Előfizetés

Újratervezés Berlinben: nem akarják nagyvonalúan tolerálni egyes politikusok magánszámait

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.28. 08:30

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP/DPA
Németország tizenhárom év után lesz az EU soros elnöke, korábbi programját azonban át kell írnia a járvány miatt.
Át kell írni a német kormánynak az ország júliusban kezdődő soros uniós elnökségre vonatkozó terveit. A koronavírus-járvány miatt változtak a prioritások, s még a korábban véltnél is nehezebb dolga lesz Berlinnek. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy április elején kelt, a német kancellári hivatalnak szánt üzenetében megjegyezte, az európai intézmények cselekvőképességének, a válságkezelésnek és az újjáépítésnek kell középpontba kerülnie, illetve lehetőleg az uniós integráció témakörét is napirenden kell tartani – értesült a Spiegel. Michael Roth külügyi államminiszter a hamburgi lapnak elmondta, a legfontosabb feladat az lesz, hogy Európát „ismét a saját lábára állítsuk és erősítsük az együttműködést”. Mint mondta, ez nem egyszerű azután, hogy egyes nemzeti kormányok a szolidaritással ellentétes intézkedéseket hoztak. Nem nehéz kitalálni, egyebek mellett kire gondolhatott magyar kormány nagy bírálójaként ismert politikus. Nem állítható, hogy sutba vágják majd a kormánynak az elnökségre készült „A mi utunk: innovatív, igazságos, fenntartható” című útmutatóját, de a fenntartható fejlődésre vonatkozó kitételek a járvány okozta súlyos gazdasági válság miatt vágyálomnak tűnnek. Aligha várható azonban, hogy a jogállamiságra, az európai értékek erősítésére vonatkozó részeket törlik majd. Berlin ugyanis tisztában van azzal, az EU nem tartható egyben, ha továbbra is nagyvonalúan tolerálják az egyes kormányok magánszámait és azt, hogy rendszeresen szembe mennek az EU alapértékeivel. Márpedig most valóban az Unió sorsa forog kockán a súlyos válság miatt. Nagy kérdés, mi lesz az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos elképzeléseivel. Michael Clauss, Berlin állandó uniós képviselője attól tart, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által eredetileg a középpontba helyezett zöld megállapodás háttérbe szorul, de az sem elképzelhetetlen, hogy az ambiciózus klímatervek lekerülnek az asztalról. Angela Merkel kancellár ezzel szemben múlt szombaton közzétett podcastjában elismerte ugyan, hogy a német soros elnökség másként zajlik majd, mint ahogy azt eredetileg tervezték, de a klímakérdések ugyanúgy napirenden maradnak, mint az egészségügyet érintő témák. Hozzátette, a jövőre is gondolniuk kell, ezért sem szenvedhet hátrányt a klíma ügye. Ugyanakkor nagy hangsúlyt akarnak fektetni arra is, miként lehet felépíteni az uniós tagállamokban egy működőképes egészségügyi rendszert. Nem kérdés, hogy a német elnökség egyik legfontosabb kérdése az lesz, miként sikerül átvágni a gordiuszi csomót a következő, hétéves uniós költségvetés ügyében, a történtek fényében az eredeti vállaláshoz képest növelik-e hozzájárulásukat az EU nettóbefizető államai. Angela Merkel podcastjában egyértelmű igennel válaszolt erre, kifejtette, Berlinnek nagyobb anyagi áldozatot kell hoznia. Utalt arra, hogy az EU állam- és kormányfői által múlt csütörtökön elfogadott 540 milliárd eurós uniós mentőcsomagot már a német elnökség, azaz július 1. előtt alkalmazni kell a gyakorlatban is. Arról nem szólt a kancellár, az uniós kifizetések feltétele lesz-e az, hogy az egyes tagországok tartsák magukat az EU alapértékeihez. „Miként lehet megakadályozni, hogy továbbra is eurómilliárdok folyjanak olyan politikusok, mint Orbán Viktor kasszájába, akik szívesen kasszíroznak, de az EU alapértékeit lábbal tiporják?” – írta legutóbbi kiadásában a Spiegel. Az utóbbi hetekben, a magyar felhatalmazási törvény kapcsán, több német politikus, többek között Heiko Maas külügyminiszter is úgy vélte, a kifizetésekhez feltételként kell szabni az uniós alapértékek tiszteletben tartását. A járvány miatt nem mellékes, hogy alakul az Európai Unió és Kína viszonya. A tervek között szerepelt egy szeptemberi EU-Kína csúcs megtartása Lipcsében, a német kancellár nagyon is szívén viselte a tanácskozás sorsát, az ismert okok miatt azonban kérdésessé vált a megrendezése. Igen valószínűtlennek tűnik, hogy már a nyári szünet után lehetővé válna a lebonyolítás, ezért a legvalószínűbb egy videokonferencia megtartása.

Conte: Nem adottak a feltételek a normalitáshoz való visszatéréshez

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.28. 08:22
Giuseppe Conte olasz kormányfő
Fotó: FABIO FRUSTACI / AFP
Olaszország hatalmas erőfeszítést tett a járványhelyzetben, s ezért nem szabad „most mindent feladni” – mondta az olasz kormányfő.
Giuseppe Conte kormányfő a koronavírus-járvány olaszországi gócpontjaként ismert Lombardiába látogatott hétfő este, ahol úgy magyarázta a korlátozások sokak szerint túlzottan óvatos enyhítését, hogy még nem adottak a feltételek a mindennapi élethez való visszatéréshez. Lombardiai körútja első állomásán, Milánóban a miniszterelnök kijelentette, Olaszország hatalmas erőfeszítést tett a járványhelyzetben, s ezért nem szabad „most mindent feladni”.
„Nem adottak a feltételek a normalitáshoz való visszatéréshez, ki kell mondanunk világosan és egyértelműen”

– fogalmazott.

