A fegyverbeszerzést nem érinti a krízis

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy fillért nem vonnak el a Honvédelmi Minisztériumtól, a nagyszabású fegyverbeszerzési program folytatódik – erősítette meg a Népszava információját Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter még április elején jelentette be, hogy a kabinet magán kezdte a koronavírus miatt szükséges takarékosságot, és összesen 1345 milliárd forint költségvetési átcsoportosítást hajtanak végre. A részletekről a múlt heti kormányinfóig semmi nem derült ki, ekkor viszont Gulyás Gergely tételesen elmondta, melyik tárcától mekkora összeget várnak. A legnagyobb tétel, 334 milliárd forint, az Innovációs-, és Technológiai Minisztériumot érinti. A felsorolásból ugyanakkor az is kiderült, hogy két tárca, az igazságügyi és a honvédelmi, megúszta a megszorítást. A járvány miatt bekövetkező gazdasági krízis és a várható visszaesés (Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ennek mértéke akár a GDP 3 százaléka is lehet) tehát a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programot - amelyre összesen 3500 milliárd forintot tervez költeni a kormány - nem érinti majd. A fegyverbeszerzési program nemzetközi léptékkel mérve is jelentősnek mondható, a kormány részéről többször büszkélkedtek például azzal, hogy Magyarország a német hadiipar legnagyobb megrendelőjévé vált. Többek között 56 Panzer típusú harckocsit és 24 PhZ-2000-es önjáró löveget, valamint 36 darab francia-német kooprodukciós Airbus helikopter beszerzését jelentették be, melyek egy része már meg is érkezett. Ezen felül azonban további jelentős, egyenként több tíz-, vagy akár százmilliárdos nagyságrendű fegyvervásárlások várhatók.  Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón megerősítette értesülésünket, miszerint ezek közül egyet sem terveznek leállítani. A miniszter azt mondta, sem a Belügyminisztérium, sem a honvédelmi tárca esetében nem vonnak el olyan forrásokat, amik a jelenlegi helyzetben a védekezéshez szükségesek. Sőt, ha szükséges, még növelik is ezeket. Magyarország ugyanis a jelenlegi helyzetben is tartani kívánja a NATO felé tett ígéretét, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékára tornássza fel. Nyilván ennek jegyében állapodott meg a kormány – miként arról a Jane's Defence katonai szaklap közlése nyomán a Portfolio.hu is beszámolt – a múlt héten a török Aselsan nevű céggel páncélozott csapatszállító járművekre szerelhető fegyvertornyok vásárlásáról. (Az ügyben és a többi beszerzéssel kapcsolatban is kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, de nem válaszoltak megkeresésünkre.) Ez ugyanakkor azt is valószínűsíti, hogy a tornyok „alá” szintén török gyártmányú, gumikerekes csapatszállító járműveket veszünk. Ezt az Ejder Yalcinnek nevezett típust tavaly már be is mutatták Budaörsön egy haditechnikai rendezvényen, és sokan arra számítottak, hogy Recep Tayyip Erdogan tavaly novemberi budapesti látogatása alkalmából meg is köttetik a szerződés. Igaz addigra a szíriai kurdok ellen indított török offenzíva miatt több uniós ország is bejelentette, hogy bojkottálja a katonai együttműködést Erdogannal. A páncélozott csapatszállítók esetében ugyanakkor versenyben van még a német gyártású Boxer, valamint lánctalpas változatban a szintén német Puma. A HM illetékesei korábban 200 darabos beszerzésről beszéltek. Szintén hatalmas tétel a lejáró lízingszerződésű Gripen vadászgépek kiváltása (14 darabról lenne szó). Itt a svéd gép újabb változatának lízingelése mellett az európai kooprodukcióban készülő Eurofighter Tranche3 vagy az amerikai F-16 illetve F-35A. Utóbbiból egyetlen darab 89 millió dollárba kerül - egy HM-s forrásunk szerint - a szükséges logisztikai háttér, a pilóták kiképzési költsége nélkül. Már bejelentették, hogy légvédelmi rakétarendszert is veszünk majd: egy német és egy norvég-amerikai típus is szóba jöhet. Emellett szükséges a régi katonai szállítógépeket újakra cserélni.

