Ingyenes oktatástól eshetnek el hátrányos helyzetű gyerekek

Publikálás dátuma
2020.04.28. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A félelmek arról szólnak, hogy nem vehetnek részt tovább ingyenesen művészeti oktatásban.
Hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvénynek (Nkt.) azt a részét, amely biztosítja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő és autista gyerekeknek az ingyenes alapfokú művészetoktatást – derült ki az Nkt. lapunk birtokába került módosító javaslatából. A törvény jelenleg úgy szól: az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. A Népszava által megismert módosító javaslat az utolsó mondatot törölné. Az indoklások között nem részletezték, mi szükség van erre, ahogy azt sem, terveznek-e valamilyen más intézkedést hozni helyette.

Megkeresésünkre a köznevelésért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: nincs olyan szándék, hogy az alapfokú művészetoktatásban való részvétel ne legyen ingyenes az idézett tanulói körnek. A tervezet szerint az Nkt. ugyanis kiegészül azzal a mondattal: „ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére”. Az Emmi szerint így ezt az alapfokú művészeti iskoláknál már nem kell külön kimondani. A fentebb idézett mondat törlésének szerintük „csupán jogtechnikai okai vannak”. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője és az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, L. Ritók Nóra ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az Emmi által említett kiegészítő mondatban csak a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-s) tanulók jelennek meg, a hátrányos helyzetű (HH-s) gyerekek nem. – Ha a HH-s diákok szüleinek fizetniük kell majd, azzal egy jelentős társadalmi csoport eshet ki az alapfokú művészeti oktatásból, ami esélyegyenlőségi szempontból óriási visszalépés – mondta. Hangsúlyozta: a művészeti nevelésnek kiemelt szerepe van a hátránykompenzációban, a szociális kompetencia-fejlesztésben, a társadalmi integrációban. L. Ritók Nóra emlékeztetett arra is: 2013 őszétől folyamatosan szigorodott a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételrendszere, aminek az lett a következménye, hogy nagyon sok, korábban HHH-s besorolású gyermek került át a HH-s kategóriába – miközben életkörülményeik egyáltalán nem változtak. Ezt erősítik meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is: például 2015-ben még 78,6 ezer gyermekről állapították, hogy hátrányos helyzetű, s 136,5 ezerről, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, addig 2018-ra 107 ezerre csökkent a HHH-s, és 102,8 ezerre növekedett a HH-s gyermekek száma. Legalábbis a statisztikák szerint.

Szigorú feltételek

Azok a gyerekek minősülnek hátrányos helyzetűnek, akik a családjuk alacsony jövedelme miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, illetve az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll: szülők alacsony iskolai végzettsége, szülők munkanélkülisége, elégtelen lakáskörülmények. Halmozottan hátrányos helyzet esetében ezekből legalább kettőnek kell fennállnia.

Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2020.04.28. 10:36

Újabb 66 fertőzöttet diagnosztizáltak, 11 beteg meghalt a koronavírus következtében Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.04.28. 07:28

Fotó: koronavirus.gov.hu
A járvány már 291 életet követelt itthon.
Újabb 66 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 2649 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 11 idős krónikus beteg – írja a kormányzati tájékoztató oldal. Így már 291 halálos áldozata van a vírusnak Magyarországon. 516-an gyógyultan távoztak a kórházból. Jelenleg 976 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 49-en vannak lélegeztetőgépen. Emlékeztettek arra, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Különösen kérik a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött.
Szerző

