Az a Fidesz-távoli polgártárs, aki reménykedéséhez vár megerősítést, most hagyja abba e cikk olvasását. Szerzőnk nemhogy nem fakaszt számára reményt, de a teljes kétségbeesésbe fogja őt sodorni.
A Népszava hétvégi számában Bruck Gábor a Fidesz legyőzésének lehetőségéről értekezik. Bruck alapvetése hibás. Írása abból indul ki, hogy Magyarország polgári demokrácia, ahol a jelenleg kormányzó pártot le lehet győzni. Ez papíron így van, a gyakorlatban azonban nem.
A mai Magyarország egy fasiszta diktatúra. Diktátorok ritkán buknak meg választáson.
Egy diktatúra nem attól diktatúra, hogy az Andrássy út 60-ban a pszichikai terror, a körömletépés és a veseleverés, illetve ezek tetszőleges kombinációja zavartalanul üzemel, hanem attól, hogy parlamentáris eszközökkel a végrehajtó hatalmat nem lehet megbuktatni. Tény, hogy a sajtó részben szabad – például ez a cikk is megjelenhet –, a bíróságok pedig még mindig hoznak a NER szívének nem kedves ítéleteket, tehát a politikai berendezkedés nyomokban tartalmazza a joguralom bizonyos elemeit, mindettől azonban a NER nemhogy összeomlani, de még megroppanni sem fog.
Nem 2002-t írunk, hogy a Fidesz némi szájkarate kíséretében, de alapvetően rendezett, demokratikus körülmények között, negyvenkilenc mandátumszázalékkal ellenzékbe vonuljon.
Saját szempontjából a Fidesz egyszerűen nem mehet ellenzékbe, mert ezzel a Politikai Bizottság tagjai a tömlöcöt kockáztatják. Ebből következik, hogy ha a szempontjukból szükséges, a hatalom – a totális hatalom – birtokosai elcsalják a választást, ha szükséges, a tömegbe lövetnek a hatalom megtartásáért. Más választásuk egész egyszerűen nincs – az erkölcsi szempontok konkrétan nulla százalékban játszanak szerepet a cselekedeteikben.
A helyzet azonban még ennél is rosszabb. Nem kell elcsalniuk a 2022-es választást – annál jobban, ahogy 2018-ban elcsalták, lásd alább, semmiképp sem –, és lényeges ellenállás hiányában még a tömegbe sem kell lövetniük.
A Fidesz kapuja negyede az ellenzékének, a pálya mindkét félidő alatt a Fidesz kapuja felé emelkedik, fideszes a bíró, a két taccsbíró és a FIFA-ellenőr.
Fasisztának meg azért fasiszta, mert magán hordozza a fasizmus jegyeit: kultusszal körülvett, erős vezető, antiliberalizmus, nacionalizmus, idegengyűlölet, a politikai ellenfelek leliberálisozása és a nemzetből történő kitagadása, az etnikai és a szexuális kisebbségekkel szembeni szájkarate, a korporatív Nemzeti Pedagóguskar, a gyengékkel, az elesettekkel való embertelen bánásmód, munkaalapú gazdaság, a sport, az erő kultusza, stb. (Más kérdés, hogy míg a fasiszta Olaszország megnyerte az 1934-es és az 1938-as labdarúgó-világbajnokságot, addig a mai magyar foci Kepler-távcsővel néz föl a béka fenekére.) Aki/Ami úgy néz ki, mint egy fasiszta, úgy hápog, mint egy fasiszta, és úgy röpül mint egy fasiszta, az fasiszta. Nem olyan komplikált ez.
Tételezzük föl, hogy az ellenzék hallgat Bruck Gáborra, megtáltosodik, minek következtében országszerte – még a legeldugottabb, Klubrádió-távoli kis falvakban is – csipák nyílnak tömegesen kifele, és 2022 késő telén-kora tavaszán a szavahihető közvélemény-kutatási intézetek Fidesz-vereséget prognosztizálnak. Bruck figyelmen kívül hagyja, hogy a Fidesznek parlamenti kétharmada van – ha ez 2022-ig elfogy, ami persze elég valószínűtlen, akkor a Mi Hazánk formálisan ellenzéki, de a NER-rel rendkívül szívélyes viszonyban álló képviselői szívesen kisegítik a Fideszt – lásd a fölhatalmazási törvény (v. ö.: Ermächtigungsgesetz, 1933) március 30-i elfogadását. (Amúgy tök jó lenne, ha a magukat a NER-rel szemben pozicionáló újságírók nem neveznék a fölhatalmazási törvényt koronavírus-törvénynek, elfogadva ezzel a NER által fölállított nyelvi kereteket.)
Szóval a Fidesznek kétharmada van a parlamentben, azaz a Vezérlő Fejedelem azt csinál, amit akar. Ráadásul Áder Jánosnak 2022. május 9-én lejár a mandátuma, tehát az alaptörvény alapján valamikor 2022. március 10-e és április 9-e között államfőt választ a parlament. Semmi sem akadályozza meg a NER-t, hogy – amennyiben a kormányváltásnak csak a legkisebb esélye is fölmerül – prezidenciálissá alakítsák át a mostani kancelláriális rendszert, és köztársasági elnökké válasszák Orbán Viktort. Ezt követően teljesen mellékes, milyen összetételű parlament alakul meg 2022 tavaszán, és ki lesz az új kormányfő, a főhatalom legalább 2027-ig Orbán Viktor kezében marad.
Még egy. Ha jól értem, Bruck saját magával is vitázik. „Jó volna, ha a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik elkerülné a legnagyobb hibát. […] A győzelemhez kell, hogy a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik viszonylag gyorsan megállapodjon” – írja. Szóval Bruck a kormányváltásban a Jobbikra is számít. Nos, bő két éve még ő akadályozta meg, hogy a tulajdonában lévő Mozsárban Kész Zoltán, Veszprém akkori országgyűlési képviselője és Vona Gábor, akkori Jobbik-elnök vitázzék. „Nem akarom, hogy Vona Gábor idejöjjön. […] Nem látok szívesen bizonyos embereket” – fogalmazott 2017 végén e sorok írójának.
Sic transit gloria mundi.
A szerző szolgálaton kívüli újságíró