Az utóbbi hetek során ritka mélységekbe süllyedt a hazai üzemanyagok térségbeli államok tarifáihoz viszonyított ára - derül ki a Népszava számításaiból. Sőt, három hete olyan jelenségnek lehettünk tanúi, amire még a nagy öregek sem emlékeznek: néhány napra az örök verhetetlennek tartott ukránnál is alacsonyabb átlagos magyarországi benzinárat mértek. Miközben a gázolaj mindig is viszonylagosan drágábbnak számított a benzinünknél, most a - főleg a fuvarozók és a mezőgazdasági igényeit kielégítő - üzemanyagfajta is a második legolcsóbb a térségben. Még sincs miért örülnünk: bár a fura jelenség részint a koronavírusra vezethető vissza, hasznunk épp a járvány miatt nem származik belőle. A határzárak miatt ugyanis manapság sem magánszemélyek, sem a fuvarozók nem fognak átrándulni hozzánk egy kis potyatankolásért.
A környező hét állammal összevetésben a második legolcsóbb a hazai benzin és gázolaj is - derül ki a Cargopedia.hu heti adatsorán alapuló Népszava-adatbázisból. Pedig 2010 előtt a magyarországi üzemanyagárak rendre a térség élbolyába tartoztak. A határ - de különösen Ukrajna - mentén külön kisipar alakult a külföldi tankolás belföldi továbbértékesítésére. Ekkor nyert polgárjogot az üzemanyag-turizmus kifejezés. Az árkülönbségekre pontos magyarázatot se akkor, se azóta nem adtak szakértők. Amiként arra sem, hogy az elmúlt évtized során az üzemanyagok - de elsősorban a benzin - ára fokozatosan elkezdett "lecsorogni" az alsóbb tartományokba. Igazi, áthatolhatatlannak látszó akadályt csak az ukrán ár jelentett, ami hagyományosan több mint száz forintot - 20-30 százalékot - vert rá a második legolcsóbbnak számító hazai árakra.
Április második hetében ugyanakkor soha nem látott pillanatnak lehettünk tanúi: néhány napig a nyolc ország közül nálunk volt a legolcsóbb a benzin. Míg a Cargopedia.hu akkori listája szerint Magyarországon átlag 290 forintért mérték a benzin literjét, addig északkeleti szomszédunknál 297 forintot kóstált. Bár azóta Ukrajna visszaszerezte elsőségét, a verseny szokatlanul szoros. A trónfosztáshoz az adatok alapján az vezetett, hogy míg a koronavírus okozta nemzetközi olajárzuhanás nyomán a hazai benzintarifa 100 forint körüli mértékben csökkent, addig Ukrajnában ez a különbség csupán harminc forint körülire tehető. A két első helyezett utáni bronzérmet április utolsó hetében 331 forinttal a - magyarnál literenként 40 forinttal drágább - román tarifa érdemelte ki. A legdrágábbnak Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Szlovákia után 393 forinttal Szerbia számított.
Gázolajárunk az elmúlt évek során a benzinnél jóval kevésbé adta meg magát. A termék gyakorta ragadt nyolcas listánk felsőbb tartományaiban. Még a lapunk által tüzetesebben vizsgált elmúlt másfél év során is - tavaly júliusban, szeptemberben és az év végén - több példa akadt arra, hogy a hazai gázolaj a térségben 5. helyével hetekig a drágábbak közé sorolt. Idén azonban a javulás egyértelmű. Így kutatásaink szerint - Ukrajna után - mára a dízel is a második legolcsóbb a térségben. Igaz, e termék esetében a jövő is nagyobb változékonyságot sejtet. A harmadik legolcsóbbnak április utolsó hetében szintén a - nálunk tíz forinttal drágább - román ár számított. Utána következett Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Horvátország, majd végül 423 forinttal Szerbia.
Leginkább a forint gyengülésével magyarázta a jelenséget megkeresésünkre Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Ez azt jelenti, hogy egy euróhoz szokott vevő meglepően olcsónak találhatja az egyre gyengülő forintban kifizetendő hazai tarifákat. Mivel az olajipar alapanyagait leginkább külföldről szerzi be dolláralapon, a termék aztán forintgyengülés esetén a feldolgozás, raktározás és értékesítés során folyamatosan veszít értékéből. Vagyis a hazai valuta romlása az importőröknek éppenséggel veszteséget okoz. Ráadásul a nemzetközi statisztikák is euróalapon készülnek. A literenként nettó 110-120 forintos jövedéki adó alsó határát úgyszintén euróban tartják nyilván, ami forintgyengülés esetén nálunk "csökken", míg eurós államokban értelemszerűen nem változik. Ugyanakkor a forint a nem eurós államok saját devizáinál is nagyobb mértékben gyengülhetett.
Grád Ottó nem osztja, hogy a jelenség mögött a magyar mellett szlovák és horvát finomítókat is üzemeltető Mol esetlegesen változó, illetve országonként eltérő árpolitikája állna. Ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy az árat az adott térség keresleti viszonyai is befolyásolják. Ez mostanság éppenséggel rendkívül élesen vetődik fel. A járvány okozta gazdasági válság miatt ugyanis a hazai autósok benzinből 40, gázolajból pedig 30 százalékkal kevesebbet vásárolnak, mint tavaly ugyanekkor. Ez bizonyára élesíti a piaci versenyt, ami akár az árképzésben is jelentkezhet - vélekedett a MÁSZ-főtitkár. Az ukrán árak sokáig behozhatatlannak tűnő előnyvesztését ottani árfolyam- és adópolitikai lépésekkel magyarázta.
Amiként ugyanakkor a fura helyzet mögött érzékelhető a koronavírus hatása, a járvány miatt nincs különösebb okunk a viszonylagos olcsóság feletti örömre sem - hangsúlyozta Grád Ottó. Jelenleg ugyanis a határok nem átjárhatók: magánszemélyek most biztosan nem szomszédolnak csak azért, hogy a tankoláson spóroljanak vagy netán keressenek. Most a szállítmányozók esetében sem ez a fő szempont, még ha a gázolajforgalom mégoly jelentős visszaesése a benzinénél némiképp tompább is - hangsúlyozta az olajipari szervezet főtitkára.
