonkezelés vagy műtét – elvégzésére.
Szerző
Frissítve: 2020.04.21. 20:29

Újabb 14 beteg halt meg a koronavírus miatt Magyarországon, 2098-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.04.21. 07:12

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egy nap alatt 114 embernél diagnosztizálták a fertőzést.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 2098 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 14 idős krónikus beteg. Ezzel 213 főre emelkedett az elhunytak száma, 287-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. 842 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 82-en vannak lélegeztetőgépen – közölték kedd reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Hozzátették: a betegek számának növekedése miatt a kórházak országszerte növelik ágykapacitásaikat készülve a tömeges megbetegedések fázisára. A koronavírus honlap legfrissebb adatai szerint 11 172 ember van hatósági házi karanténban, és összesen 50 052 mintavétel történt. Ismét hangsúlyozták, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Különösen kérik a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött. „Ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérjük az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét. Az idősotthonok ellenőrzése zajlik, az intézmények vezetőit és a fenntartókat kérjük a járványügyi intézkedések fokozott és folyamatos végrehajtására” – tették hozzá.
Szerző

Ajánlott jegyajánlás - de a kormány inkább vállalja a víruskockázatot

Publikálás dátuma
2020.04.21. 07:00

Fotó: Népszava
Elzárkózik a kormány attól, hogy érettségi eredménnyé konvertálja a középiskolai jegyeket. Pedig 600 korábban vizsgázott „mérlege” azt jelzi: nem lenne igazságtalan ez a módszer.
A kormány a múlt csütörtökön döntött arról, hogy az írásbeli vizsgákkal a járvány ellenére is megtartja az érettségit május 4-e és 21-e között. A kabinet annak ellenére döntött így, hogy több tanári szervezet mellett még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is fölvetette: legalább a nem felvételiző diákok a középiskolai érdemjegyeik alapján kiszámított, úgynevezett megajánlott jegyet kaphatnának az érettségin.
Nem véletlenül ajánlotta több szakmai szervezet is ezt a már számos európai országban választott megoldást. Ha sokan elfogadják a megajánlott jegyet, akkor kevesebben vizsgáznak, vagyis csökkenthető a személyes kontaktusok száma, így a vizsga egészségügyi kockázata. A módszer mellett szól az is, hogy egészen más körülmények miatt ugyan, de van már precedens annak alkalmazására: 2005-ben – mivel kiderült, hogy kiszivárogtak a matematika tételek – utólag megsemmisítették a vizsgaeredményeket, és sokaknak megajánlottak jegyet. A módszer melletti érvként hozzák fel azt is: így megnyugtatóan lehetne kezelni, hogy az iskolazárlat és a kijárási korlátozás miatt az idei felkészülés irracionális feltételek között zajlott, ráadásul különösen lehetetlen helyzetbe kerültek a tanulási nehézségekkel, technikai hátrányokkal küzdők.
Kérdés maradt viszont az: vajon jelentene-e indokolatlan előnyt vagy hátrányt az, ha az év végi jegyekből generált „vizsgajegyet” ajánlanának meg érettségi gyanánt?
Mivel a hivatalosan elérhető adatbázisokban nincs olyan nyilvántartás, amiből kiderülne, hogy a végzősök év végi jegyei miként viszonyulnak az érettségi eredményeikhez, lapunk egy egy anonim online kérdőívet készített ennek összehasonlítására. Miután valaki beleírta a kérdőívbe az év végi jegyeit az érettségi tantárgyakból és az érettségije eredményeit, akkor a további szükséges számításokat már a Google, illetve a kérdőív összeállítói elvégezték. A kérdőívet sokan megosztották a Facebookon, fölkerült többek között a Szülői Hang és a Diákparlament oldalára. Több mint hatszázan töltötték ki a kérdőívet, kétharmaduk – legalábbis állításuk szerint – 2018-ban vagy 2019-ben érettségizett. A „felmérés” természetesen nem reprezentatív – ezt jól mutatja többek között az is, hogy a kérdőívet kitöltők érettségi eredményének átlaga jóval az országos átlag feletti volt –, ugyanakkor mégiscsak jelzésértékű az összesítés a 600 fős minta alapján.
A legfontosabb tapasztalat, hogy egyetlen tantárgy esetében sincs szignifikáns eltérés az év végi jegyekből generálható, illetve az érettségin szerzett jegyek között. Vagyis a gimnáziumi bizonyítványba bekerülő jegyek alapján 90-95 százalék fölötti arányban egy jegy pontossággal meg lehet jósolni, hogy ki hogyan fog szerepelni az érettségin. Ez viszont azt jelenti, hogy a „megajánlott” jegyek semmiképpen sem jelentenének tömegesen igazságtalan előnyt azok számára, akik nem vizsgáznak. A minimális negatív hatásait pedig ellensúlyozni lehetne azzal, ha a vizsgát választhatóvá teszik. Vagyis, ha valaki javítani akar a „megajánlott” jegyhez képest, akkor vizsgázhat.
A számok alapján a nem továbbtanulók korrekt érettségi jegyének meghatározására mindenképpen alkalmas lenne egy ilyen rendszer. De minden bizonnyal a felvételizők esetében is szolgálna legalább annyi információval a felsőoktatási intézmények számára, mint egy nehezített felkészülési időszak után kizárólag írásban abszolvált érettségi. A felsőoktatásba felvételizők esetében az eljárást tovább lehetne finomítani, ha nem csak az év végi, hanem a félévi vagy esetleg az év közbeni osztályzatokat is figyelembe vennék a jegy vagy a százalék kiszámításánál.

Veszélyes rítus

Gyakran elhangzó érv az érettségi mellett, hogy van egyfajta rituális „felnőtté avató” funkciója is, és az érettségizők maguk is igénylik, hogy éles vizsgaszituációban megméressenek. Ez békeidőben minden bizonnyal így is van sokaknál, amikor azonban egy járvány idején a vizsgahelyzet közvetlen egészségügyi kockázatot – a krónikus betegek vagy a koronavírusra érzékenyebbek esetén akár életveszélyt – jelent, akkor egy ilyen szempont valószínűleg kisebb súllyal esik a latba.

Témák
Oktatás