Korai még az “immunútlevelek” kiadása - semmi sem bizonyítja a védettséget

Publikálás dátuma
2020.04.28. 07:20

Fotó: Photographer:Istvan Ruff
Nincs bizonyíték arra, hogy akik átestek a koronavírus fertőzésen, és van antitest a szervezetükben, azok védettek egy második fertőzéssel szemben – magyarázza lapunknak Bakács Tibor immunológus kutató.
Mi történik a szervezetben miután találkozik a vírussal?  Az immunrendszer különböző sejtjei lelassítják a vírus terjedését és időnként még a tünetek kialakulását is megakadályozzák. Ezt a reakciót követi a specifikus immunválasz, amely során a szervezet antitesteket termel, amelyek megkötik (semlegesítik) a fertőzést okozó vírust. Ezek az antitestek a fehérjékből álló immunglobulinok. A szervezet ezek mellett olyan sejteket is termel, amelyek ugyancsak felismerik a vírusokat. Ezek az úgynevezett T-sejtek. Az antitestekből és sejtekből álló specifikus immunreakció távolítja el a vírust a szervezetből. Ha ez a válasz megfelelő erősségű, akkor képes arra is, hogy ugyanazzal a vírussal történő ismételt fertőzés esetén megvédje a szervezetet a súlyos betegség kialakulásától. Ezt a védettséget tipikusan a vérben található specifikus antitestek kimutatásával mérik. Mind több gyorsteszt kerül forgalomba, mindenki a bizonyosságot keresi. Ön szerint mennyire megbízhatók az úgynevezett gyorstesztek? A gyors, a szervezetben lévő ellenanyagot mérő tesztek pontosságát és megbízhatóságát még bizonyítani kell. A nem megbízható immundiagnosztikus tesztek kétféle módon is tévesen csoportosíthatják az embereket. Az egyik esetben a fertőzésen már átesett embereket sorolhatnak a negatív csoportba, a másikban meg olyan emberek bizonyulnak pozitívnak, akiket még nem fertőzött meg a SARS-CoV-2 vírus. Mindkét tévedésnek súlyos következményei lehetnek, amelyek a járvány féken tartását nehezítik. Ráadásul ezeknek a teszteknek tudniuk kell pontos különbséget tenni a már lezajlott SARS-CoV-2 vírusfertőzések és azok között, amelyeket a koronavírusok csoportjába tartozó másik hat ismert vírus okozott. Ezek közül négy közönséges náthával jár, és széles körben elterjedt. A fennmaradó két másik vírus okozza a Közel-Keleti Légzőszervi Szindrómát (Middle East Respiratory Syndrome) és a Súlyos Akut Légzőszervi Szindrómát (Severe Acute Respiratory Syndrome). Bármelyik koronavírus fertőzés képes olyan antitesteket létrehozni, amelyek keresztreakciót mutathatnak a SARS-CoV-2 vírus antitestjeivel is, vagyis tévedést okozhatnak. Az antitest vizsgálatok szolgáltatnak majd adatokat arra, hogy az emberek hány százaléka volt COVID-19 fertőzött. Ugyanakkor a WHO véleménye szerint ezeknek a vizsgálatoknak a túlnyomó többségét nem arra tervezték, hogy képesek legyenek eldönteni, hogy az emberek vajon fogékonyak-e az ismételt fertőzésekre. Mi a véleménye a WHO friss álláspontjáról, miszerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a fertőzésen átesett emberek védetté válnak egy újabb fertőzés ellen? Néhány kormány azt javasolta, hogy érdemes lenne egy úgynevezett „immunútlevelet”, vagy „kockázatmentes bizonyítványt” kiállítani a COVID-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek kimutatása alapján. Ilyen igazolásokkal az emberek utazhatnának, vagy újra kezdhetnének dolgozni. A kellemetlen igazság azonban az, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy akik átestek e fertőzésen és van antitest a szervezetükben, azok védettek egy második fertőzéssel szemben. Ennek milyen következményei lehetnek a járvány kezelésére? Azok az emberek, akiknek az antitest vizsgálata pozitív eredményt adott, azt hihetik, hogy már immunisak egy második fertőzéssel szemben. S emiatt esetleg már nem veszik figyelembe a közegészségügyi rendelkezéseket. Ezért nagy hiba a politikai és gazdasági nyomás a járványügyi hatóságokon, az ilyen igazolások alkalmazása csak növelheti a fertőzések terjedésének kockázatát. Egyelőre várni kell: a WHO úgy nyilatkozott, hogy amint új bizonyítékok állnak majd rendelkezésre erről, új irányelveket adnak majd ki. Az antitestek a napi hírekbe most mint gyógyításra alkalmas eszközként is bekerültek. Azzal kísérleteznek, hogy gyógyultak vérplazmájából kivont antitesteket közvetlenül adnak be súlyos betegeknek. Lehet-e a vírus elleni antitesteket szaporítani? Ha igen, miért nem ezt teszik a szakemberek ahelyett, hogy a fertőzésen átesett kevesektől gyűjtenek terápiás célokra vérplazmát?  Igen lehet. Az 1984. évi orvosi Nobel-díjat három kutató kapta: Niels K. Jerne a specifikus immunválasz kialakulását és szabályozását leíró elméletéért, Georges J.F. Köhler és César Milstein meg azért, mert megoldották a specifikus (monoklonális) antitestek szinte tetszés szerinti „szaporítását”. A kívülről adott antitest egy átmeneti megoldás, mert a szervezet munkáját helyettesítjük, ugyanis arra van szükség, hogy a szervezet termelje az ellenanyagot. Ha viszont valaki nem találkozik a vírussal, akkor ezt csak védőoltással érhetjük el. A vakcina nemcsak beindítja a szervezet saját antitest termelését, de megtanítja az immunrendszert a SARS-CoV-2 vírusra emlékezni is. Kínai kutatók pár napja számoltak be arról, hogy elölt SARS-CoV-2 vírussal sikerült majmokat immunizálni, ami megvédte az állatokat az élő SARS-CoV-2 vírussal történő fertőzéstől. A kutatók szerint ez a vakcina emberekben is védelmet biztosít majd. 
Szerző