Előfizetés

Kövér László: karanténidőszakban még a sok ápolt közé is jó bejárni a Parlamentbe

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.27. 15:15

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A házelnök szerint az sem lenne a világvége, ha szétesne az Európai Unió - aztán beszólt a "2-vel kezdődő személyi számú" ellenzéki képviselőknek is.
„Ócskának” nevezte az ellenzék parlamenti képviselőket Kövér László, a mostani néppárti szereplőket “kisstílűeknek”, súlytalanoknak tartja, Szabó Tímeára pedig “szánalommal tekint”. Az Országgyűlés elnöke mindezt a vasárnap esti Bayer Show-ban fejtette ki, a beszélgetést pedig az ATV híroldala szemlézte.  A műsorvezető, Bayer Zsolt kérdésre Kövér ugyanakkor megjegyezte,
a karanténidőszak rá is hatott: soha nem gondolta volna az elmúlt egy-két év tapasztalatai alapján, hogy hétfőn reggel úgy fog kelni, “de jó hogy bemehetek a Házba a sok ápolt közé”.

Kövér László ezután bocsánatot is kért, mondván, “természetesen ez nem vonatkozik mindenkire”, de biztos mindenki érti, “mit akart ezzel kifejezni”.  
Hogy ha már a házelnök említette az “ápoltakat”, rá is kanyarodnak erre a témakörre. Felidézte Bibó István mondatát, miszerint “demokrata az, aki nem fél”. Mindez annak kapcsán jutott Bayer Zsolt eszébe, hogy “ez a mi ellenzékünk reggeltől estig retteg”, mégpedig valami olyasmitől, ami nem létezik, “magyarán a kormány fasizmusától és nácizmusától rettegnek”. Rettegésükben pedig hihetetlen agresszívvá válnak, félnek, és ha Bibónak igaza van, ők nem lehetnek demokraták - vezette fel Bayer a kérdését.
Kövér László erre azt mondta, bár ez eddig neki sose jutott eszébe, teljesen logikus okfejtés, mert úgy csinálnak, mintha félnének. De szerinte, amit az ellenzék hétről hétre előad a parlamentben az inkább színjáték, ”mimikri, ócska rosszízű tragikomédia”, ami nem is 2010 óta zajlik, hanem azóta, hogy jobboldali, jobbközép kormányt választottak Magyarországon harminc évvel ezelőtt.
Kövér szerint ez egy ”világszintet elérő hisztériakeltés”, és megvan ennek ”az itthoni ócska ellenzéknek a maga hálózata, pontosabban megvan az a hálózat, aminek ez a magyarországi ócska ellenzék a része”.

"Tényleg elkövetkezhet a nem várt Armageddon és széteshet az Unió?" - kérdezte Bayer. “De miért tekintjük ezt Armageddonnak?” - kérdezett vissza Kövér László, megjegyezve, voltunk már néhány birodalomnak a része, és amikor azok szétestek, “senki sem érezte úgy, hogy valami mély szomorúságot kell, hogy érezzen”. Leszámítva azt a tragikus körülményt, hogy volt egy birodalom, aminek mi úgy váltunk ki az együttműködéséből, hogy menet közben szétdarabolták Magyarországot és a magyar nemzetet - emelte ki Trianont.
“Mivel a legrosszabbon már túl vagyunk, olyan nagyon sok félnivalónk nincs attól, hogy ez az Unió szétessen”

- jelentette ki, elnézést kérve ha ez kicsit cinikusan hangzik is. Azonnal hozzá is tette a félreértések elkerülése végett: ő ennek nem drukkol, mert maga az alapgondolat, a 21. században is aktuális, hogy az európai országoknak, népeknek a saját jól felfogott érdekeik érvényesítése érdekében “meg kéne próbálni a lehető legszélesebb együttműködést kialakítani elsősorban a gazdaságban, de minden más területen is”. 
Kövér Lászlónak volt egy szívhez szóló üzenete az ellenzéki képviselőnőknek is:: “én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik” - utalt a nő képviselőkre a házelnök - ha olyan helyzetbe keverik magukat, mint Szabó Tímea legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére - jelentette ki. Mint mondta, őt komolyan elgondolkodtatta az, hogy vajon nincs-e valaki Szabó Tímea környezetében, aki jóindulatúan barátilag megpróbálja felhívni a figyelmét arra, hogy nem csak a magyar parlamenthez méltatlan az a viselkedés, amit hétről-hétre bemutat, hanem őhozzá mint családanyához “torz módon” nem illeszkedő, amit a dühkitöréseivel produkál a parlamentben.

