Türelmetlen a francia elnök, lehet, hogy lehullik egy fontos fej

Publikálás dátuma
2020.04.27. 20:14

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A koronavírus-járvány kezelése nyomán egyre feszültebb Emmanuel Macron francia elnök és miniszterelnöke, Édouard Philippe viszonya. Nem kizárt, hogy az államfő megválik a kormányfőtől.
Ma mutatja be a parlamentben a gazdaság újraindítására vonatkozó elképzeléseit Édouard Philippe francia kormányfő. A nagy várakozásokkal várt bejelentést felettébb rossz hangulat előzi meg. Már múlt csütörtökön egyértelműen körvonalazódott, hogy nem éppen felhőtlen Macron és Philippe viszonya. „Rosszabb a kettejük közötti kapcsolat, mint gondolnánk” – mondta el a Le Figarónak egy a kormányhoz közel álló forrás. Ez abból fakad, hogy az elnök a bátrabb megoldások híve a nyitást illetően is, a miniszterelnöki hivatal viszont körültekintőbben lép fel. Stílusuk is merőben különbözik egymástól. Miközben Macron a színházi előadásokat meghazudtoló, érzelmekre ható, időnként harcias, egyúttal lehengerlő megnyilatkozásairól ismert, a kormányfő sokkal visszafogottabb, tárgyilagosabb. A feszültség oka lehet az is, hiába emelkedett mindkettőjük népszerűsége a járvány kitörése óta, ez pünkösdi királyságnak tűnik, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szomszédos Németország sokkal hatékonyabban kezeli a válságot, ahol a járvány halálos áldozatainak száma negyedannyi, mint Franciaországban. De a mintavételek számában is ég és föld a különbség. Miközben Németországban akár napi 700 ezer tesztet képesek elvégezni, Franciaországban május 11-re kívánják megvalósítani a heti 500-700 ezer tesztet. Hivatalos források rendre cáfolják, hogy bármiféle nézetkülönbség lenne az állam- és a kormányfő között. Szinte egy időben váltak a francia belpolitika meghatározó alakjaivá. Macront 2017. május 14-én, Philippe-t – az elnök kinevezettjeként – egy nappal később, május 15-én iktatták be. Megállapodtak abban, hogy nézetkülönbségeiket sosem viszik a nyilvánosság elé. Most azonban – mint a Le Figaro írja – a nemzetgyűlés elnöke, Richard Ferrand próbál közvetíteni közöttük, aki egyébként inkább Macronhoz áll közel. Kulcsfontosságú szerepet játszik a mindennapi ügymenetben az Élysée főtitkára, Alexis Kohler és a hasonló feladatkört végző Benoit Ribadeau-Dumas, a miniszterelnöki kabinet igazgatója, ők is folyamatosan egyeztetnek egymással. Az Édouard Philippe-vel szembeni bizalomvesztést magyarázza az is, hogy a központi vezetés sokszor tehetetlennek tűnik a regionálissal szemben. A kormány bizonyítványa nem éppen fényes a válságkezelést illetően. Ez pedig egyre jobban bosszantja az embereket. Nagy visszhangot keltett, amikor április elején repülőgép landolt a mulhouse-i repülőtéren 3,6 millió maszkkal a fedélzetén. Elzász, illetve Mulhouse volt a járvány egyik franciaországi gócpontja, így némi reménysugarat jelentett a sanghaji szállítmány. Ám a hadsereg az állam nevében lefoglalta azt és az egészségügyi minisztérium kelet-franciaországi hivatalának továbbította. Renaud Muselier, a francia régiók egyesületének elnöke találóan jegyezte meg: mindenki maszkot rendel a régiókban, de már senki sem meri bevallani. Egy a párizsi kabinet által elfogadott dekrétum szerint minden külföldről szállított a koronavírussal szembeni védekezést segítő felszerelést lefoglalhat az állam, hogy utána az egészségügyben dolgozóknak továbbíthassák. Mint a Neue Zürcher Zeitung rámutatott, a maszkok lefoglalása nem azt mutatja, mennyire erős a központi kormányzat, hanem azt, mennyire gyenge. A kórházakat eleve felkészületlenül érte a járvány, de annak megjelenése után is nagyon lassan érkeztek meg az országba a védőfelszerelések. 2013 óta nincs ilyesfajta stratégiai tartalék, így március 21-én mindössze ötmillió FFP2 típusú maszk állt rendelkezésre. Szakértők már Németországgal kapcsolatban is megállapították, a német védekezés hatékonyságát egyebek mellett a helyi föderális rendszer magyarázza, amely remekül vizsgázott a koronavírus-járvány alatt. Ezzel szemben a centrális francia rendszer minden betegsége kiújult a krízis során, így érthető, ha a helyi prefektusok a saját kezükbe próbálják venni az irányítást. Ez azonban nincs Párizs ínyére. Amikor például a Párizs közeli Sceaux városában elrendelték a maszk kötelező viselését, Christophe Castaner belügyminiszter a rendelkezés felfüggesztésére kötelezte a városvezetőt. Az állam tehát súlyos gondokkal küzd, amelyek nem a kormányfő alkalmatlanságára vezethetőek vissza. A sajtóban mindenesetre már több név olvasható Philippe esetleges utódaként. Az elsők között emlegetik Bruno Le Maire gazdasági miniszterét, aki a különböző tévéstúdiók gyakori vendége. Esetleges kinevezése azért sem tűnik légből kapottnak, mert a járvány lecsengésével a gazdasági válságkezelés kerül előtérbe. Esélyesnek tartják továbbá Jean-Yves Le Drian külügyminisztert is a kormányfői székre, valamint a centrista Francois Bayrou-t, Pau polgármesterét, egykori igazságügyi minisztert, aki Macron nagy támogatója, de sokszor nincs kibékülve Philippe döntéseivel. A politikus elismerte, a mostani válság legnagyobb tanulsága az, hogy a helyi kezdeményezések gyakran sokkal hatékonyabbak a központiaknál.

