Csak számokban gondolkodik a kormány, egyfajta hadgyakorlatokat tart, a miniszterelnök pedig katonásdit játszik és szkafanderben portyázik. Szóval a kabinet nem az embert nézi, az embert, aki elveszti a munkáját, vagy akinek a kórházból kirakott hozzátartozóját kell ápolnia – foglalta össze a kabinet válságkezelésének lényegét Tóth Bertalan az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az MSZP elnöke nem vitatja, hogy vészhelyzet idején nagyon szigorú tervezésre van szükség, de szerint az bizonyosodott be több, a járványhelyzetet sikeresen kezelő országban, legalább ilyen fontos a nyilvánosság hiteles tájékoztatása. Márpedig a kormányzat nagyon sok információt titkol – figyelmeztetett Tóth Bertalan, sőt, rendkívüli felhatalmazásával élve börtönnel fenyegeti azokat az újságírókat, akik megítélése szerint úgynevezett rémhíreket terjesztenek.
A cél nyilvánvalóan az, hogy egyedül a kabinet értelmezése, kommunikációja uralja a nyilvánosságot, a valósággal ne szembesüljenek az emberek. Mindenesetre nehéz az önellentmondó kormányzati állításokkal mit kezdeni, például akkor, amikor az egyik úgy szól, hogy júniusban tetőzik a járvány, a másik meg úgy, hogy május 3-án – miközben május 4-ére tűzik ki az érettségit, amin több tízezer gyerek és pedagógus vesz részt.
Félreértés ne essék, magyarázta a szocialista politikus, a kormánynak eddig is rendelkezésére álltak azok az eszközök, melyekkel megakadályozhatta a rém- és álhírek terjedését. Az nem vitás, hogy a közösségi média sok millió használója miatt valóban könnyű rémhíreket terjeszteni, ám ennek a cselekedetnek van egy pontos büntetőjogi tényállása. Az új szabályozás viszont tágan értelmezhető, egy újságíró meglehetősen nehezen tudja megítélni, hogy arra is vonatkozik-e, amit közölni akar. Ez pedig egyfajta öncenzúrához vezethet.
És ahogy a fertőzés hiteles statisztikáival, úgy a valós munkaügyi adatokkal is tartozik a kormányzat. Ezek az információk ugyanis, panaszolta az MSZP elnöke, egyszerűen eltűntek a foglalkoztatási hivatal honlapjáról. (A különböző tudásbázisokból – szakszervezetek, tömeges személyes tapasztaltok, stb. – úgy tűnik, hogy több százezer ember keres munkát.)
A szocialista politikus szerint például akkor lehetne sikeres a gazdaságmentés, ha a kormány lemásolná például Németország vagy Ausztria intézkedéseit. Értelmezhetetlen, hogy az embereknek és a vállalkozásoknak miért csak szavakban ad pénzt a kormány. A kabinet például azt kommunikálja, hogy 9 ezer milliárd forintot mozgat át a védekezésre, de a kormányzati csomag mintegy 1900 milliárd forint – miközben folyamatosan ezrek vesztik el az állásukat.
Például a tömeges munkanélküliségnek Ausztriában úgy tartanak ellent, hogy a teljes bér legalább 70 százalékát átvállalja az állam. Nálunk ez az arány jóval szerényebb, és a segítségplafon 112 ezer forint. Miközben – hangsúlyozta Tóth Bertalan – Magyarországon nem is kell a teljes állományt megtartani, csak azokat, akikre támogatási szerződést kötött a munkavállaló. Úgyhogy a politikus szerint még nagyon sok embert fognak elbocsátani, miközben Németországban 4 millió munkahelyet mentett meg az állam, de Románia vagy Csehország is sokkal többet tesz a munkavállalóiért.
Azt, hogy egy erőteljesebb bértámogatási rendszer több ezer milliárd forintot emészt fel, Tóth Bertalan is elismeri, de szerinte jobb ezen az áron több százezer munkahelyet megtartani, hiszen így van esélye a gazdaságbak az érdemi újraindulásra. Nem véletlen, hogy a munkahely-védelmi rendelet első verzióját a munkaadók is kritizálták – például a kabinettel köztudottan jó viszont ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány könnyített is a szabályokon, de Tóth Bertalan szerint nem eléggé, ezt jelzi, hogy a bejelentés napján két multicég is úgy reagált, hogy többszáz fős leépítést hajt végre.
