Németország;Angela Merkel;soros elnökség;jogállamiság;Heiko Maas;

- Újratervezés Berlinben: nem akarják nagyvonalúan tolerálni egyes politikusok magánszámait

Németország tizenhárom év után lesz az EU soros elnöke, korábbi programját azonban át kell írnia a járvány miatt.

Át kell írni a német kormánynak az ország júliusban kezdődő soros uniós elnökségre vonatkozó terveit. A koronavírus-járvány miatt változtak a prioritások, s még a korábban véltnél is nehezebb dolga lesz Berlinnek. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy április elején kelt, a német kancellári hivatalnak szánt üzenetében megjegyezte, az európai intézmények cselekvőképességének, a válságkezelésnek és az újjáépítésnek kell középpontba kerülnie, illetve lehetőleg az uniós integráció témakörét is napirenden kell tartani – értesült a Spiegel. Michael Roth külügyi államminiszter a hamburgi lapnak elmondta, a legfontosabb feladat az lesz, hogy Európát „ismét a saját lábára állítsuk és erősítsük az együttműködést”. Mint mondta, ez nem egyszerű azután, hogy egyes nemzeti kormányok a szolidaritással ellentétes intézkedéseket hoztak. Nem nehéz kitalálni, egyebek mellett kire gondolhatott magyar kormány nagy bírálójaként ismert politikus.

Nem állítható, hogy sutba vágják majd a kormánynak az elnökségre készült „A mi utunk: innovatív, igazságos, fenntartható” című útmutatóját, de a fenntartható fejlődésre vonatkozó kitételek a járvány okozta súlyos gazdasági válság miatt vágyálomnak tűnnek. Aligha várható azonban, hogy a jogállamiságra, az európai értékek erősítésére vonatkozó részeket törlik majd. Berlin ugyanis tisztában van azzal, az EU nem tartható egyben, ha továbbra is nagyvonalúan tolerálják az egyes kormányok magánszámait és azt, hogy rendszeresen szembe mennek az EU alapértékeivel. Márpedig most valóban az Unió sorsa forog kockán a súlyos válság miatt.

Nagy kérdés, mi lesz az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos elképzeléseivel. Michael Clauss, Berlin állandó uniós képviselője attól tart, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által eredetileg a középpontba helyezett zöld megállapodás háttérbe szorul, de az sem elképzelhetetlen, hogy az ambiciózus klímatervek lekerülnek az asztalról. Angela Merkel kancellár ezzel szemben múlt szombaton közzétett podcastjában elismerte ugyan, hogy a német soros elnökség másként zajlik majd, mint ahogy azt eredetileg tervezték, de a klímakérdések ugyanúgy napirenden maradnak, mint az egészségügyet érintő témák. Hozzátette, a jövőre is gondolniuk kell, ezért sem szenvedhet hátrányt a klíma ügye. Ugyanakkor nagy hangsúlyt akarnak fektetni arra is, miként lehet felépíteni az uniós tagállamokban egy működőképes egészségügyi rendszert.

Nem kérdés, hogy a német elnökség egyik legfontosabb kérdése az lesz, miként sikerül átvágni a gordiuszi csomót a következő, hétéves uniós költségvetés ügyében, a történtek fényében az eredeti vállaláshoz képest növelik-e hozzájárulásukat az EU nettóbefizető államai. Angela Merkel podcastjában egyértelmű igennel válaszolt erre, kifejtette, Berlinnek nagyobb anyagi áldozatot kell hoznia. Utalt arra, hogy az EU állam- és kormányfői által múlt csütörtökön elfogadott 540 milliárd eurós uniós mentőcsomagot már a német elnökség, azaz július 1. előtt alkalmazni kell a gyakorlatban is.

Arról nem szólt a kancellár, az uniós kifizetések feltétele lesz-e az, hogy az egyes tagországok tartsák magukat az EU alapértékeihez. „Miként lehet megakadályozni, hogy továbbra is eurómilliárdok folyjanak olyan politikusok, mint Orbán Viktor kasszájába, akik szívesen kasszíroznak, de az EU alapértékeit lábbal tiporják?” – írta legutóbbi kiadásában a Spiegel. Az utóbbi hetekben, a magyar felhatalmazási törvény kapcsán, több német politikus, többek között Heiko Maas külügyminiszter is úgy vélte, a kifizetésekhez feltételként kell szabni az uniós alapértékek tiszteletben tartását.

A járvány miatt nem mellékes, hogy alakul az Európai Unió és Kína viszonya. A tervek között szerepelt egy szeptemberi EU-Kína csúcs megtartása Lipcsében, a német kancellár nagyon is szívén viselte a tanácskozás sorsát, az ismert okok miatt azonban kérdésessé vált a megrendezése. Igen valószínűtlennek tűnik, hogy már a nyári szünet után lehetővé válna a lebonyolítás, ezért a legvalószínűbb egy videokonferencia megtartása.

A koronavírus-járvány kezelése nyomán egyre feszültebb Emmanuel Macron francia elnök és miniszterelnöke, Édouard Philippe viszonya. Nem kizárt, hogy az államfő megválik a kormányfőtől.