Előfizetés

Még többet dolgoznak a nők a járvány ideje alatt

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.04.27. 07:00

Fotó: FAM VELD
Súlyos gazdasági károkra számít az emberek elsöprő többsége a koronavírus miatt, ám még mindig úgy vélik, meg kell akadályozni a terjedését.
A dolgozók majdnem fele ugyanúgy naponta bejár a munkahelyére, mint a koronavírus magyarországi megjelenése és a kijárási korlátozások elrendelése előtt, és csak minden ötödik munkavállaló dolgozik teljesen otthonról – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára április 14-18. között készített felméréséből. A dolgozók negyede azonban nem volt ilyen szerencsés: 13 százalékuk kényszerszabadságon van a járvány miatt, 12 százalékuk pedig elvesztette munkáját a korlátozó intézkedések bevezetése óta. A munkanélküliség legsúlyosabban a csak érettségivel rendelkezőket érinti: közülük minden ötödik dolgozót elbocsátották a járvány kezdete óta. 
A legtöbb kényszerpihenőn lévő munkavállaló a turizmusban, vendéglátásban és a rendezvényszervezésben dolgozik (30 százalék), és ebben az ágazatban minden tizedik dolgozó elvesztette már a munkáját. Harmaduk ugyanakkor továbbra is bejár dolgozni munkahelyére: vélhetőleg többek között azokról van szó, akik most az ételek házhozszállításával próbálnak meg túlélni. A válaszokból jól látszik, hogy a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem vagy az egészségügy a járvány idején is fizikai jelenlétet igényel: ezen ágazatokban a dolgozók bő kétharmada, háromnegyede továbbra is bejár dolgozni. Ugyanakkor még ezekben az ágazatokban is a munkavállalók 14-19 százaléka kényszerszabadságon van: a kereskedelemben és az egészségügyben vélhetően a veszélyeztetett korú dolgozók lehetnek főként érintettek. Az otthoni munkavégzés lehetőségével a legnagyobb arányban az oktatásban dolgozók tudnak élni: így vészeli át a vírust ezen a területen a munkavállalók fele, harmaduk azonban még most is mindennap vagy időnként bejár dolgozni. A munka mennyiségét tekintve a dolgozók felének életében nem hozott jelentős változást a vírus, 17 százalékuk azonban többet, 23 százalékuk pedig kevesebbet dolgozik a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Leginkább a nők munkaterhelése nőtt meg: minden negyedik nő erre panaszkodott, miközben csak minden tizedik férfinak hozott extraterhelést a járvány. Ennek hátterében feltehetőleg az egyenlőtlen otthoni munkamegosztás áll. A házi munka, a gyermeknevelés, az idősebb vagy beteg családtagok gondozásának java része még mindig a nőkre hárul. E téren pedig rengeteg pluszmunka zúdult most a családok nőtagjaira, hiszen nekik kell segíteniük az otthonról tanuló gyerekeket, főzniük kell naponta az otthon maradt családra, és most már a kórházakból kitett, idős, beteg családtagokról is nekik kell gondoskodniuk. 
A megkérdezettek elsöprő többsége (93 százaléka) egyébként arra számít, hogy súlyosak lesznek a koronavírus és az óvintézkedések által okozott gazdasági károk Magyarországon. Etekintetben ráadásul a Fidesz szavazói borúlátóbbak az átlagnál (94 százalék), és az MSZP (76 százalék) vagy a Jobbik (90 százalék) szavazóinál is. A megkérdezettek háromnegyede ezzel együtt is azt vallja: meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. E gondolkodásban az elmúlt egy hónap alatt sem történt változás: márciusban az emberek 76, áprilisban 75 százaléka vélekedett így. Abban ugyanakkor nagy a megosztottság, hogy mi okozza Magyarország számára a nagyobb kárt: az, ha sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban, vagy az, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A megkérdezettek hajszálnyival többen – 44 százalék - előbbi forgatókönyvet látják rosszabbnak, utóbbit 41 százalékuk véli nagyobb társadalmi kárnak.
Publicus felméréséből az is kiderült: a többség még mindig arra számít, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések még legalább két-három hónapig kitartanak, azonban ma már kevesebben gondolják ezt (58 százalék), mint márciusban (66 százalék). Kicsit többen (10 helyett 13 százalék) számítanak ugyanakkor most arra, hogy akár fél évig is érvényben lesznek még a jelenlegi intézkedések. 
További korlátozásokat ugyanakkor kevesebben várnak ma már, mint egy hónapja. Márciusban a megkérdezettek 90 százaléka számított a kijárási tilalom bevezetésére,  április közepén ezt már csak 57 százalékuk látja esélyesnek. A városok, települések közötti forgalom korlátozása márciusban még az emberek háromnegyede szerint benne volt a pakliban, ma már – egyes vidéki települések hétvégenkénti bezárkózása ellenére - kevesebb, mint felük gondolja így. A tömegközlekedés leállítását a megkérdezettek 58 százaléka tekintette még márciusban lehetséges forgatókönyvnek, áprilisban már alig harmaduk. Az idősek kötelező karanténba helyezését is sokan – 71 százalék – várták, ma már az emberek kevesebb, mint fele számít erre. A plázák, nagyobb boltok bezárását márciusban az emberek 84 százaléka tartotta lehetséges további lépésnek, ma már kevesebb, mint felük. A kormány egyébként e téren a mesebelei okos lány módjára döntött, hiszen be is zárt, meg nem is. A nem élelmiszerboltokat ugyan nem lakatolták le, mint ahogyan a plázákat sem, a kijárási korlátozások értelmében ugyanakkor tilos ezen üzletek döntő többségét látogatni.