Üzent a WHO: messze még a világjárvány vége

Publikálás dátuma
2020.04.27. 19:11
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Nem csak a koronavírus terjedése a gond: a lezárt határok miatt a kezelhető betegségek vakcinái sem jutnak el legalább 21 országba.
Messze vagyunk még a koronavírus-pandémia végétől - üzente hétfőn a világnak az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO főigazgatója. Tedrosz Adhanosz Gebrejeszus szerint rengeteg tennivalónk van még, hosszú az út a vírus leküzdéséig. A WHO vezetője jelezte, mélyen aggódik a járvány egészségügyi alapellátásra gyakorolt hatásáról, különösen a gyerekek egészsége miatt. Gebrejeszus különösen Afrikában, Latin-Amerikában, Kelet-Európában lát aggasztó trendeket: a biztonsági intézkedések részeként lezárt hatások nem csak a fertőzést, de a meglévő betegségek ellen kifejlesztett vakcinák kereskedelmét is meggátolják: a GAVI nemzetközi vakcinaszövetség szerint már 21 országból jelentettek hiányt különböző védőoltásokból,
A lezárások miatt akár a duplájára is nőhet a maláriás megbetegedések száma Afrika szub-szaharai térségében – idézi a főigazgatót a Reuters.
Szerző
Frissítve: 2020.04.27. 19:14

Dél-Korea szerint Kim Dzsong Un él és jól van

Publikálás dátuma
2020.04.27. 14:00

Fotó: Riccardo Milani / AFP/Hans Lucas
A phenjani állami hírügynökség pedig arról számolt be, hogy az észak-koreai diktátor üzenetet küldött egy partvidéki turistaövezet dolgozóinak. Bár ettől még nem oszlott el a Kim egészségi állapotát burkoló homály.
Mun Csung-in, a dél-koreai elnök egyik legfőbb külpolitikai tanácsadója szerint az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un életben van és jól van – írja a CNN. Bár az elmúlt héten számos ellentmondásos információ jelent meg a kommunista állam vezetőjének állapotáról, Dél-Korea most cáfolta, hogy meghalt volna az észak-koreai diktátor. 
– A kormányunk határozott állásponton van. Kim Dzsongun él és jól van. Április 13. óta Vonszan városban tartózkodik. Eddig semmilyen gyanús mozgást nem észleltünk

– nyilatkozta Mun Csung-in.

