Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég

Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.

Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.

A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit.

A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére.

A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég.

A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához.

A 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelentene.

Megszüntetés előtt álló hajójáratok

Megszüntetés előtt álló sétahajójáratok

Pakett-történet

Az állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezik.

Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt.

Noha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.

Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkre.

Kollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű.

- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességét.

A tervezetről később döntenek a tulajdonosok.