Előfizetés

Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég

Vas András
Publikálás dátuma
2020.04.23. 11:38

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve. A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit. A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére. A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég. A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához. A 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelentene. 

Megszüntetés előtt álló hajójáratok

  • Siófok - Csopak - Alsóörs - Balatonalmádi – Siófok
  • Siófok - Balatonfüred – Siófok
  • Balatonszemes - Balatonakali - Balatonudvari - Tihany
  • Balatonszemes - Balatonakali - Balatonszemes
  • Siófok - Balatonfüred gyorshajó
  • Fonyód - Badacsony gyorshajó

Megszüntetés előtt álló sétahajójáratok

  • Csopak sétahajó
  • Alsóörs sétahajó
  • Balatonkenese sétahajó
  • Balatonszemes sétahajó

Egyszer már felbukkant Tiborcz

A Bahart a korábbi években nyereséges volt, ám a menetrendszerinti hajózás veszteségeit a nyereséges vitorlás kikötőkből fedezte a társaság. A Bahart bevallása szerint a szemesi Hattyút jelenleg évi tízmillió forintért adja bérbe, a boglári Sellő pedig tavaly 66 milliós bevétel mellett 22 milliós nyereséget hozott. A két, vízparti ingatlan egyenként nagyjából 1,5-1,5 hektáros, s Horváth Gyula, a Bahart korábbi vezérigazgatója szerint több milliárd forintot érhetnek, ugyanis ilyen adottságú, közművesített telkeket 100 ezer-1 millió forint négyzetméteráron lehet értékesíteni, vagyis egyenként 1,5-15 milliárd forint a piaci áruk. A siófoki Hotel Móló is 300-400 millió forintot érhet még lelakottan is, ahogyan több száz millió forint az értéke az eladni akart csopaki és kenesei kikötőknek, de még az akali kikötőhöz is tartozik egy kisebb parti terület. Egyedül az udvari kikötőnek nincs parti része, csak a vízbe nyúló mólók. A Bahart nem először értékesítene meglehetősen furcsa körülmények között kikötőt: 2014-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-hez került a keszthelyi vitorláskikötő. A város 330 millióért vette meg egy opciós lehetőséget kihasználva a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető cégbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett. 

Pakett-történet

Az állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Noha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkre. Kollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű. - Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességét. A tervezetről később döntenek a tulajdonosok.

Gulyás Gergely szerint május 4.-e után újraélesztik az országot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.23. 11:18

Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
Senki nem tudja, meddig marad a csúcson a járvány, de muszáj megmozdítani a gazdaságot.
A kihirdetett veszélyhelyzet 43 napján Gulyás Gergely megdicsérte a kormányt az időben hozott intézkedésekért, amelyek lehetővé tették, hogy az egészségügyi rendszer május 3-áig (erre a napra jósolta Orbán Viktor a járvány tetőzését) felkészüljön a tömeges megbetegedésekre. A kormány tevékenysége ráadásul a Miniszterelnökség vezetője szerint kontrollálható, hiszen a parlament ülésezik, az ellenzék kritizálhat. (Azokról a történetekről a miniszter nem beszélt, hogy szakmai felkészültséget igénylő ápolásra szoruló betegeket tettek ki tömegével a kormányok. Pontosabban csak annyit mondott az ágyfelszabadítási akcióról, hogy mindent orvosszakmai megfontolások alapján menedzseltek.) Hogy milyen matematikai modellek alapján számol a kormány, azt Palkovics miniszter ismerteti. A tetőzési dátum becslése egyébként Gulyás szerint pontos, de azt nem lehet megmondani, hogy milyen hosszan lesz a platón a járvány, azaz hány napig lesz csúcson a betegek száma. Annyi biztos, hogy hetekig járványügyi készültségre lesz szükség – így május 3-áig biztos nem lazítanak a szabályokon, például a kijárási korlátozáson. De a nemzetközi tapasztaltok azt mutatják, el lehet kezdeni terveket készíteni az élet (és a gazdaság) újraindítását, persze szigorú óvintézkedésekkel (azaz miképp lehet továbbra is kiemelten védeni az időseket, illetve garantálni a különösen veszélyeztetett nagyvárosok biztonságát). A gazdaság gyors berúgása azért is indokolt a miniszter szerint, mert a kormány statisztikái szerint 51 ezren keresnek állást, miközben pár hónapja még 70 ezer betöltetlen álláshely volt (utóbbi szám 40 ezerre csökkent).    Ami egyébként a gazdaság újraélesztését illeti, az egyik legfontosabb cél nagyberuházások Magyarországra csábítása – például a Samsung-gyár 400-500 milliárd forintos fejlesztést hajt végre Gödön. Amiről – fájlalta Gulyás – nem éppen dicsérőleg tudósított néhány orgánum. Pedig a Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány célja az volt, hogy Göd semmit ne veszítsen bevételeiből, például az iparűzési adóból. Ez persze egy kétfenekű mondat, hiszen egy felfejlesztett üzem többet termel, azaz több iparűzési adót is fizet. Azaz ha az ebből befolyó bevétel nem változik, akkor az veszteség. Gulyás szerint egyébként is hiba kormányzati farkast kiáltani, hiszen a jelenlegi gödi – momentumos – polgármester nem is akarta ezt a beruházást, ha rajta múlik soha nem valósul meg. Ami pedig azt illeti, hogy Gödből precedens lesz-e vagy sem, arról a Miniszterelnökség vezetője azt mondta, hogy jó gyakorlat, amikor egy beruházásból nemcsak egy település fejleszthető, de a megye több pontja is. 
Szentkirályi Alexandra újságírói kérdésre elmondta, a kormánytagok és szóvivők, így ő maga is be fogja tartani a fővárosi rendeletet, hogy az üzletekben és a tömegközlekedésben el kell takarni az arcot. A maszkok más ügy kapcsán is szóba kerültek: Gulyás Gergely szerint csak a Magyarországra érkező egészségügyi maszkok 2 százalékát adták tovább a határon túli magyaroknak, illetve a szomszédos államoknak.

Támogatják a gyesen, gyeden lévők vizsgáit

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormány támogatja majd a gyesen és gyeden lévő anyák nyelvvizsgázását és KRESZ-vizsgáját, ők ugyanis visszatéríthetik a vizsgadíjat: ez a kancelláriaminiszter szerint 136 ezer embernek jelenthet segítséget.

Ma kipróbálják a vérplazma-terápiát egy súlyos állapotú koronavírusos betegen

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.23. 10:28
Egy lélegeztetőgépre kötött beteget vizsgálnak a Szent László kórházban
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A passzív immunizálás módszerével, amelyet most végeznek itthon először, felgyógyult emberek ellenanyagait használják fel a betegség leküzdésére.
A koronavírusos betegek nyolcvan százaléka szinte tünetek nélkül gyógyul fel, tíz százalékuk enyhe tüneteket produkál, a többiek, a súlyos betegek azonban egy általános gyulladásos állapotba kerülnek, amit úgy hívnak, hogy citokinvihar – ismertette a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
Vályi-Nagy István elmondta a citokinvihar egy nagyon erős immunválaszt jelent, amikor ez már a beteg szerveit fenyegeti, elsősorban a tüdőt, de a szívet és a veséket is. A betegek ekkor általában nemcsak tüdő-, hanem több szervi elégtelenségben halnak meg.
Kitért arra is a főigazgató, hogy a vírus ellen egyelőre nincs oltás, viszont létezik olyan terápia, amely passzív immunizálással gyógyít. Ez azt jelenti, hogy nem a betegek immunrendszerét stimulálják, hanem már felgyógyult emberek ellenanyagait használják fel a betegség leküzdésére. 
Ezt a terápiát itthon várhatóan csütörtökön alkalmazzák először egy súlyos állapotban lévő betegen

– jelezte a főigazgató, hozzátéve, hogy felgyógyultak vérplazmáját juttatják be neki.