Az otthoni munkavégzés joga Németországban

 Bevezethetik Németországban az otthoni munkavégzés jogát, a szövetségi munkaügyi és szociális minisztériumban már dolgoznak a törvényjavaslaton – jelentette be a tárca vezetője egy vasárnapi lapinterjúban. A jogszabálytervezet ősszel kerül a kormány elé, és valamennyi munkakörre kiterjesztenék az otthoni munkavégzés (homeoffice) lehetőségét, amelyben nincs feltétlenül szükség személyes megjelenésre a vállalat telephelyén - mondta Hubertus Heil a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, melyet az MTI szemlézett. A koronavírus-járvány kezdete óta az első óvatos becslések szerint 12 százalékról 25 százalékra emelkedett az otthonról dolgozó alkalmazottak aránya, ami azt jelenti, hogy nyolcmillióan végzik el a munkájukat hazulról. El kell érni, hogy ezt a járvány után is megtehessék - mondta Hubertus Heil. A tervek szerint a munkavállaló szabadon eldöntheti majd, hogy állandóan, vagy bizonyos napokon dolgozik otthonról. Ugyanakkor méltányos, "fair szabályokkal megakadályozzuk, hogy az otthonról végzett munka túlságosan belefolyjon a magánéletbe" - mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus, kiemelve, hogy "a home office-ban is lejár a munkaidő, méghozzá nem este tízkor". A Bild am Sonntag összeállítása szerint az érvényes munkaügyi szabályok szerint az otthoni munkavégzés csak a munkaadó és az alkalmazott külön megállapodásával lehetséges. A munkahelyi balesetekre vonatkozó biztosítás a home office-ra nem érvényes, így nem számíthat kártérítésre az otthon dolgozó alkalmazott, ha a munkaidő alatt balesetet szenved a lakásában.

