;;

kormány;támogatás;bér;újraindítás;orgazdaság;

- Újraindítanák a gazdaságot, de a beharangozott intézkedések még idő előttiek

A kormány ezerrel tolja a gazdaság újraindításának szükségességét, ám az elemző szerint még korai a kommunikáció.

Orbán Viktor kormányfő már korábban jelezte, hogy május elején személy szerint ő fog előállni egy gazdasági újraindítási tervvel. Csütörtökön Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az úgynevezett kormányzati sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány jövő heti ülésén a gazdaságot korlátozó szabályok enyhítéséről születhetnek döntések. A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy május 3-ig a kijárási korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Arról, hogy  a gazdasági nyitás hogyan történik, sokat még nem lehet tudni, az Innovációs és Technológiai Minisztérium a témáról kiadott terjedelmes közleménye semmi konkrétumot nem tartalmazott. A Palkovics László jegyezte közlemény szerint a széles körű korlátozó intézkedések fenntartása az ország gazdaságára hosszú távon egyértelműen káros. A védekezés május elején kezdődő második fázisában a feladat a biztonságos visszatérés feltételeinek, ütemezésének megbízható elemzéseken és folyamatos nyomon követésen alapuló meghatározása - írta az innovációs miniszter.

A beharangozott intézkedések még idő előttiek – nyilatkozta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A gazdaság, és különösen az ipar leállásnak két oldala van – tette hozzá. A beszállítói oldalon a multik és a nagy ipari cégek szüneteltették a termelésüket, jellemzően azért mert megszakadtak a kínai beszállítások. Ha most a kínaiak elkezdenek termelni, az a félkész termék csak 40 nap múlva érkezik meg a hazai feldolgozókhoz. A napokban újraindulnak ugyan hazai gyárak, autóipari üzemek, de sok helyen csak tíz százalékos kapacitással, hogy ne álljanak a gépsorok. Molnár László szerint nemcsak a beszállítói oldalról nincs ideje még a nagy újraindulásnak, de például az autóiparban a fogyasztói oldal igénye is kérdéses: milyen piacra termeljen egy nagy exportáló cég, ha nem lesz felvevőpiaca a legyártott termékeknek. Tudvalevő, hogy a németeknél, spanyoloknál, Olaszországban, de még az USA-ban is padlót fogott a fogyasztás. A kutató szerint itthon most bosszulja meg magát az elmúlt időszak egyoldalú iparpolitikája, amely gépipari és ezen belül az autógyárak letelepítésére koncentrált.

A gazdaság közeli újraindításáról szóló kormányzati bejelentések ugyan jól hangzanak, de ez csak porhintés, az eddig megismert eszközök pedig nem elégségesek – mondta a GKI vezérigazgatója. Ami javítana a bajba jutott cégek helyzetén az egy rugalmasabb támogatási politika lenne, amely kkv-k bevételét növelné. A kutató szerint olyan általános, automatikusan járó, nulla százalékos hitelt kellene a cégeknek adni, amiből az újraindulást, a béreket, az adókat fizethetnék. Nem feltétlenül az ágazatok között különbséget tevő támogatásokra, hanem ingyenes hitelre lenne szükség – szögezte le. A cégeken valójában nem segít a kormányzati mentőcsomag, mert nem támaszt pótlólagos keresletet, a jegybanki hitelek pedig beruházástámogató hitelek, de ma a magyar cégek többsége nem beruházni szeretne, hanem elkerülni a csődöt – mondta Molnár László.  

Milliárdos fejlesztések a Samsung-gyárnálA kormány múlt héten az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzattól elvette az adókivetési jogokat a településen bővülő Samsung akkumulátorgyárral kapcsolatban, úgy, hogy a város néhány érintett telkét „különleges gazdasági övezetté” nyilvánította. Egy kormányhatározatból az is kiderül, hogy a mintegy 400 milliárd forintos gyárfejlesztést a kormány 42 milliárdos infrastruktúra fejlesztéssel segíti ki: új utak, közműhálózat és 22,5 milliárdból pedig új nagyfeszültségű energiarendszer épül a gyár kiszolgálásra. Gulyás Gergely miniszter a tegnapi tájékoztatón elmondta, hogy a kormány tervei szerint a rendeletet vélhetően a parlament majd törvényerőre emeli – vagyis a jövőben a kormány bármely ellenzéki városban megvalósuló nagyberuházás esetében elvehetné helyi iparűzési adó kivetésének jogát, amely ma a települések egyetlen lényegi és utolsó kormánytól független bevétele. 
Nőtt a bértámogatásMiközben a kormány már a gazdaság újraindítását tolja ezerrel a különböző kommunikációs csatornáin, mostanra kezd kikristályosodni a magyaros Kurzarbeit szabályrendszere. Gulyás Gergely szavaiból végre egyértelművé vált, hogy nő a rövidített munkaidőben foglalkoztatáshoz adható támogatás összege, miután az eddigi négy óra helyett már a napi két órát dolgozó munkavállalók után is lehet igényelni bérkiegészítést. Tegnap ugyanis kétszer is nyomatékosította: nagy dolog, hogy havonta egy-egy munkavállaló esetében több mint 100 ezer forintot ad az állam. Mint megírtuk, a keddi módosítással értelmezésünk szerint a korábbi 75 ezerről 112 ezer forintra emelkedik az állami bérkiegészítés felső határa. A kiesett munkaidő ugyanis már akár 75 százalék is lehet, miközben sem a támogatáskor figyelembe vehető bér felső plafonja - nettó 214 ezer forint –, sem pedig az nem változott, hogy az állam a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát vállalja át. A zavart az okozta, hogy a sajtóban napvilágot láttak olyan nyilatkozatok is, miszerint a kiesett időtől függetlenül marad a legföljebb 75 ezer forintos dolgozónkénti támogatás, ami a korábbi 4 órás foglalkoztatáshoz volt érvényes. Gulyás Gergely arról is beszélt: a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Hogy összesen mennyien vannak munka nélkül, arra már nem tért ki. Nyomatékosította: az álláskeresés három hónapos idejének kibővítését nem tervezi a kormány.

Tízmilliárdokat visz el, hogy infrastruktúrát építsenek az ország legnagyobb beruházásának- ebből csak a fogadóváros nem profitál.