Miközben a keménykezű, a demokrácia és jogállamiság alapelveire fittyet hányó vezetők sora kerül ki kedvezően a koronavírus járványból, a soha nem tapasztalt vészhelyzet demokratikus vezetőket sodorhat el. Ezek egyike a tavaly április 21-én hivatalba lépő ukrán államfő, a komikus színészből, a Nép Szolgája néven futó televíziós sorozatának köszönhetően népszerűvé vált Volodimir Zelenszkij.
Az új ukrán elnök eleve kritikus gazdasági-társadalmi helyzetet örökölt elődjétől, a „csokoládékirály” milliárdos nagyvállalkozó Petro Porosenkótól. Ígéreteinek zömét még nem tudta teljesíteni, és most már nagy valószínűséggel nem is fogja tudni. A kelet-ukrajnai befagyott konfliktust gyakorlatilag zárójelbe helyezte a vírusjárvány, a német-francia támogatással és irányítással működő úgynevezett normandiai négyek aligha fognak a közeljövőben ismét az ukrán-orosz konfliktus feloldásával foglalkozni. Zelenszkij minden nyitottsága és párbeszéd készsége ellenére mindeddig csak a fogolycserét tudta megvalósítani e téren, igaz, ez az egyik legsürgetőbb kérdés volt a lakosság számára, hiszen sok család évek óta várta vissza a szeparatisták vagy az oroszok fogságában senyvedő családtagját.
A területi szuverenitás sérülésének orvoslása mellett igencsak égető gazdasági kihívásokat örökölt Zelenszkij, egy olyan országot, amely nemzetközi hitelek nélkül csődöt jelenthet. Az IMF hitelek azonban évek óta halogatott gazdasági-társadalmi reformok végrehajtásához kötöttek, amelyeket elsősorban népszerűtlenségük miatt halogatott az előző vezetés. Az Európai Unió támogatásai jórészt pedig az IMF hitelhez kötöttek.
Ebben a helyzetben vergődött Zelenszkij, amikor március elején először is miniszterelnököt kellett cserélnie. Olekszij Honcsaruk kormányfő először januárban ajánlotta fel lemondását miután egy kiszivárgott felvételen azt állította, hogy az elnök nem ért a gazdasághoz. Azt a lemondást nem fogadta el Zelenszkij, de március 3-án már igen, így másnaptól a korábbi helyettes, Denisz Smihal a miniszterelnök. Honcsaruknak minden bizonnyal igaza volt, a volt színész aligha gazdasági szakértő, sőt a mögötte álló Nép Szolgája kormánypárt is tele van kezdő politikussal, a kormány egyre gyakrabban kényszerül a korábbi kormányzatok szakértői gárdájához visszanyúlni.
Talán ezt a szakértői, gyakorló politikusi válságot jelzi az is, hogy a kijevi vezetés – állítólag – kormányfő helyettesi tisztséget ajánlott fel a Porosenko által az országból elűzött, ukrán állampolgárságától megfosztott Miheil Szaakasvilinek . A volt grúz államfő eddigi pályafutása viszont nem ígér nyugalmas napokat Zelenszkijnek, hiszen mindeddig, ahol ő volt, ott botrány is volt, a harcos reformer igen könnyen fordul szembe támogatóival, partnereivel. Válságkezeléshez, reformokhoz azonban, kétségtelenül jobban ért, mint a Nép Szolgája frontemberei.
Válság pedig hatványozottan van Ukrajnában, a koronavírus járvány egészen kilátástalan helyzet elé állította Zelenszkijt és csapatát. Maga az államfő fogalmazott úgy a minap, hogy „vagy hitel, vagy csőd”. Hitel pedig nincs reform nélkül, reform nincs társadalmi áldozat nélkül és mivel egy bankreform is elengedhetetlen a túlélést jelentő IMF hitelért, az elnök és a kormánypárt legfőbb oligarcha támogatóját, Igor Kolomojszkijt is maga ellen fordítja, ha tényleg megszavazzák a banktörvényt. Más kiút azonban nemigen van Zelenszkijék számára, hiszen a járvány elleni védekezés költségeit is az Európai Unió és az IMF alapjaiból tudják csak fedezni.
A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma 400 ezer, de a szakminiszter szerint is a valós szám inkább kétmillióvá duzzadt. Erre tevődik rá az ugyancsak hivatalosan mintegy 150 ezer hazatért külföldi munkavállaló, a tényleges szám azonban ez esetben is ennek többszöröse. A munkanélküli segélyt a járvány idejére megemelte ugyan a kormányzat, de erre csak a hivatalosan regisztrált munkanélküliek jogosultak, miközben milliós nagyságrendű a feketemunka az országban, így a munka és mindenféle segély nélkül maradtak száma is. Kijev idénre 9,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, de jövőre is 9,1-el, a vendégmunkások tartós otthonmaradása és munkanélkülisége ijesztő távlata mellett.
A kormányzat 500 ezer új munkahely létrehozását tervezi, de ennek kivitelezéséhez először is hozzá kell férnie a nemzetközi forrásokhoz. A reformelvárások viszont a válságban még ijesztőbbek. A napokban került például nyilvánosságra, hogy finanszírozás hiányában a kórházak rövidesen tömeges létszámleépítést kénytelenek végrehajtani. Maga az egészségügyi miniszter közölte, hogy az egészségügyi reform második szakaszának bevezetése után derült ki, hogy közel ezer kórház küzd finanszírozási gondokkal. A tárcavezető azt ígérte, az egészségügyi dolgozók elvesztését megakadályozandó újra áttekinti a támogatási rendszert, s kiküszöböli annak hibáit.