Hatalmasat zuhant a GKI konjunktúraindexe

Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.27. 00:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 2007-2009-es válságot idéző hangulat uralkodik a gazdaságban és a lakosság körében, amit a bizalmi indexek hét-tízéves mélypontja is jól jelez.
Áprilisban csaknem 30 ponttal, soha nem látott mértékben zuhant a GKI konjunktúraindexe. A járvány már érezhető gazdasági hatásai következtében az üzleti bizalmi index mintegy 25, a fogyasztói közel 40 ponttal esett. A világgazdasági válság időszakában, 2009 első felében ugyan voltak már ennél lényegesen pesszimistábbak is a várakozások, de a GKI konjunktúraindexe egyetlen hónap alatt még sohasem csökkent 10 pontnál nagyobb mértékben.  Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai drasztikusan romlottak, leginkább a szolgáltatásoké (mintegy 35 ponttal), legkevésbé az ipariak (mintegy 20 ponttal). Az iparban az elmúlt időszak termelésének, a termelési kilátásoknak és a rendelésállománynak – ezen belül az exportnak - a megítélése egyaránt sokkal rosszabb lett, egyedül a készletszintről alkotott vélemény javult kissé. Például a termelés bővülésére számító vállalatok aránya a márciusi 21 százalékról 5 százalékra zuhant, a termeléscsökkenéstől tartóké viszont 18 százalékról 65 százalékra ugrott. Míg az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari hétéves mélypontjára esett.  A kereskedelmi bizalmi index is csak 2009 elején volt alacsonyabb a mostaninál. Az eladási pozíció, a rendelésállomány és a készletszint megítélése egyaránt sokat romlott. Míg az eladási pozícióval kapcsolatos pesszimizmus még távol van a 2009 márciusi történelmi mélyponttól, a rendelésállományt még soha nem látták ilyen alacsonynak a cégek. A márciusban még legoptimistább szolgáltató szektor áprilisra a legpesszimistábbá vált, bizalmi indexe megközelítette 2009 tavaszi szintjét. A leginkább a forgalmi várakozások romlottak. A foglalkoztatási hajlandóság – amely az elmúlt több mint hat évben pozitív volt, vagyis a létszámbővítést tervező cégek aránya meghaladta a csökkentésben gondolkodókét – messze a negatív tartományba került, legnagyobb mértékben az iparban. Ugyanakkor 2009-ben ennél is sokkal kisebb volt a foglalkoztatási szándék. A magyar gazdaság jövőjének megítélése is nagyot zuhant, s megközelítette 2009 legpesszimistább hónapjaira jellemző szintet. A lakosság pesszimizmusa a legnagyobb mértékben a várható munkanélküliség kapcsán erősödött, de a magyar gazdaság jövőjének megítélése is drámaian negatív lett. Az áremelési törekvés a kereskedelmi cégek kivételével – ahol összességében nem változott, de ezen belül egyaránt érezhetően emelkedett az áremelésre és -csökkentésre számító cégek aránya is – minden más ágazatban csökkent. Ugyanakkor megugrott a fogyasztók inflációs várakozása. Ráadásul jelentősen kedvezőtlenebb lett lakosság saját várható pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye is.

Akadozik az újraindulás az autóiparban – a Suzuki később indítja el gyártósorait

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.04.26. 18:44

Fotó: Népszava
Szerda helyett csak egy hét múlva hétfőn indulhat újra a termelés a Suzukinál – értesült lapunk.
Várhatóan nem lesz zökkenőmentes a gazdaság Orbán Viktor által bejelentett újraindítása, az autóiparban legalábbis ez nem megy könnyen. Az esztergomi Suzuki gyár például a cég legutóbbi közlése szerint április 29-én, azaz szerdán indította volna újra egy műszakban a gyártósorait, ám a hétvégén azt közölték a dolgozókkal, elhalasztják az indulást – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Mint mondta: a középvezetők számára szerdán lesz egy tájékoztató illetve képzés, csütörtökön pedig sorokat töltenek fel. A termelés viszont várhatóan csak hétfőhöz egy hétre, azaz május 4-én indulhat ismét újra – a korábbi terveknek megfelelően csupán egy műszakban. A Magyar Suzuki Zrt. április közepén még azt közölte: az esztergomi gyárban előreláthatóan április 27.-én indítja el termelését egyműszakos munkarendben, múlt héten viszont már április 29-ét, azaz szerdát jelölték meg indulási időpontként. László Zoltán szerint nem egyedi esetről van szó az autóiparban. A többi nagy autógyár is küszködik az újraindulással, sorra módosítják a nyitási forgatókönyveket, az egyes lépcsőfokok rendre tolódnak, és ugyanez igaz a kisebb üzemekre is. Az egyik nagy autógyárban ráadásul tavaly decemberhez képest 50 százalékkal vissza is vették a tervezett gyártási számokat, „ami órási” – fogalmazott László Zoltán. Mint mondta: a háttérben az ellátási lánc akadozása áll, ami miatt nincs elég alapanyag vagy alkatrész. Az egyik üzemben pedig azért nem tudott a napokban elindulni a munka, mert a „kényszerszünetben” lecserélték a gyártósorokat, az új gépsorokhoz szükséges vezérlőpanel azonban nem érkezett meg.