Nem stimmelnek Kásler Miklós ágyszámai

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:00

Fotó: Bús Csaba / MTI
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatsorai cáfolják Kásler Miklós humánminisztert: sokkal több beteget küldtek haza a kórházakból, mint állítja.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint idén februárban 77,1 százalékos volt az összes, 67,5 ezer kórházi ágy kihasználtsága. Az aktív ágyak 71,7 százalékán feküdt beteg. A krónikus osztályok pedig 85,5 százalékos kihasználtsággal működtek. Ehhez képest a tárca a szerda esti közleményében nem a legfrissebb, februári, 77,1 százalékos ágykihasználtsági adatsort idézte, hanem a tavalyi állapotot. Azt írták: "A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt.” Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlemény azzal folyatódott: „Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat."
A miniszter által elrendelt 60 százalékos kapacitásfelszabadítás a hivatalos februári 67.543-as ágyszámot alapul véve 40.526 ágy "kiürítését" igényelte. Ebből a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint 15.457 volt eleve üres. Vagyis a Kásler által elrendelt 60 százalék eléréséig 25.069 ágyat kellett kiüríteni. A következő hetekben a tervezhető ellátások elhalasztása, azaz a betegek "távoltartása" – ha hiszünk a tárca közleménynének – "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Azaz a 15.457 helyett – a 3710 többlettel – már 19.167 ágy volt szabad. Így a 60 százalék eléréséig maradt még 21.359 olyan ágy, amit a kórházaknak a betegek hazaküldésével kellett üressé tenniük. Ez a teljes haza ágykapacitás 31,62 százaléka, s nem pedig 2 százalék, amiről a minisztériumi közlemény beszél. (A helyzetet bonyolítja, hogy a tárca közleményének lehet egy másik olvasata is. Azt írták, hogy a tervezett ellátások halasztása "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Ez – ahogy lapunk is számolt – azt jelenti: a már üres ágyak 24 százalékával nőtt tovább a szabad kapacitás. Csakhogy a tárca közleményének egy másik mondata arra utal, hogy a minisztérium a kedvezőbb adatok érdekében másként számolt. Mégpedig úgy: az összes ágy 24 százalékával nőtt a szabad kapacitás a tervezett beavatkozások elhalasztásával. Ezt a számítás megengedve sem jön ki azonban a tárca szerinti 2 százalék: így az összes ágy legalább 13,1 százalékáról biztosan küldtek haza beteget.)
A minisztérium tájékoztatásában kifogásolható az is, hogy elmulasztott említést tenni arról: az ágyfelszabadítás szakintézményektől függően egészen más következményekkel jár. Míg például valóban sok aktív ágy üresedett meg a tervezett ellátások elmaradásával, a krónikus, a rehabilitációs és az ápolási osztályokon nincs halasztható műtét, az ellátásnak folyamatosnak kell lennie. Ezekre az osztályokra kerülnek mindazok, akik korábban aktív ágyon feküdtek és például agyvérzésük, amputációjuk, daganatos betegségük miatt hosszú ápolásra szorulnak. Ezeknek a részlegeknek a kihasználtsága ráadásul majdnem teljes a magyar kórházakban, idén februárban csaknem 88 százalékos volt. Ezen belül a mozgásrehabilitációs ágyak 95 százaléka, a súlyos agykárosodásosoké 96,4 százalékos, míg a gerincsérültekkel foglalkozók ágyainak 86 százalékán feküdt beteg. Ezeknek a kihasználtsági adatoknak az ismeretében a minisztérium is előre láthatta volna például azt a lehetetlen helyzetet, amellyel az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és annak főigazgatója szembesült. Őt utóbb a miniszter azzal vádolta meg, és ezért le is váltotta, hogy nem ürítette elég gyorsan az intézményét. A legutolsó éves adat szerint az OORI ágykihasználtsága az egyik legmagasabb 88,1 százalékos volt. A sajtóban sűrűbben emlegetett Károlyi Kórházban a 330 ágy 96,4 százalékán idős beteg, demens emberek feküdtek, közülük a miniszteri utasítás után 40-en maradhattak.

Müller cáfolja Káslert

A humántárca azt állítja, hogy országos szinten már akkor üres volt az ágyak 58 százaléka, amikor – április 7-én utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel kapacitásuk 60 százalékát. Ehhez képest épp Kásler volt az, aki módosított a feltéteken: április 15. helyett április 19. lett a határidő, és addig 60 helyett csak az ágyak 50 százalékának felszabadítását írta elő. Érdekes az is: míg Kásler szerint már április 7-én szabad volt az ágyak 58 százaléka, Müller Cecília országos tisztifőorvos csak április 22.-én jelentette be: az egészségügyi intézmények már felszabadították a férőhelyek 50 százalékát.

Szerző

Kevesebb pénzt kap az egészségügyis, amíg hatósági karanténban volt

Publikálás dátuma
2020.04.23. 22:03
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Azért csak 60 százalékot, mert neki negatív lett a koronavírus-tesztje.
Csak fizetése 60 százalékát kapja meg egy vidéki kórház egészségügyi dolgozója arra a két hétre, amíg hatósági karanténban volt, mert érintkezett egy fertőzött beteggel - tudósított az RTL Híradója.   Azért csak 60 százalékot, mert neki negatív lett a koronavírus-tesztje. Ha pozitív lett volna, kifizetnék a fizetése 100 százalékát. A dolgozó nem érti, miért tesznek ilyen különbséget, ahogy az Orvosi Kamara sem. 
Szerző

