A döntéshozóknak, a kormánynak, de mindenkinek tájékoztatást nyújthat a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása, amely konkrét szakmai javaslatokat tartalmaz a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére – olvasható a testület honlapján. A teljes dokumentumot április 22-én eljuttatták az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek.
Tesztelés és csoportok
Az immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított javaslat szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása. Egyrészt sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki (rtPCR), különösen a veszélyeztetett célcsoportokban (egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg stb.) és környezetükben. A hosszú távú járványügyi intézkedésekhez szükség lesz azonban a betegségen még át nem esett fogékonyak és a már védettek (a vírusra már immunis emberek) azonosítására is. Ehhez más típusú tesztek kellenek: olyan tesztek, amelyek a fertőzés után kialakuló ellenanyagokat (antitesteket) mutatják ki a vérben – olvasható az összefoglalásban.
Egy gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben. Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából. Elemzések alapján a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél. Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető. Az ajánlás hangsúlyozza: sürgősséggel bővítendő főként a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitás.
Egészségügy gyors és tartós megerősítése
Az ajánlás kitér arra is, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is). Az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.
Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy a vírusjárványhoz közvetlenül kapcsolódó teendők mellett figyelmet kell fordítani egyéb járulékos egészségügyi, társadalmi jelenségekre is, amelyek az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását befolyásolhatják: így a krónikus betegek ellátatlanságára, a szűrési fegyelem lazulására, a várólisták várható növekedésére, a diagnosztikai beavatkozások késlekedésére.
Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken.
