A napfelkeltétől napnyugtáig tartó szigorú böjtöt továbbra is megtarthatják, az önmegtartóztatást feloldó közösségi étkezésről és tömeges imádkozásról azonban le kell mondaniuk a világjárvány miatt. Mohd Faizal Musa, a Malajziai Nemzeti Egyetem kutatója szerint mindez példátlan. A szakember az Al Jazeerának elmondta: az általa áttekintett történelmi források azt mutatták, hogy a muszlimok különböző háborúk és a természeti katasztrófák ellenére is mindig közösen tartották meg a Ramadánt.
A világszerte érvényben lévő korlátozások azonban megakadályozzák a nagyszabású iftárt, vagyis a böjtöt megtörő esti lakomát. A hívők ilyenkor általában rokonságukat, szomszédjaikat, a tehetősebbek pedig még az ismeretleneket is megvendégelik, ám idén legfeljebb a szűk családi kör ülhet az asztalhoz. Ahogyan pészahkor egyes zsidók , illetve húsvétkor némely keresztények, úgy most a muszlimok egy része is a technológiában keresi a megoldást: azt tervezik, hogy internetes videó kapcsolaton keresztül lakomáznak szeretteikkel.
A jómódú hívek, ahogy az egyházak és a segélyszervezetek is, ételosztással váltják ki a rászorulóknak rendezett iftárt. Az ilyesfajta adakozás hozzátartozik a böjti hónaphoz, a vírust kísérő gazdasági válság hatására viszont kevesebb jut jótékonyságra és ezt éppen a legkiszolgáltatottabbak tapasztalhatják meg. A palesztinok lakta Gáza-övezetben a 13 éves izraeli-egyiptomi blokád létfontosságúvá teszi a segélycsomagokat. Omar Szaád, a Salam Charitable nevű jótékonysági szervezet szóvivője az AP hírügynökségnek mégis arról beszélt, hogy idén még egyetlen felajánlást sem kaptak.
A muszlimok többsége számára a világjárvány egy másik fontos hagyományt, a taráwih-imát, azaz a Ramadán idején tartott közös esti imádkozást is ellehetetleníti. Más években ilyenkor zsúfolásig megtelnek a mecsetek, ám azokat a fertőzésveszély miatt a legtöbb országban bezárták. Sok imám interneten közvetített szertartással igyekszik helyettesíteni az elmaradó közösségi élményt.
A vallási hatóságok túlnyómó része komolyan veszi a vírus jelentette fenyegetést. Ezt jelzi, hogy az iszlám három legszentebb imahelye – a Mekkai Nagymecset, a medinai Próféta-mecset és a jeruzsálemi Al-Aksza mecset – közül egyiket sem nyitják meg a böjti hónapban. A tiltásokat azonban egyes országokban a befolyásos, radikális hitszónokok nem fogadták el, Pakisztánban és Bangladesben például feltüzelték a hívőket a korlátozások ellen. A pakisztáni kormány engedett a tiltakozásoknak és engedélyezte a tömeges imákat. A döntéshozók ezzel együtt igyekeznek minimalizálni a fertőzésveszélyt: az imádkozást csak szigorú egészségügyi óvintézkedések – többek között távolságtartás, szájmaszk viselése és rendszeresen fertőtlenítés – mellett tették lehetővé. A bangladesi vezetés egészen másképp reagált a radikálisok lázítására: engedmények megtétele helyett még jobban bekeményített. Hét települést is teljesen lezártak, miután szombaton a kijárási tilalom ellenére tízezrek vettek részt egy köztiszteletben álló hitszónok temetésén.
Néhány muszlim többségű országban – köztük Egyiptomban, Libanonban és Irakban – valamelyest enyhítettek a korlátozásokon, ám általánosságban a szigor további növekelése volt jellemző. Az eddig viszonylag enyhe járványvédelmi intézkedéseket bevezető Törökországban a böjti hónap első két napjára is kiterjesztették az előző hétvégéken érvényes kijárási tilalmat, nehogy az emberek felkeressék szeretteiket, barátaikat az iftárra. A legnépesebb muszlim országban, Indonéziában a kormány már most a Ramadánt lezáró Id Al-Fitrrel, vagyis a böjt megtörésének ünnepével kapcsolatos korlátozásokat vezettek be. A szigetországban máskor tízmilliók látogatnak haza családjukhoz, ám a kormány idén megtiltotta az utazást – igaz, egyelőre nem tisztázott, hogy a rendelkezésnek miképpen fognak érvényt szerezni.
