iroda;koronavírus;home office;

- Már az iroda sem lesz a régi

Önműködően nyíló ajtók, szavakból értő liftek, elválasztott munkahelyek. Kevesebb szék a tárgyalókban, a konyhában, hogy minél kevesebb legyen az esély a kórokozókkal való találkozásra.

A világjárvány már milliókat arra késztetett, hogy otthonról dolgozzanak. Sokan valószínűleg egy nagyon más irodába térnek majd vissza. Lesznek könnyen észrevehető változások: nem kell megérintenünk bizonyos - esetleg vírusokat tartalmazó - felületeket, nem kell közel kerülnünk esetleg beteg, vagy csak vírushordozó munkatársainkhoz. Emellett növekszik majd a kevésbé látható védekezés is, a fertőtlenítés, a takarítás új protokollok szerint zajlik majd, tudni fogjuk, mikor volt az utolsó. Fertőtlenítve lesz minden felület, amihez hozzá kell érnünk, a kilincsektől a másológépek gombjáig. A bútorokat antimikrobális (vírusok, baktériumok elleni) textilek borítják, a szellőző rendszer erősebb lesz, és fertőtlenítővel lesz felszerelve, és lehet, hogy UV-lámpák világíthatnak éjszaka az alaposabb fertőtlenítés kedvéért – ez kórházakban már általános gyakorlat.

Ezek a változások alighanem a gazdagabb, nyugati országokban kezdődnek majd, persze csak azok számára, akiknek megmarad munkahelyük. Sokan pedig, akik még mindig alkalmazottak maradnak, tartósan otthonról fognak dolgozni. Egyes munkáltatók a hosszú távú bérleti szerződések helyett rövidebbeket vagy kisebb területeket fognak választani, emiatt a bejárási idők is rugalmasabbak lesznek és az egyterű irodában is megváltozhat a közös munka. Kisebbek lesznek az együttműködésre, összezsúfolódásra alkalmas területek, az egészségesebb, egyéni munkaállomások létesítése miatt: egy tízszemélyes tárgyaló csak öt embernek kínál majd helyet. A változtatások közül már többet el is kezdtek, a koronavírus járvány csak felgyorsította ezeket - az irodák a járvány után már nem lesznek azok, mint addig.

Egy két héttel ezelőtti MIT jelentés (Massachusetts Műszaki Egyetem) szerint a korlátozások miatt az emberek 34 százaléka dolgozott otthonról márciusban, egy chicagói egyetemi tanulmány pedig azt mondja, ez azok száma is egyben, akik egyébként is tudnának otthonról dolgozni, noha eddig csak 4 százalék végzete otthonról a munkáját. Az arányuk az elmúlt években a technológia fejlődésével és a munkahelyek elfogadó magatartásával emelkedett, és várható, hogy akik most találkoztak az otthoni munkával először, nem mondanak le róla a járvány után sem. Egyes szakértők az arányt 30 százalékra teszik éveken belül: most a munkavállalók is tapasztalhatják ennek előnyeit, de a munkaadók is otthonról dolgoznak, ami segíti a folyamatot. A home office hasznosságát már évekkel ezelőtt is bebizonyították, de a járvány alatt ez széles körben vált nyilvánvalóvá.

„A vállalati vezetők és igazgatók otthoni munka iránti szkepticizmusa el fog tűnni, mert látják, hogy a dolog működik” – mondta Steve King, az Emergent Research, egy kisvállalkozásoknak tanácsokat adó cég partnere. Az okok között az is ott lehet, hogy a gazdasági visszaesés miatti megszorítások szükségessé teszik az irodák bezárását is, a költséghatékonyabb otthoni munkát. Az otthoni munkavégzés és a kollégák közötti kommunikáció biztosítása érdekében sok munkahely költött olyan naprakész technológiai eszközökre, amiket egyébként nem vett volna meg. Mivel a home office nem való mindenkinek, és sokan szeretnének továbbra is irodában dolgozni - biztonságosabbá kell tenni azokat, meg kell szüntetni a nagy nyitott tereket, a trend már elindult. Az új irodatervezési elvek a szociális távolságtartásnak felelnek meg, az emberek között például két méter távolság kell, hogy legyen. A tömeges fertőzések elkerülésére az is egy megoldás, hogy csökkentik az egyszerre az irodában tartózkodók számát, például ahelyett, hogy mindenki 9 és 17 óra között dolgozna bent, az egyes csoportoknak máskor lehet a munkaidejük.

A helyzet tehát ellentmondásos: egyfelől kevesebb térre lesz szükség, hiszen sokan otthonról is tudnak majd dolgozni, ugyanakkor az új biztonsági protokollok értelmében több irodatér kell majd ahhoz, hogy az emberek megfelelő távolságot tudjanak tartani egymástól. Hogy a kettő hogy fér majd meg egymás mellett, még kérdéses. A legkeresettebbek azok a terek lesznek, amik a felépülés során bizonyos mértékű ellenőrzést és magánszférát is kínálnak, miközben közegészségügyileg és gazdaságilag is sok szempontból bizonytalan lesz még a helyzet.  

Egyterű iroda, avagy a térszervezésA legutóbbi gazdasági világválság után a cégek költségtakarékosság miatt egyre több embert helyeztek el közös, nyílt irodatérbe. Valószínűleg ez most megfordul, hogy elegendő távolság legyen az emberek között. Az is lehet, hogy visszatérnek a sokat átkozott válaszfalak, hogy nehezítsék az esetleges fertőzések terjedését. Egyes belsőépítészek szerint ez csak rövidtávú megoldás lehet, mert az emberek jellemzően szívesebben dolgoznának nagyobb térben együtt. Egy korábbi kutatás során - amelyet a Virginiai Állami Egyetem és az Észak-karolinai Állami Egyetem végzett el - kiderült, hogy az egyterű irodák dolgozói kevésbé képesek bonyolultabb feladatok megoldására, gyengébb itt a motiváció, magasabb a stressz szintje és még a magas vérnyomás is gyakoribb. Egy 2018-as harvardi tanulmány kimutatta, hogy az egyterű irodák inkább csökkentik a személyes együttműködést és face-to-face kommunikációt a dolgozók között, mintsem hogy elősegítenék ezeket. Ennek ellenére a legtöbb munkahelyen továbbra is tartja magát az elképzelés, hogy ez a leghatékonyabb térrendezés. Azt persze ez a tanulmány sem vette figyelembe, hogy a másik fontos érv az egyterű irodák mellett, hogy sokkal olcsóbb ilyen módon összezsúfolni a dolgozókat. 

Egy fillért nem vonnak el a Honvédelmi Minisztériumtól, a nagyszabású fegyverbeszerzési program folytatódik – erősítette meg a Népszava információját Gulyás Gergely.