Előfizetés

Újraindítanák a gazdaságot, de a beharangozott intézkedések még idő előttiek

Papp Zsolt Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.04.24. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány ezerrel tolja a gazdaság újraindításának szükségességét, ám az elemző szerint még korai a kommunikáció.
Orbán Viktor kormányfő már korábban jelezte, hogy május elején személy szerint ő fog előállni egy gazdasági újraindítási tervvel. Csütörtökön Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az úgynevezett kormányzati sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány jövő heti ülésén a gazdaságot korlátozó szabályok enyhítéséről születhetnek döntések. A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy május 3-ig a kijárási korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Arról, hogy  a gazdasági nyitás hogyan történik, sokat még nem lehet tudni, az Innovációs és Technológiai Minisztérium a témáról kiadott terjedelmes közleménye semmi konkrétumot nem tartalmazott. A Palkovics László jegyezte közlemény szerint a széles körű korlátozó intézkedések fenntartása az ország gazdaságára hosszú távon egyértelműen káros. A védekezés május elején kezdődő második fázisában a feladat a biztonságos visszatérés feltételeinek, ütemezésének megbízható elemzéseken és folyamatos nyomon követésen alapuló meghatározása - írta az innovációs miniszter. A beharangozott intézkedések még idő előttiek – nyilatkozta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A gazdaság, és különösen az ipar leállásnak két oldala van – tette hozzá. A beszállítói oldalon a multik és a nagy ipari cégek szüneteltették a termelésüket, jellemzően azért mert megszakadtak a kínai beszállítások. Ha most a kínaiak elkezdenek termelni, az a félkész termék csak 40 nap múlva érkezik meg a hazai feldolgozókhoz. A napokban újraindulnak ugyan hazai gyárak, autóipari üzemek, de sok helyen csak tíz százalékos kapacitással, hogy ne álljanak a gépsorok. Molnár László szerint nemcsak a beszállítói oldalról nincs ideje még a nagy újraindulásnak, de például az autóiparban a fogyasztói oldal igénye is kérdéses: milyen piacra termeljen egy nagy exportáló cég, ha nem lesz felvevőpiaca a legyártott termékeknek. Tudvalevő, hogy a németeknél, spanyoloknál, Olaszországban, de még az USA-ban is padlót fogott a fogyasztás. A kutató szerint itthon most bosszulja meg magát az elmúlt időszak egyoldalú iparpolitikája, amely gépipari és ezen belül az autógyárak letelepítésére koncentrált. A gazdaság közeli újraindításáról szóló kormányzati bejelentések ugyan jól hangzanak, de ez csak porhintés, az eddig megismert eszközök pedig nem elégségesek – mondta a GKI vezérigazgatója. Ami javítana a bajba jutott cégek helyzetén az egy rugalmasabb támogatási politika lenne, amely kkv-k bevételét növelné. A kutató szerint olyan általános, automatikusan járó, nulla százalékos hitelt kellene a cégeknek adni, amiből az újraindulást, a béreket, az adókat fizethetnék. Nem feltétlenül az ágazatok között különbséget tevő támogatásokra, hanem ingyenes hitelre lenne szükség – szögezte le. A cégeken valójában nem segít a kormányzati mentőcsomag, mert nem támaszt pótlólagos keresletet, a jegybanki hitelek pedig beruházástámogató hitelek, de ma a magyar cégek többsége nem beruházni szeretne, hanem elkerülni a csődöt – mondta Molnár László.  

Milliárdos fejlesztések a Samsung-gyárnál

A kormány múlt héten az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzattól elvette az adókivetési jogokat a településen bővülő Samsung akkumulátorgyárral kapcsolatban, úgy, hogy a város néhány érintett telkét „különleges gazdasági övezetté” nyilvánította. Egy kormányhatározatból az is kiderül, hogy a mintegy 400 milliárd forintos gyárfejlesztést a kormány 42 milliárdos infrastruktúra fejlesztéssel segíti ki: új utak, közműhálózat és 22,5 milliárdból pedig új nagyfeszültségű energiarendszer épül a gyár kiszolgálásra. Gulyás Gergely miniszter a tegnapi tájékoztatón elmondta, hogy a kormány tervei szerint a rendeletet vélhetően a parlament majd törvényerőre emeli – vagyis a jövőben a kormány bármely ellenzéki városban megvalósuló nagyberuházás esetében elvehetné helyi iparűzési adó kivetésének jogát, amely ma a települések egyetlen lényegi és utolsó kormánytól független bevétele. 