A járványgörbe lefelé ívelését követő fázis nem a „felszabadulást” jelenti, hanem a járvánnyal való együttélés időszakát – mutatott rá. Hozzátette: kormánya nem könnyű népszerűséget keres, hanem
a „helyes utat akarja követni, még akkor is, ha ezzel a lakosság nemtetszését váltja ki”.

Giuseppe Conte azon bírálatokra utalt, amelyek vasárnap esti bejelentését követték az óvintézkedések nagyon lassú és fokozatos oldásáról. Az enyhítések egyelőre kizárólag a gépgyártást érintik, és május 18-ig a kijárási korlátozás is érvényben marad. A kormányfő a járvány február 20-ai kezdete óta most először látogatott Lombardiába: felkereste Milánót, innen pedig a különösen sok halottat számláló Bergamóba és Bresciába ment tovább. Elmegy továbbá a február 23-án vesztegzár alá helyezett Lodi és Codogno városba is, ahol az első beteget regisztrálták, illetve a szomszédos Emilia Romagna tartományban Piacenzába, ahol a legtöbb idős személy hunyt el. Conte hangsúlyozta, azért nem látogatott el eddig a járvány kiindulási területére, mert jelenlétével nem akart teher lenni.
Attilio Fontana lombardiai kormányzó, a Liga jobboldali ellenzéki párt politikusa úgy reagált, hogy
„oltóanyag hiányában meg kell tanulni együttélni a vírussal, amely a következő hónapokban sem fog eltűnni, ezért kell mielőbb újraindulni a normalitáshoz leginkább hasonlító mindennapokkal, biztonsági előírások betartásával”.

A balközéphez közeli Giuseppe Sala milánói polgármester szerint a város május 18-tól indulhat újra a „legnagyobb óvatossággal”. Roberto Calderoli, a parlament felsőházának ligás alelnöke kiemelte, hogy a kormányfő későn jelent meg Lombardiában, ahol „a hírét sem lehetett hallani, amikor napi ötszáz felett volt a halottak száma, és nem volt elegendő kórházi ágy”. A polgári védelem hétfő esti adatai szerint Lombardiában 590 új fertőzöttet diagnosztizáltak, miközben egy nap alatt 124-en haltak meg, és így 13 ezer fölé nőtt a halottak száma. A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera megszerezte azt a titkos szakértői jelentést, amelynek alapján az újság szerint a kormány nem merte elindítani a korábban május 4-től meghirdetett „nyitást”. Ehelyett például szüneteltetik az oktatást szeptemberig, és nem engedélyezték a templomok rendes megnyitását sem. Hiába az óvatosságra intés, több tartomány saját hatáskörben máris enyhítette a korlátozásokat, engedélyezve a sétálást és a hétvégi házak megnyitását. Máshol a lakosok maguktól „indultak újra”: Rómában az utcák a szigorú rendőri ellenőrzés ellenére is tele voltak gyalogosokkal, beszélgető emberekkel a hétfői napsütésben.

Olajügyi miniszternek nevezték ki a drogcsempészettel vádolt korábbi alelnököt Venezuelában

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.28. 08:03
Tareck El Aissami korábbi venezuelai alelnök
Fotó: YURI CORTEZ / AFP
Tareck El Aissami ellen még 2019 márciusában indult eljárás egy New York-i szövetségi bíróságon.
Olajügyi miniszternek nevezték ki helyi idő szerint hétfőn Venezuelában Tareck El Aissami korábbi alelnököt, aki ellen tavaly az Egyesült Államokban vádat emeltek kábítószer-kereskedelem miatt. Nicolas Maduro elnök ezzel párhuzamosan Asdrubal Chávezt, elődje unokatestvérét nevezte ki a PDSVA állami olajvállalat ideiglenes vezetőjének. Tareck El Aissami ellen még 2019 márciusában indult eljárás egy New York-i szövetségi bíróságon. A vád szerint a politikus „hatalmi helyzetét használta fel arra, hogy bekapcsolódjék a nemzetközi kábítószer-kereskedelembe”, s megsértette a drogbárók ellen hozott törvényt és szankciókat. A washingtoni kormány 10 millió dolláros jutalmat ajánlott fel a vádakat tagadó férfi letartóztatását lehetővé tévő információkért. Venezuela a világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, mégis csődközeli állapotba került, részben az országot sújtó nemzetközi korlátozások következtében. A finomítói kapacitások jórészt összeomlottak, az állam üzemanyag-importra szorul, a lakosoknak tankolásnál órákig kell várniuk a töltőállomásokon, a benzin literenkénti ára pedig 2 dollár (656 forint) fölött van jelenleg. Az amerikai kormány szankciók révén maximális nyomást igyekszik gyakorolni Maduróra, akit a nyugati országok szerint 2018-ban csalással választottak újra. Az Egyesült Államok és számos más ország Juan Guaidó ellenzéki vezetőt ismeri el Venezuela törvényes ideiglenes államfőjének. Maduro a hadsereg, Oroszország, Kína és Kuba támogatásával tud mégis hatalmon maradni.