Van amiből sohasem elég! Na, vajon mire költ napi 205 milliót a kormány?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.27. 15:13

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A helyes megfejtést beküldők bekerülnek a TAO-támogatási programba.
A kormány a koronavírus-járvány miatt március 11-én hirdette ki Magyarországon a veszélyhelyzetet, amit sorra követett a különféle korlátozó intézkedések és gazdaságvédelmi programok bejelentése, ám a sport nem szenved hiányt, írja az mfor.hu. Például a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent határozattal több mint 100 milliárd forint átsorolásáról döntött a kormány, amiből érzékelhető nagyságrendű összeg ment el különféle sportcélokra. Március 11-e óta az alábbi célokra csoportosított át a kormány forrásokat:  
  • 514 millió a szegedi atlétikai centrum beruházására - március 20
  • 300 millió forint a Haladás sportegyesület stadionüzemeltetésére - március 31
  • 300 millió a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására - április 14
  • 133 millió forint pedig az egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatására április 14.
  • 450 millió a Budapest Honvéd Sportegyesület létesítményfejlesztési programjának előkészítésére - április 21
  • 1 milliárd forint a készülő Bozsik Stadionra - április 21.
  • 768 millió forint a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázataira - április 23
  • 1,1 milliárd forint a Nemzeti Sportközpontoknak - április 23
  • 4,07 milliárd forint a sportlétesítmények fejlesztésére - április 23
  • 400 millió forint a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztésére - április 23
Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent.

Az idei költségvetés összeállításakor a kormány úgy tervezett, hogy a TAO-támogatás miatt 121 és 131 milliárd forint közötti összeg eshet ki. Ennek átlaga 126 milliárd forint, amivel kapcsolatban feltételezhető, hogy a sportfejlesztési programok teljes értékének 70 százalékát fedezi (ebben az esetben jelenti a legkisebb tételt a 100 százalékos támogatottság bevezetése). Ebben az esetben a költségvetésből még 54 milliárd forint eshet ki a teljes támogatás miatt idén. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez az összeg ott marad szabadon elkölthető forrásként a sportklubok és -egyesületek kasszájában.

Meghalt a nyugalmazott legfőbb ügyész

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.27. 14:38

Fotó: Shutterstock
Kovács Tamás 2006-ban váltotta Polt Pétert, majd négy évig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Polt később ismét a helyére lépett.
Meghalt Dr. Kovács Tamás nyugalmazott legfőbb ügyész. Kovács április 26-án, életének 79. évében hunyt el – írja honlapján az ügyészség.   Kovácsot 1968-ban nevezték ki katonai ügyésszé a Szegedi Katonai Ügyészséghez. 1983-ban a Katonai Főügyészség főügyészségi ügyésze, majd 1986-ban a Budapesti Katonai Ügyészség vezető ügyésze, míg 1989-ben a Katonai Főügyészség főosztályvezető ügyésze lett. 1990-től 2006 októberéig a legfőbb ügyész helyettese és katonai főügyész volt, vezérőrnagyi, majd 1994-től altábornagyi rangban. Az Országgyűlés 2006 október 9-én legfőbb ügyésszé választotta, amely posztot a hetvenedik életévéig, 2010 december 13-áig töltötte be. Közvetlen elődje a legfőbb ügyészi poszton a 2006-ban lejáró mandátumú Polt Péter volt, aki 2010-től kezdődően újra betölti a pozíciót, és akit 2019-ben újabb kilenc évre választott meg fideszes országgyűlési kétharmad.
Nyugállományba vonulása után Kovács Tamás az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói szakmai főtanácsadója volt. 1998-ban a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Dr. Kovács Tamás – több külföldi díjazása mellett – a legmagasabb jogászi és katonai elismeréseket – Kozma Sándor díj, Finkey Ferenc díj, Hunyadi János díj, Szalay László emlékérem, “Pro Facultate” érdemérem, “A jog szolgálatában” kitüntető cím – is kiérdemelte.