Előfizetés

Padlóra küldte a járvány a fővárosi kerületeket is

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.04.27. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyetlen további jól irányzott kormányzati megvonás a földbe állíthatja a járvány miatt már amúgy is kivérzett önkormányzatokat.
A legnagyobb guruk se tudják, hogy mikor indul újra a gazdaság és mikorra pörög föl a régi fordulatszámra, márpedig e nélkül nagyon nehéz akár csak megsaccolni is az önkormányzatok járvány okozta veszteségét – magyarázza Horváth Csaba (MSZP), Zugló polgármestere. Szerinte egyelőre három dolog biztos: a kormány elvonja a gépjárműadóból származó bevételeket, ami a XIV. kerület esetében 440 millió forint, ehhez adódik hozzá az Orbán Viktor kormányfő által ingyenessé tett parkolás okozta újabb 150 milliós veszteség, valamint a járványvédekezésre, illetve az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak adott veszélyhelyzeti pótlékra eddig elköltött 180 millió forint. Mindez együtt jócskán meghaladja az idei költségvetésbe betervezett 300 milliós tartalékkeretet. Az önkormányzat ennek ellenére egyelőre nem készül a költségvetés további módosítására, mint ahogy elbocsátásokra sem. Már csak azért sem, mivel ez rövid távon többet visz el a munkavállalóknak kifizetendő járandóságok okán, mint amennyit megspórolhatnánk, ráadásul a kerületi intézmények újraindításakor nagyon hiányoznának ezek a szakemberek. A beruházásokat mindenesetre a kép tisztulásáig elhalasztják. Egyelőre megbecsülni sem tudják, hogy a helyi iparűzési adóból (HIPA) mennyi juthat majd nekik, bár az inkább a jövő év problémája. Horváth szerint a kormány nem fogja meglépni a HIPA járvány előtt belengett elvonását, az ugyanis földbe állítaná az önkormányzatokat. Ez pedig azt jelentené, hogy az alapvető szociális feladatokat se tudnák ellátni és például közvilágítás se lenne. Ezt pedig az Orbán-kormány se vállalhatja fel. Zugló polgármestere úgy véli, hogy a jelenlegi kijárási korlátozások nem tarthatóak fenn sokáig, így egy-két hónap múlva újranyitnak a boltok, az éttermek, megindul a termelés. Külföldön legalábbis már oldanak a szigoron.  Nem ennyire bizakodó Németh Angéla (Demokratikus Koalíció) XV. kerületi polgármester. Parkolási bevételre ugyan nem számítottak, hiszen a kerületben ingyenes a közterületi várakozás, de a gépjárműadó elvont 230 milliója bizony érzékenyen érinti az önkormányzatot. Nagy a bizonytalanság abban is, hogy az óvodák normatívájából mennyit kapnak meg az önkormányzatok, hiszen az intézmények jelenleg zárva tartanak, márpedig a feladatellátáshoz igazodó finanszírozás szerint az ellátott ovisok után kapják az állami támogatást. Az iparűzési adóból a kerületnek jutó résszel még nem is számoltak, de a vállalkozásoktól az önkormányzathoz érkező számtalan bérleti díj-kedvezményre vonatkozó kérés nem sok jót sejtet. A védekezéshez szükséges eszközök beszerzéséről, a járvány miatti segélyekről, támogatásokról és költségekről külön nyilvántartást vezetnek abban bízva, hogy a kormány a kiadások legalább egy részét majd megtéríti. Nagy gondban vannak a tervezett fejlesztésekkel, mivel tavaly a költségvetés késői elfogadása miatt egy sem valósult meg, így az idén két év beruházásait kellene megvalósítani. De a járvány miatt most az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a forrás meglenne rá, de a közbeszerzések elhúzódása miatt nem biztos, hogy beleférnek az időbe. Az egyik tervezett óvodafelújítást már le is húzták a listáról.  Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere 400-500 millió forint mínuszra számít, miután a fejlesztésekre és egyebekre tartalékolt csaknem 3 milliárd forint már elúszott a járvánnyal kapcsolatos védekezésre, eszközbeszerzésre, segélyekre, pandémiás-járadékra. Józsefvárosnak 185 millió forint kiesést jelent a gépjárműadó kormányzati elvonása, míg az ingyenes parkolás három hónapot számolva 450 millió forint mínuszt termel. Ezeken felül az önkormányzat a jelenlegi kalkulációk szerint további 3 milliárd forinttól esik el az építmény-, a telek- és az idegenforgalmi adó csökkenése, az önkormányzati üdülők bérbeadásából, a helyiség és a piaci bérleti díjakból, valamint a közterület foglalásból származó díjak és a központi támogatások visszaesése miatt. A pénzügyi helyzetet tovább rontja, hogy a bevételkieséssel párhuzamosan folyamatosan nőnek a kiadások a szociális ellátás terén.  Erzsébetváros se látja még a jövő évi iparűzési adóból származó visszaesés mértékét, úgy vélik, ehhez az áprilisban befolyó pénzek adhatnak támpontot, de így is nagyon sok a bizonytalanság. A kerület vezetése mindenesetre abban bízik, hogy nyáron már korlátozások nélkül működhetnek a vállalkozások. A többi adónemből azonban már naprakész adatokkal rendelkeznek. Építményadóból a tervezett 1,75 milliárd helyett 1,187 milliárd folyhat be, telekadóból 12 millió helyett 9 millió, idegenforgalmi adóból a költségvetésbe tervezett 1 milliárd helyett 270 millió, míg a 110 milliós gépjárműadót elviszi a kormány. 

