Nem indult zökkenőmentesen a rögbi megjelenése Magyarországon. Az első szakosztály 1969-ben, Pécelen alakult, viszont akkoriban a rögbi itthon még tiltott sportágnak számított, ezért a szakosztály titokban működött. A rögbi a 70-es években lekerült a tiltólistáról, de jelentős fejlődést nem tudott elérni, mivel rendkívül csekély anyagi forrás állt rendelkezésre. Mindezek ellenére apró lépésekkel haladt előre, a magyar szövetség a 90-es években felvételt nyert a sportágat irányító európai szervezetbe is.
Napjainkban tizennyolc településen húsz klub vesz részt a hazai versenyrendszerben, amelyről a közvélemény kevés információval rendelkezik. A Magyar Rögbi Szövetség szakmai programjában fontos szerep jut az utánpótlásnevelés és kiválasztás témakörnek, az eddigi eredmények biztatóak, jelenleg nyolc korosztályban rendeznek Magyarországon rögbimérkőzéseket a férfiak mellett női csapatok részvételével is.
Az elmúlt négy évben jelentősen felgyorsult itthon a fejlődés, ennek alapfeltétele volt Kiss Antal szövetségi elnökké választása 2016. január 14-én. Ekkor ő volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa. A megfelelő politikai kapcsolati tőke pozitív hatásai nem maradtak el, még ugyanebben az évben 300 millió forintos támogatást kapott a szövetség a kormánytól, az összegből 100 millió forint került a klubokhoz.
A politika aktív szerepvállalása a korábbihoz képest jelentős anyagi támogatás ellenére megosztotta a sportág szereplőit, a szövetség Facebook-oldalán is komoly viták folytak arról, mennyire tesz jót a korábban szerény körülmények között, de mindenkitől függetlenül működő sportágnak a politika felbukkanása.
Az eltelt négy év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy saját erőből – amely elsősorban lelkesedést, elhivatottságot jelentett – nem tudott volna odáig eljutni a sportág, ahol most tart. Tavaly októberben elkészült a Kincsem Parkban az első igazi rögbistadion, ötven évvel a sportág magyarországi elindulása után. A létesítmény az 1927-ben átadott írországi Galway-stadion mintájára épült, csak kisebb változatban, Budapesten 2200 néző fér el a lelátón (Írországban 8129 fő a befogadóképesség). Az avatást egész napos ünnepi programmal igyekeztek minél emlékezetesebbé tenni, a csúcspontot a magyar válogatott lettek elleni Európai Nemzetek Kupája-mérkőzése jelentette, melyet a vendéglátók nyertek 38-13-ra.
A korábbinál jelentősebb állami támogatás tette lehetővé külföldi edzők alkalmazását is, akik olyan országokból érkeztek, ahol a sportág előrébb tart. Például a dél-afrikai Zwelakhe Sodladla 2016 óta az Esztergomi Vitézek RAFC játékosedzője. A 29 éves szakembert választották tavaly az év legjobb rögbis trénerének, miután csapatával veretlenül szerezte meg a bajnoki címet.
