Hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvénynek (Nkt.) azt a részét, amely biztosítja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő és autista gyerekeknek az ingyenes alapfokú művészetoktatást – derült ki az Nkt. lapunk birtokába került módosító javaslatából.
A törvény jelenleg úgy szól: az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.
A Népszava által megismert módosító javaslat az utolsó mondatot törölné. Az indoklások között nem részletezték, mi szükség van erre, ahogy azt sem, terveznek-e valamilyen más intézkedést hozni helyette.
Megkeresésünkre a köznevelésért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: nincs olyan szándék, hogy az alapfokú művészetoktatásban való részvétel ne legyen ingyenes az idézett tanulói körnek. A tervezet szerint az Nkt. ugyanis kiegészül azzal a mondattal: „ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére”. Az Emmi szerint így ezt az alapfokú művészeti iskoláknál már nem kell külön kimondani. A fentebb idézett mondat törlésének szerintük „csupán jogtechnikai okai vannak”.
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője és az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, L. Ritók Nóra ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az Emmi által említett kiegészítő mondatban csak a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-s) tanulók jelennek meg, a hátrányos helyzetű (HH-s) gyerekek nem.
– Ha a HH-s diákok szüleinek fizetniük kell majd, azzal egy jelentős társadalmi csoport eshet ki az alapfokú művészeti oktatásból, ami esélyegyenlőségi szempontból óriási visszalépés – mondta. Hangsúlyozta: a művészeti nevelésnek kiemelt szerepe van a hátránykompenzációban, a szociális kompetencia-fejlesztésben, a társadalmi integrációban. L. Ritók Nóra emlékeztetett arra is: 2013 őszétől folyamatosan szigorodott a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételrendszere, aminek az lett a következménye, hogy nagyon sok, korábban HHH-s besorolású gyermek került át a HH-s kategóriába – miközben életkörülményeik egyáltalán nem változtak.
Ezt erősítik meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is: például 2015-ben még 78,6 ezer gyermekről állapították, hogy hátrányos helyzetű, s 136,5 ezerről, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, addig 2018-ra 107 ezerre csökkent a HHH-s, és 102,8 ezerre növekedett a HH-s gyermekek száma. Legalábbis a statisztikák szerint.