Nem stimmelnek Kásler Miklós ágyszámai

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:00

Fotó: Bús Csaba / MTI
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatsorai cáfolják Kásler Miklós humánminisztert: sokkal több beteget küldtek haza a kórházakból, mint állítja.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint idén februárban 77,1 százalékos volt az összes, 67,5 ezer kórházi ágy kihasználtsága. Az aktív ágyak 71,7 százalékán feküdt beteg. A krónikus osztályok pedig 85,5 százalékos kihasználtsággal működtek. Ehhez képest a tárca a szerda esti közleményében nem a legfrissebb, februári, 77,1 százalékos ágykihasználtsági adatsort idézte, hanem a tavalyi állapotot. Azt írták: "A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt.” Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlemény azzal folyatódott: „Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat."
A miniszter által elrendelt 60 százalékos kapacitásfelszabadítás a hivatalos februári 67.543-as ágyszámot alapul véve 40.526 ágy "kiürítését" igényelte. Ebből a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint 15.457 volt eleve üres. Vagyis a Kásler által elrendelt 60 százalék eléréséig 25.069 ágyat kellett kiüríteni. A következő hetekben a tervezhető ellátások elhalasztása, azaz a betegek "távoltartása" – ha hiszünk a tárca közleménynének – "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Azaz a 15.457 helyett – a 3710 többlettel – már 19.167 ágy volt szabad. Így a 60 százalék eléréséig maradt még 21.359 olyan ágy, amit a kórházaknak a betegek hazaküldésével kellett üressé tenniük. Ez a teljes haza ágykapacitás 31,62 százaléka, s nem pedig 2 százalék, amiről a minisztériumi közlemény beszél. (A helyzetet bonyolítja, hogy a tárca közleményének lehet egy másik olvasata is. Azt írták, hogy a tervezett ellátások halasztása "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Ez – ahogy lapunk is számolt – azt jelenti: a már üres ágyak 24 százalékával nőtt tovább a szabad kapacitás. Csakhogy a tárca közleményének egy másik mondata arra utal, hogy a minisztérium a kedvezőbb adatok érdekében másként számolt. Mégpedig úgy: az összes ágy 24 százalékával nőtt a szabad kapacitás a tervezett beavatkozások elhalasztásával. Ezt a számítás megengedve sem jön ki azonban a tárca szerinti 2 százalék: így az összes ágy legalább 13,1 százalékáról biztosan küldtek haza beteget.)
A minisztérium tájékoztatásában kifogásolható az is, hogy elmulasztott említést tenni arról: az ágyfelszabadítás szakintézményektől függően egészen más következményekkel jár. Míg például valóban sok aktív ágy üresedett meg a tervezett ellátások elmaradásával, a krónikus, a rehabilitációs és az ápolási osztályokon nincs halasztható műtét, az ellátásnak folyamatosnak kell lennie. Ezekre az osztályokra kerülnek mindazok, akik korábban aktív ágyon feküdtek és például agyvérzésük, amputációjuk, daganatos betegségük miatt hosszú ápolásra szorulnak. Ezeknek a részlegeknek a kihasználtsága ráadásul majdnem teljes a magyar kórházakban, idén februárban csaknem 88 százalékos volt. Ezen belül a mozgásrehabilitációs ágyak 95 százaléka, a súlyos agykárosodásosoké 96,4 százalékos, míg a gerincsérültekkel foglalkozók ágyainak 86 százalékán feküdt beteg. Ezeknek a kihasználtsági adatoknak az ismeretében a minisztérium is előre láthatta volna például azt a lehetetlen helyzetet, amellyel az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és annak főigazgatója szembesült. Őt utóbb a miniszter azzal vádolta meg, és ezért le is váltotta, hogy nem ürítette elég gyorsan az intézményét. A legutolsó éves adat szerint az OORI ágykihasználtsága az egyik legmagasabb 88,1 százalékos volt. A sajtóban sűrűbben emlegetett Károlyi Kórházban a 330 ágy 96,4 százalékán idős beteg, demens emberek feküdtek, közülük a miniszteri utasítás után 40-en maradhattak.

Müller cáfolja Káslert

A humántárca azt állítja, hogy országos szinten már akkor üres volt az ágyak 58 százaléka, amikor – április 7-én utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel kapacitásuk 60 százalékát. Ehhez képest épp Kásler volt az, aki módosított a feltéteken: április 15. helyett április 19. lett a határidő, és addig 60 helyett csak az ágyak 50 százalékának felszabadítását írta elő. Érdekes az is: míg Kásler szerint már április 7-én szabad volt az ágyak 58 százaléka, Müller Cecília országos tisztifőorvos csak április 22.-én jelentette be: az egészségügyi intézmények már felszabadították a férőhelyek 50 százalékát.

Szerző

Kevesebb pénzt kap az egészségügyis, amíg hatósági karanténban volt

Publikálás dátuma
2020.04.23. 22:03
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Azért csak 60 százalékot, mert neki negatív lett a koronavírus-tesztje.
Csak fizetése 60 százalékát kapja meg egy vidéki kórház egészségügyi dolgozója arra a két hétre, amíg hatósági karanténban volt, mert érintkezett egy fertőzött beteggel - tudósított az RTL Híradója.   Azért csak 60 százalékot, mert neki negatív lett a koronavírus-tesztje. Ha pozitív lett volna, kifizetnék a fizetése 100 százalékát. A dolgozó nem érti, miért tesznek ilyen különbséget, ahogy az Orvosi Kamara sem. 
Szerző