Budapest semmiféle kötelezettségvállalást sem tenne szeptemberig

A főváros fő célja a költségvetési mozgástér megőrzése a harmadik negyedévre – tájékoztatta a Népszavát Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Már dolgoznak a költségvetés átdolgozásán, amelyben várhatóan arra tesznek javaslatot, hogy szeptember 15-ig semmiféle kötelezettségvállalást ne tegyen a fővárosi önkormányzat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott, vagy már megkezdett és leszerződött projekteken kívül egyetlen beruházást sem indítanának el. 

Elbocsátási hullám a szállodaiparban

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.04.27. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy neve elhallgatását kérő fővárosi szállodaigazgató egyenesen kétségbeejtőnek látja a helyzetet, ugyanis az eddig bejelentett állami mentőcsomagot szerinte nem tudja a szektor igénybe venni.
„Szerencsés esetben augusztusban visszatérnek a turisták, de addig is bért kellene fizetni, ráadásul a válság utáni helyreállás két évig is elhúzódhat, vagyis nem lehet mindenkit egy egyszerű újraindítással visszavenni az állásába”

– fogalmazott az egyik, neve elhallgatását kérő piacvezető budapesti szálloda vezetőségi tagja.

A szálláshely-szolgáltatási és vendéglátó szektorok bevétele a turisták eltűnésével és a szabad mozgás korlátozásával gyakorlatilag a nullára csökkent. Noha a turizmus évek óta sorozatosan rekordokat dönt forgalmával és bevételeivel, az ágazat működése miatt nem általános, hogy nagy tartalékai legyenek a vállalkozásoknak. „A bevételek jelentős részét valójában felemésztik a bérleti díjak, munkabérek, fenntartási költségek, és a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének kényszere miatt is alacsony az a realizált haszon, amit tartalékképzésre lehetne felhasználni" – fogalmazott Tóth Roland, az Eventrend Group cégcsoportjának egyik vezetője annak kapcsán, hogy a sikerágazat egy hatalmas elbocsátási hullám elején tart. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat március végi adatai szerint 280 ezer, más kormányzati adatok szerint 320 ezerre nőtt az aktív álláskeresők száma. Míg korábban a munkanélküliek 4,3-4,8 százaléka volt köthető a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátó szektorhoz, ez mostanra 13 százalék fölé emelkedett. Az Eventrend az egyik vezető hazai szálloda- és vendéglátóipari csoport, 800 alkalmazottja egyharmadát tudta megtartani. „Cégünk félmilliárd forint tartalékot fordít a megtartott munkavállalóinkra, ez nagyjából fél évre tudja fedezni a bérköltségeket” – tette hozzá Valenta Zsolt, az Eventrend ügyvezetője. Mindkét szakember úgy véli, hogy a bér- és a fenntartási költségek nagyobb mértékű állami átvállalása jelenthet érdemi segítséget az ágazatnak. Valenta elmondta, hogy más cégekhez hasonlóan ők is ígéretet tettek alkalmazottaiknak, hogy amint lehetséges, visszaveszik őket. „Emberileg is felőröl minket a helyzet. Annyit tehetünk, hogy próbálunk állást találni számukra más szektorokban" – tette hozzá. Egy neve elhallgatását kérő fővárosi szállodaigazgató egyenesen kétségbeejtőnek látja a helyzetet, ugyanis az eddig bejelentett állami mentőcsomagot szerinte nem tudja a szektor igénybe venni. „Az állami segítség egy vicc: mivel a bevételek nem 75, hanem közel 100 százalékát veszítjük el, forgalom hiányában pedig a csökkentett bért is nehéz kigazdálkodni, ráadásul az állam is csak a csökkentett bérhez járul hozzá” – mondta. A legtöbben inkább elküldik az embereiket, hogy maradjon likvid tőke az újrakezdéshez. Nehézség az is, hogy a szezonálisan gyengének számító januári és februári hónapok után, csekélyebb tartalékokkal érkezett a válság. Az újraindulás várhatóan komoly átrendeződést is hoz a piacon: akiknek volt tartalékuk, azok elfoglalhatják a bedőlő vállalkozások helyét. „Ha nem sikerül az államnak az ágazati szereplők között jó arányban szétosztani a támogatást, sorra mehetnek tönkre szállodák, akár a 80 százalékuk is lehúzhatja a rolót” – mondta a fővárosi szállodaigazgató. Hozzátette, hogy a külföldi tulajdonú szállodaláncok komoly előnyben vannak, ugyanis Németországban a terheik több mint 70 százalékát, Ausztriában akár 90 százalékát is átvállalja az állam. „Ők azért tudják benyelni a magyar veszteséget és megtartani embereiket, mert más államok érdemi segítséget adnak nekik” – jellemezte a helyzetet. A magyar kormány még április első hetében jelentett be egy 600 milliárd forintot meghaladó, a turizmus-vendéglátást segíteni hivatott csomagot, de ennek részleteiről egyik megszólalónknak sem volt információja. Lapunk megkereste a Szállodaszövetséget, és a Magyar Turisztikai Szövetséget, ám nem kívántak nyilatkozni.