Nőtt a bértámogatás

Miközben a kormány már a gazdaság újraindítását tolja ezerrel a különböző kommunikációs csatornáin, mostanra kezd kikristályosodni a magyaros Kurzarbeit szabályrendszere. Gulyás Gergely szavaiból végre egyértelművé vált, hogy nő a rövidített munkaidőben foglalkoztatáshoz adható támogatás összege, miután az eddigi négy óra helyett már a napi két órát dolgozó munkavállalók után is lehet igényelni bérkiegészítést. Tegnap ugyanis kétszer is nyomatékosította: nagy dolog, hogy havonta egy-egy munkavállaló esetében több mint 100 ezer forintot ad az állam. Mint megírtuk, a keddi módosítással értelmezésünk szerint a korábbi 75 ezerről 112 ezer forintra emelkedik az állami bérkiegészítés felső határa. A kiesett munkaidő ugyanis már akár 75 százalék is lehet, miközben sem a támogatáskor figyelembe vehető bér felső plafonja - nettó 214 ezer forint –, sem pedig az nem változott, hogy az állam a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát vállalja át. A zavart az okozta, hogy a sajtóban napvilágot láttak olyan nyilatkozatok is, miszerint a kiesett időtől függetlenül marad a legföljebb 75 ezer forintos dolgozónkénti támogatás, ami a korábbi 4 órás foglalkoztatáshoz volt érvényes. Gulyás Gergely arról is beszélt: a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Hogy összesen mennyien vannak munka nélkül, arra már nem tért ki. Nyomatékosította: az álláskeresés három hónapos idejének kibővítését nem tervezi a kormány.

Létszámleépítést jelentett be a Budapest Airport

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.23. 21:02
Illusztráció.
Fotó: Béres Márton / Népszava
Ez elsősorban azokat a munkaköröket érinti majd, ahol a forgalomcsökkenése miatt a munkavégzés is kevesebb.
Csoportos létszámleépítést hajt végre a Budapest Airport, miután mindent megtett azért, hogy megtartsa a munkahelyeket - jelentette be a cég csütörtökön. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője azt közölte az MTI-vel, hogy áprilisban az utasforgalom 99,3 százaléka kiesett, a tavalyi napi 44 ezer utas helyett háromszáznál is kevesebben fordulnak meg a ferihegyi légikikötőben. Az előrejelzések szerint a határok újbóli megnyitása után gazdasági és egészségügyi okok miatt lassú forgalomnövekedés várható, ezért a budapesti repülőtér utasforgalma valószínűleg sem idén, sem a következő két-három évben nem fogja elérni a korábban prognosztizált 17 milliót, sem pedig a tavaly regisztrált 16 milliót. A vállalat biztonságos és hatékony működését szem előtt tartva a Budapest Airport nem tudja fenntartani a 16-17 millió fős utasszámhoz mért dolgozói létszámot, ezért elkerülhetetlenné vált a létszámcsökkentés. Ez elsősorban azokat a munkaköröket érinti majd, ahol a forgalomcsökkenése miatt a munkavégzés is kevesebb. A repülőtér létrehozott egy alapítványt, amely azokat a jelenlegi, vagy volt munkavállalókat támogatja, akiknek a koronavírus-járvány okozta válság miatt veszélybe került fizikai vagy mentális egészsége, szociális biztonsága. A BUD-csoport minden felsővezetője felajánlotta áprilisi jövedelmének nagy részét az alapítvány számára, és ezt az összeget a cég tulajdonosa is kiegészítette - írták. Az üzemeltető közölte továbbá: rövid távon minden lehetséges munkáltatói eszközzel élt, hogy minél több munkahelyet meg tudjon menteni. Elhalasztotta minden munkavállalói és céges rendezvényét, és készenléti, illetve részmunkaidős munkavégzési lehetőséget ajánlott fel a dolgozóknak, ezekkel a lépésekkel csökkentette a leépítés mértékét. 

Lezuhant az áramfogyasztás

M. I.
Publikálás dátuma
2020.04.23. 20:51

Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / AFP/DPA
Három hete a koronaválság miatt bezuhant a hazai áramfogyasztás. Azóta ugyanakkor a korábbi évekhez viszonyított visszaesés már nem mélyült tovább.
Az év 15., vagyis április 6. és 12-e közötti hetén a hőmérséklet- és munkanaphatástól megtisztítva 11 százalékkal kevesebb áram fogyott, mint 2019. azonos időszakában - hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A visszaesést a koronavírusjárvány hatásával, vagyis a tevékenységek megelőzési célú korlátozásával, az üzleti élet visszaesésével, a termékek és szolgáltatások keresletének zsugorodásával és a beszállítói láncokon belüli fennakadásokkal hozzák összefüggésbe. A rákövetkező - vagyis a múlt - héten ugyanakkor a visszaesés már nem fokozódott - teszik hozzá. A március - Európában szinte egyedül álló módon - még növekedést mutatott, a hőmérséklet- és munkanaphatás kiszűrése ugyanakkor már itt is csökkenést eredményez.