Jövő héttől tömeges tesztelés indul el az országban

Publikálás dátuma
2020.04.23. 21:50

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére online konferencián számoltak be a kormányzati intézkedéseket megalapozó kutatásokról.
Az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült lassítani a járvány terjedését. A korlátozások hosszú távú fenntartása azonban súlyos gazdasági következményekkel jár. A magyar egészségügy felkészültsége lehetővé teszi, hogy tervet állítsunk össze a gazdaság újraindítására, ez azonban csak fokozatosan, szigorú menetrend mellett történhet meg - ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére online tudományos konferenciát tartottak a kutatásokról, amelyek előkészítették a beavatkozásokat a koronavírus terjedésének fékezése és az egészségügyi felkészülés érdekében. Az esemény célja az volt, hogy a tudományos élet szereplői és a közvélemény is megismerje az intézkedések szakmai háttereként szolgáló elemzéseket és modellszámításokat. Palkovics László nyitóelőadásában elmondta, hogy a megtett lépésekkel és a magyar emberek felelős magatartásának köszönhetően értékes időt nyertünk arra, hogy az egészségügy felkészültségét magasabb szintre hozzuk. 
- Azt látjuk, hogy a vírus terjedése kontroll alatt tartható, a gond az, hogy ezek az intézkedések nagyon szigorúak

- mondta Palkovics László.

A miniszter úgy vélte, hogy a széleskörű korlátozó intézkedéseket sem társadalmi, sem gazdasági szempontból nem lehet fenntartani hosszú távon. A védekezés május elején kezdődő második fázisában a korlátozások biztonságos feloldásához szükséges feltételeket kell majd meghatározni. - A szakértőknek a döntéshozók kérdéseket tesznek fel egyebek mellett a járvány matematikai és epidemiológiai modelljeinek az alakulásáról, a maszkviselésről, a kórházi kapacitásokról, illetve arról is, hogy hogyan lehet majd ezeket a járványügyi intézkedéseket kivezetni a társadalomból - tette hozzá Palkovics László. A miniszter kiemelte, hogy az első kérdésük az volt, hányan fognak megfertőződni Magyarországon, amire azt a választ kapták, hogy ha nem tesznek semmit, 14 ezer ember kerülhet súlyos állapotba a koronavírus miatt. Mivel akkor kétezer lélegeztetőgéppel számoltak, azt javasolták a szakemberek, hogy a társadalmi kontaktusok számát a felére kell csökkenteni annak érdekében, hogy a vírus terjedése lelassuljon.
A miniszter szerint az eddigi kormányzati intézkedések betartása magas szintű volt, a társadalmi kontaktusok száma településtípusonként különböző mértékben, 70-90 százalékkal csökkent.

Hangsúlyozta, hogy a megtett lépések hatékonyak voltak, a koronavírus nem tudott utat törni.  Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta, hogy maszkot biztosítanak az érettségizőknek. Emellett beszámolt arról is, hogy jövő héttől reprezentatív tesztelések indulnak el az ország öt régiójában. Az ATV tudósítása szerint erről a tárcavezető azt mondta, hogy a programban
„többet fogunk mérni, megnézzük, milyen az ország átfertőzöttsége”.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője, Oroszi Bernadett is azt mondta a konferencián, hogy a továbblépéshez, a járvány terjedésének az eredményes megakadályozásához „bővíteni kell a tesztelést”.         Az ITM vezetésével egy hónapja epidemiológusokból, matematikai modellezőkből és az egészségügyi ellátórendszer adatait elemző szakemberekből álló munkacsoportok térképezik fel a járvány terjedésével kapcsolatos folyamatokat, kilátásokat. A kutatók munkáját a társadalmi kapcsolatok alakulását vizsgáló hálózatkutatók és szociológusok is támogatják. A szakemberek kapcsolatban állnak a Jakab Ferenc professzor vezette koronavírus kutatócsoporttal. A Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője, Jakab Ferenc arról beszélt, hogy a kutatások négy területen zajlanak: 
gyógyszertervezés, -fejlesztés, kísérleti hatóanyag-szintézis, a lehetséges hatóanyagok keresése, valamint ezek tesztelése.

Jakab Ferenc kifejtette, hogy munkatársaival több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, és ismert hatóanyagokat is próbálnak bevetni, hiszen ezek már korábban engedélyezett szerek, így sokkal hamarabb alkalmazhatók. Példaként a maláriaellenes-szerként már régóta alkalmazott hidroxiklorokint említette. A professzor közölte, sikerült szintetizálni Magyarországon az influenza és ebola ellen is alkalmazott favipiravirt, és elkezdődött a klinikai kipróbálás folyamatának előkészítése. Elvégezték egy 32 betegből származó minta teljes analízisét, és megállapították, a vírus genetikai állománya nagyon stabil. 
Kiderült, március közepétől Magyarországon lokális gócok alakultak ki, több ponton indult el a fertőzés.

Oroszi Beatrix előadásában kiemelte, Magyarországon a vírus leginkább zárt közösségekben, az egészségügyi ellátórendszerben, illetve szociális intézményekben terjed, nem tud utat törni a társadalom széles rétegei felé. A szakértő hangsúlyozta, a járványgörbe egy erősen elfojtott járvány képét mutatja, amit a szociális távolságtartás idézett elő. Oroszi Beatrix a továbblépés kapcsán négyszintű megelőzési stratégiát javasolt. Mint mondta, kicsit vissza kell térni egy szabadabb mozgáshoz, változtatni kell a stratégián, bővíteni kell teszteléseket, ezeket pedig hozzá kell kapcsolni a kontaktuskutatáshoz, emellett fontosnak nevezte a maszkhasználatot is.