Akciók után áremelés várható

A hazai, illetve európai kijárási korlátozások feloldása után várhatóan különböző akciókkal próbálják majd élénkíteni a vendégforgalmat a szállásadók, de a lapunknak nyilatkozók egybehangzóan úgy vélik, az első hullám után visszaesik majd a forgalom, ami egy-két év alatt állhat helyre. A válság alatt kieső bevételek miatt komoly hátraléka keletkezhet a vállalkozásoknak, ezért többen áremeléssel is számolnak. A Szállodaszövetség korábban felhívta partnereinek figyelmét arra, hogy ne az áraik csökkentésben gondolkodjanak, mert az csak mélyítheti az ágazat gondjait. Várhatóan a  magas fenntartási költségű wellness szállásadók lesznek a válság legnagyobb vesztesei, ugyanakkor a vendégházas és vidéki turizmus nyerhet azon, hogy az olcsóbb helyeket részesíthetik előnyben a vendégek.

Sokan az elmúlt évek legerősebb nyarára számítanak a Balatonnál

Doros Judit Kósa András Vas András
Publikálás dátuma
2020.04.27. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Optimisták a balatoni vállalkozások, bíznak a május végi, június eleji nyitásban, s remélik, még megmenthető az idei év. Ha viszont elhúzódik a járvány, a tóparti kisvállalkozások nagy része becsődölhet.
Júliusra-augusztusra már tele vagyunk, reméljük, ki is tudunk nyitni – mondta Tóth Gergely, a siófoki CE Plaza Hotel tulajdonosa. – Abban bízunk, hogy a június már normális forgalmat hoz, s akkor egy jó nyárral, illetve egy elhúzódó jó utószezonnal kompenzálhatóak lesznek az előszezon veszteségei. Sokan várják, hogy az elmúlt évtizedek legerősebb nyári szezonja jön, ha véget ér a járvány, de ez nem minden szálláshelyre érvényes: mi eddig is 90 százalék feletti kihasználtsággal működtünk, azaz nincs túl nagy mozgásterünk. Emellett lehet, hogy több lesz a magyar vendég, viszont külföldi bizonyosan kevesebb érkezik majd. Bár a Balatonnál az egész évben nyitva tartó szállodák és panziók számára komoly veszteséget jelentett az elmaradt előszezon, a többség abban bízik, ha levonul a járvány, óriási lesz az érdeklődés a tóparti szálláshelyek iránt. Azok is a Balatont választhatják majd a szabadságuk idejére, akik máskor tenger mellé mentek pihenni, ám a koronavírus miatt most erre nem lesz lehetőségük, vagy nem mernek útnak indulni.  
Tóth Gergely ugyanakkor hozzátette: a kieső két-három hónapot a felelősen gazdálkodó, hosszú távban gondolkodó vállalkozások még átvészelik, az ennél hosszabb bezárást viszont már csak állami segítséggel élhetik túl. Legalábbis a nagyobb szállásadók, mert a kis helyek, melyek csak egy család megélhetését biztosítják, bizonyosan tönkremennek, ha elmarad a nyári szezon is. Szentpéteri Csilla, a siófoki Tourinform vezetője szerint a szállásadók többsége júniusi nyitásban bízik, s a lemondások alapján a vendégek is: csak az áprilisi-májusi-június eleji foglalásokat mondták vissza, sőt, amióta kiderült, a várakozások szerint május elején tetőzik a járvány, megindultak az új foglalások. Egy két szállodát üzemeltető siófoki cég szerint a nyári szezon erős lehet, főleg, hogy a SZÉP-kártyákra érkező pénzt el akarják majd költeni az emberek. - Lemondásunk nem jelentős, főleg külföldiek, érdeklődőből pedig egyre több akad, amióta elhangzott a bizakodó bejelentés a járvány május eleji tetőzéséről – jelentette ki Balla György, a balatonmáriaifürdői Pelso Panzió tulajdonosa is. – Az biztos, ha lehet utazni, lesz fizetőképes kereslet, még úgy is, hogy egy réteg, melynek