Boris Johnson visszaveszi az országát

Konzervatív és üzleti körök, illetve a közvélemény is sürgeti a vesztegzár lazítását. A hetvenesek különösen sérelmezik a védelmüket szolgáló hosszú elzárás rémét.

Hétfőn saját, kis híján végzetes koronavírusos tapasztalataival felfegyverkezve tér vissza a Downing Street 10.-be Boris Johnson kormányfő. Az 55 éves tory vezető március 27-én jelentette be, hogy Covid-19 tesztje pozitívnak bizonyult. Egyhetes önelszigetelés után kórházba, majd drámaian romló állapota miatt intenzív osztályra került, ahol három éjszakát töltött. "BoJo" ezt követően a miniszterelnöki rezidencián, Chequers-ben lábadozott terhes menyasszonya, a 32 éves Carrie Symonds társaságában. Hírek szerint az utóbbi napokig nem is foglalkozott kormányzati ügyekkel, miközben a hatalom csúcsain egyre inkább érzékelhető hatalmi vákuum alakult ki. Hivatalos helyettes híján Dominic Raab külügyminiszter vitte az ügyeket, kínosan ügyelve arra, hogy ne ne mutatkozzon túl becsvágyónak.

Boris Johnsonra fokozódó nyomás nehezedik saját kormánya, a politikai és üzleti élet befolyásos személyiségei, de leginkább az egyre türelmetlenebb lakosság részéről a március 23-a óta érvényben lévő drákói intézkedések enyhítésére. A kormányfő álláspontja egyelőre nem világos. Korábbi hírek szerint saját élményei nyomán és egy második hullámtól félve vonakodik feloldani a vesztegzárat. Szombaton viszont egy kormányzati forrás a The Sunday Times-nak jelezte, hogy Johnson támogatja a korlátozások "lehető leggyorsabb" megszüntetését. A döntéshozatalt befolyásolja, hogy a hétvégén a nagy-britanniai kórházakban elhunyt, regisztrált koronavírus-esetek száma meghaladta a lélektani jelentőségű 20 ezret, az idősek intézményeiben és otthon meghalt áldozatok pedig további ezrekkel rontották a statisztikát. A kormány tudományos főtanácsadója, Sir Patrick Vallance korábban úgy fogalmazott, hogy 20 ezer halott "jó eredménynek" bizonyulna.

A Konzervatív Párt milliárdos donorai közül Michael Spencer pénzügyi guru, Steve Morgan ingatlanfejlesztési oligarcha, a telefóniából meggazdagodott John Caudwell, vagy a több elegáns londoni éttermet üzemeltető Richard Caring is "létfontosságúnak" nevezte a gazdaság újraindítását. Ők és a névtelenségükhöz ragaszkodó miniszterek ártalmasabbnak tartják a vesztegzárat, mint magát a járványt. Becslések szerint több tízezer vállalkozás jutott csődbe és a lakosság is tűrőképessége végéhez közeledik.

Vasárnap reggel Dominic Raab bejelentette, hogy a normalitáshoz való visszatéréshez elengedhetetlen szűrővizsgálati kapacitás elérte a napi 51 ezret - ami még csak a fele az április 30-ra tervezett százezernek. A kulcsfontosságú munkaerő - egészségügyi, oktatási, postai, stb. dolgozók - számára a múlt hét óta elérhető online jelentkezési keret reggelente negyedóra alatt megtelik.

Május 1-jétől a Wizz Air, az európai légitársaságok közül elsőként Lutonról tizenöt úticél, köztük Budapest felé is újraindítja járatait. A hír kapcsán érdekes a brit külügyminiszter megjegyzése, mely szerint az Egyesült Királyság "gondolkozik azon, hogy a külföldről érkezőket kéthetes elszigetelésbe kényszeríti".

Rachel Reeves, a munkáspárti árnyékkormány befolyásos tagja vasárnap reggel sokak érzéseit közvetítette, amikor egyrészt nyilvános vizsgálatot sürgetett a kormány koronavírus-kezelési politikájáról, másrészt a korlátozásokból kivezető stratégia mielőbbi ismertetésére szólított fel.

A még ki nem fejtett, legfeljebb rebesgetett tervek ellen egyre hangosabban tiltakoznak a jó karban lévő hetvenesek, akiket a kormány a Covid-19 elleni oltóanyag bevezetéséig "meg akar védeni". Michael Buerk, a BBC veterán riportere, akinek 1984-es tudósítása az etiópiai éhínségről vezetett az egy évvel későbbi legendás Live Aid koncerthez, "illiberális, erkölcstelen és britellenes" ötletnek tartaná az "őszhajúak" akár jövő év őszéig is eltartó elzárását.