Varga Judit szerint nem igaz, hogy a röszkei tranzitzónában a menedékkérők őrizetben vannak

Az igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a menedékkérők Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna a tranzitzónát.

A magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak - hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán az európai bíróság főtanácsnokának egy menedékkérőkkel kapcsolatos ügyben készített véleményére reagálva csütörtökön.

Priit Pikamäe, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a menedékkérők jogait, őrizetben tartja őket. Pikamae véleménye szerint az ott elhelyezett menedékkérők „a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek”, továbbá „meg vannak fosztva mozgásszabadságuktól”, a tranzitzóna elhagyása pedig „a kért nemzetközi védelem megszerzésének lehetőségéről való lemondás szinonimája lenne” számukra.

Varga Judit közölte, ez nem igaz, hiszen a menedékkérők Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna a tranzitzónát.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a főtanácsnok álláspontja homlokegyenest szembe megy az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben, 2019 novemberében kihirdetett ítéletével, amelyben a bíróság megállapította, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás nem minősül őrizetnek.

- A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Unió Bíróságát - fűzte hozzá a miniszter.

Az ügy előzménye, hogy a Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékkérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül jöttek Magyarországra. A szerb állam azonban megtagadta visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként.

Az érintettek ezután indítottak keresetet, ugyanis álláspontjuk szerint elszállásolásuk feltételei az uniós befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az ügyben a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult az Európai Unió Bíróságához.