anyagi veszteséget okozott az elbocsátások miatt a járvány, az idén nem tud majd nyaralni menni. Nagyon nagy szükség lenne egy jó július-augusztusra, s ha ez megvan, akkor lehet reménykedni, hogy az utószezon visszahozza a kiesett előszezont. Balla György úgy vélte, ha viszont a járvány belenyúlik a nyárba, a kisebb, főleg szezonális vállalkozások számára végzetes lehet. Akik bérlik üzletüket, visszaadják, s a néhány szobás magánszálláshelyek is vesztesei lesznek a válságnak. - Úgy tíz éve volt egy nyár, amikor négy hétre zsugorodott a főszezon, azt még túl lehetett élni – jegyezte meg. – Egy ennél rövidebb szezon viszont komoly átrendeződéssel járna, ami állami és önkormányzati segítség nélkül komoly problémát jelenthet. - Mindenki ugrásra készen állt, szakácsokkal, pincérekkel, takarítókkal tárgyaltunk a leendő szerződéseikről, amikor idén márciusban beütött a krach, s az újra nyitásról azóta is csak álmodozhatunk – mondja Kupai Lajosné, aki férjével közösen viszi a Tisza-tónál, az abádszalóki öbölben lévő Aquarium éttermet és vendégházat. A téli hónapokban ők ketten elegen vannak, a rájuk eső bért és annak költségeit nagyjából ki tudják gazdálkodni, de a szezonra mindig felvesznek embereket: ez most elmaradt. A korábban bejelentkezett vendégek sorra lemondták a foglalásaikat, pedig telt házuk lett volna a kora tavaszi Böllér-fesztiválon, valamint húsvétkor és pünkösdkor is. Jelenleg egyetlen érvényes rezerváció van a naptárban, augusztusban érkezne horgászversenyre egy nemzetközi vendégcsapat, akik a teljes szálláshelyet lefoglalták még a vírus megjelenése előtt. Ők egyelőre nem mondták vissza a szobákat, de ha elmarad a verseny, vélhetően ők sem jönnek. - Hosszú hetek után április 21-én jött egy szeptemberi foglalás egy magyar családtól: ez volt az első „fecske”. Abban lehet reménykedni, hogy ez már nemcsak ígéret marad, hanem valódi vendégekké is válnak, s ha nyári szezonunk nem is lesz az idén, talán ősszel elindul mégis valami – mondta a vállalkozó. Tavaly egész évben 62 százalékos volt a Tisza-tó térsége első négycsillagos szállodájának kihasználtsága, s ezzel az aránnyal indult a január és a február is a tiszafüredi Balneum Hotelben, amikor márciusban terjedni kezdett a járvány. - Minden jelentkezőnek felajánlottuk, hogy átfoglalhatja egy későbbi időpontra a szobát vagy ajándékutalvány formájában megválthatja azt, s majdnem mindenki élt ezzel a lehetőséggel – mondta Lipcsey Zsuzsa, a hatvankilenc szobás Tisza-parti létesítményt is működtető kft. ügyvezetője. A munkatársaik egy részét továbbra is teljes munkaidőben foglalkoztatják, akinek pedig csökkenteni kellett a bérét, annak felajánlották, hogy a cégcsoport egyéb mezőgazdasági ágazataiban külön órabérért alkalmazzák őket.

Kormányzati kampány jöhet a belföldi turizmus népszerűsítésére

A kormány arra készül, hogy nagyjából május közepén – osztrák minta alapján – teljesen „újraindítja az országot” – írta meg korábban a Népszava, s erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is péntek reggeli rádióinterjújában. Információink szerint ennek része lenne egy nagy kormányzati kommunikációs kampány, amely a belföldi turizmust népszerűsítené, hogy a gyakorlatilag lenullázódott szektorba gyorsan életet leheljenek. Amire komoly szükség lenne, ugyanis a szálloda- és vendéglátóipar komoly veszteségeket szenvedett el az előszezon teljes kiesése miatt, s már csak a nyárban bízhatnak, hogy megmenti az évet.