A Kim Dzsong Un egészségi állapotát illető találgatások azután kezdődtek, hogy nem jelent meg április 15-én az államalapító nagyapja, Kim Ir Szen születésnapja alkalmából megtartott megemlékezésen, holott az Észak-Koreában a legnagyobb ünnep. Utoljára április 11-én jelent meg nyilvánosan, akkor az állampárt politbürójának megbeszélésén vett részt. Múlt hét elején az amerikai és a dél-koreai média is megszellőztette, hogy Kim Dzsong Un műtéten esett át, majd a CNN egy amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az észak-koreai vezető „komoly veszélyben” van a meg nem nevezett beavatkozás után. Egy másik amerikai illetékes pedig azt nyilatkozta a lapnak, hogy a Kim Dzsong Un állapotáról szóló információk hitelesek, de nehéz megbecsülni annak súlyosságát. A Reuters beszámolója szerint Kína egészségügyi szakértőket és kormányzati tisztségviselőket küldött Phenjanba Kim Dzsong Un miatt. A Sunak Dendai japán hetilap azt állította, hogy a csoport egyik tagja szerint Kim Dzsong Un „vegetatív” állapotban van. Még a hónap elején egy vidéki látogatása során esett össze, miután a szívéhez kapott. Azonnal kórházba szállították, de Phenjannak segítséget kellett kérnie Pekingtől. Megint más források a Kínai Kommunista Párt forrásaira hivatkozva azt írták, Kim Dzsong Unon valójában kisebb műtétet hajtottak végre, ám a beavatkozást végző orvos súlyos műhibát vétett, annyira „remegett a keze”, ez vezetett az észak-koreai vezető egészségének összeomlásához.  A Daily NK című dél-koreai honlap pedig észak-koreai forrásokra hivatkozva közölte: a 36 évesnek becsült Kim Dzsong Un április 12-én szív- és érrendszeri beavatkozáson esett át, és jelenleg egy villában lábadozik a Phenjan melletti Hjangszan üdülővárosban. Hétfőn a phenjani állami hírügynökség pedig arról számolt be, hogy üzenetet küldött egy partvidéki turistaövezet fejlesztési munkálatain dolgozó tisztviselőknek és munkásoknak Kim Dzsong Un. Ettől önmagában nem oszlott el a Kim egészségi állapotát burkoló homály. A KCNA jelentése szerint, amely az üzenet időpontját nem jelölte meg, Kim üdvözölte a Vonszan-Kalma partvidéki területen dolgozókat. A cikk úgy tűnik, hogy eloszlatni szándékozik a két hete nyilvánosan meg nem jelent vezető egészségi állapotával kapcsolatos kétségeket. További érdekessége az írásnak, hogy a cikk mintha reagálás lenne a szombaton a koreai ügyekkel foglalkozó, 38 North nevű washingtoni szakportál beszámolójára, amely arról számolt be, hogy műholdas felvételeken Észak-Korea keleti részén, egy üdülővárosban észlelték az ország vezetője, Kim Dzsong Un különleges vasúti szerelvényét. A vonat egy kormányzati üdülőhelynél állt Vonszanban április 21-én és 23-án, Kim Dzsong Un vonszani luxusvillája közvetlen közelében állt. Ez ugyan önmagában még nem erősíti meg, hogy a diktátor ott van, de jó ok van ezt feltételezni, mert azt az állomást kizárólag a Kim-család tagjai használják.