Előfizetés

Megfagyása előtt az Antarktiszon is éltek békák

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.28. 10:48

Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
Az, hogy 40 millió éves ősbéka csípő- és koponyacsontjaira bukkantak, azt mutatja, hogy a legdélebbi kontinens gazdag állat- és növényvilágnak adott otthont, mielőtt a ma ismert fagyos dzsungellé változott.
Az eocén korban élő apró, mindössze négy centiméter hosszú kétéltű közeli rokonságban áll a Chilében honos Calyptocephalellidae család öt fajával. Ezek a „sisakos békák” a fejük formájáról kapták a nevüket. „Teljesen váratlan felfedezés volt a mikroszkóp alatt” – idézte fel Thomas Mörs, a Svéd Természettudományi Múzeum paleontológusa, a Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. A szakember az Antarktiszi-félsziget csúcsánál lévő Seymour-szigetről származó 40 millió éves fosszíliákat vizsgálva bukkant rá az ősbéka csípő- és koponyacsontjaira. Mörs először a csípőcsontot azonosította és azonnal rájött, hogy az eddig felfedezett első antarktiszi békával van dolga.
A lelet azt mutatja, hogy a Föld legdélebbi kontinense erdőknek, folyóknak és tavaknak, valamint gazdag állat- és növényvilágnak adott otthont, mielőtt a ma ismert fagyos dzsungellé változott. 
„Mindez azt mutatja, hogy egész ökoszisztémák tűnhetnek el a Föld színéről a globális éghajlatváltozás hatására, méghozzá nagyon gyors ütemben”

– mondta Mörs.

Az Antarktisz egykori éghajlata a mai Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőéhez hasonlított: a csapadékban gazdag terület átlaghőmérséklete 14 Celsius-fok körül mozog a legmelegebb hónapokban. 
A most azonosított békafaj olyan időszakban élt, amikor már megindult a jegesedés az Antarktisz belső területein. „Figyelembe véve, hogy a geológiai bizonyítékok bizonyos szintű jegesedésről árulkodnak 40 millió évvel ezelőtt, meglepő, hogy az éghajlat még mindig alkalmas volt egy hidegvérű, szárazföldi gerinces számára” – jegyezte meg Mörs. 
Az Antarktiszon eddig azonosított őskori kétéltűek mind már kihalt családfákba tartoztak. A most azonosított békának azonban számos élő rokona van. A dél-amerikai sisakos békák az Australobatrachia kládhoz tartoznak, amelynek Ausztráliában és Új-Guineában is élnek képviselői. A békák a triász időszakban jelentek meg először, nagyjából 250 millió évvel ezelőtt, megelőzve a dinoszauruszokat. 
„Az Antarktiszt leszámítva eddig minden kontinensen találtunk békákat. Most pedig már azt is tudjuk, hogy mind a hét földrészen éltek, mígnem azok egyike megfagyott”

– mondta Mörs.

Feltárult a Velencei-lagúna élővilága (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.28. 09:19

Fotó: HANDOUT / AFP
A koronavírus-járvány korlátozásai következtében szokatlan békesség köszöntött Velence víziútjaira: eltűntek a turisták, a hajók, de a zaj is, minden olyan, ami zavarja az ott élő teremtményeket.
Kíváncsi rákok, békésen úszkáló medúzák és halrajok, valamint színpompás hínárok uralják jelenleg Velence víziútjait, amelyekre szokatlan békesség köszöntött az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán. „A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt, viszont lehetőségünk nyílt gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.
Mangoni számára ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezze a Velencei-lagúna sokszínű ökoszisztémáját. A zoológus egy nemrég közzétett felvétele, amelyen egy medúza úszkál a város egyik csatornájának áttetsző vizében, óriási népszerűségnek örvend az interneten. „Jelenleg általában 50-60 centiméter, de előfordul, hogy akár 1 méter mélyre is lelátni a felszínről. Ez azt jelenti, hogy olyan állatokat is láthatunk, amelyeket eddig elrejtett a szemünk elől a zavaros víz” – mondta Mangoni, hozzátéve, hogy 20 éve dolgozik Velencében és még soha sem látta ennyire tisztának a város víziútjait.
Marco Sigovini, a Velencei Tengertudományi Intézet (ISMAR-CNR) kutatója először észlelt tengeri fajokat a város központi részein. „A Velencei-lagúna növény- és állatvilága sokkal színesebb és érdekesebb, mint az ember gondolná” – jegyezte meg a szakember. Sigovini szerint a városban nem csupán a szennyezéssel együtt járó hajóforgalom csökkent, hanem a zaj is, amely szintén a szennyezés egy formája és a lagúnában élő teremtmények nagy részét zavarja. 
A szakember szerint a medúzák nagy száma korántsem meglepő. „Az elmúlt 20-30 évben megnőtt a számuk. Egyre gyakrabban merészkednek be a lagúnába, különösen az év bizonyos szakaszaiban, talán az áramlatokkal együtt érkeznek. Normális esetben azonban óriási a hajóforgalom, így valószínűleg sokuk elpusztul” – mondta Sigovini, aki a jelenlegi helyzet ellenére nem túl derűlátó a jövőt illetően. „Ez a néhány hónapnyi korlátozás nagy valószínűséggel nem lesz elegendő ahhoz, hogy változásokat hozzon az ökoszisztéma minőségében” – jegyezte meg a szakember.

Javult a levegőminőség, de a fűtés miatt alig vesszük észre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.27. 20:03
Füstölő kémények Borsodbótán, 2020. február 10-én. A kép illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Hiába állt le a forgalom és a gyárak, az otthon maradó magyarok többet is tüzelnek.
Javult Magyarországon a levegő minősége márciusban és áprilisban éves összevetésben; országos szinten 15 százalékkal, a nagyobb városok forgalommal terheltebb részein viszont akár 35 százalékkal is csökkent a levegő nitrogén-dioxid szennyezettsége, főként a kijárási korlátozások hatásaként – írta hétfőn közleményében az Agrárminisztérium. Az MTI-nek is eljuttatott közleményben a minisztérium megjegyzi, a kijárási korlátozások hatására csökkent a közlekedésben résztvevők száma és az ebből eredő kibocsátás mértéke is, emellett a meteorológiai hatások is szerepet játszottak a levegő minőségének javulásában. 
Ugyanakkor a kijárási korlátozások, valamint a hatósági karanténok miatt a lakosok több időt töltenek otthon, így a fűtési igény is megnőtt. A lakossági szilárd tüzelésből eredő kisméretű részecske (PM) szennyezettség kompenzálta a közlekedésből származó PM-kibocsátás visszaesését.
A kisméretű részecske szennyezettségben a mérőműszerek ezért nem mutattak jelentős változást 2020 március-áprilisában az előző év azonos időszakához képest.

A járvány hatására bekövetkezett gyárleállások is hatással voltak az egyes városok levegőminőségére, helyi szinten az elmúlt egy-két hónapban javulás tapasztalható az egy évvel korábbi adatokhoz képest.    Az Agrárminisztérium hangsúlyozta, az ipari kibocsátások hatása az elmúlt években bevezetett környezetvédelmi előírásoknak és korszerűbb technológiáknak köszönhetően általában kisebb, mint a közlekedésből vagy a lakossági szilárd tüzelésből származó kibocsátásoké.