Előfizetés

Folytatódik Szaakasvili kalandos karrierje

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.04.29. 11:00

Fotó: MYKOLA LAZARENKO / AFP
A hatályos ukrán törvény szerint a hazájában elítélt Mikheil Szaakasvili nem lehetne a kijevi kormány kormányfő-helyettese. A nagy túlélőnek azonban jók az esélyei.
Amikor végre elfelejtette volna a világ, újra feltűnt Mikheil Szaakasvili, Grúzia korábbi elnöke, Odessza volt kormányzója, sokszoros pártalapító, népvezér, vesztes hadvezér és permanens reformer. Korábban talán nemzetközi kalandornak is nevezték volna. Az ötvenöt éves politikus a Facebookon jelentette be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta neki a reformügyi miniszterelnök-helyettes posztját a kijevi kormányban. Zelenszkij motivciójára több, egymást is megengedő feltételezés lehetséges. 1. Káderéhségben szenved. Már a kezdetben sem voltak szakemberei, a kormányzás folyamán még többet veszített. Szaakasvilinek sokféle tapasztalata, kapcsolata van, ám nincs erős hátországa Ukrajnában, számíthat a lojalitására; 2. Kell egy többé-kevésbé külső, de a Nyugat számára ismert, elfogadható arc, amely megszemélyesítheti a követelt reformokat. Szaakasvilit annyira gyűlöli Putyin, hogy euroatlanti elkötelezettségét senki sem vonhatja kétségbe. 3. Nyolc éves grúziai elnöksége alatt több változást is sikerült elég tartósan bevezetnie. Az sem tragédia, ha a kijevi parlament végül mégsem szavazza meg, s ha valahol kudarcot vall, akkor fájdalommentesen ki lehet rúgni. Szaakasvili jól szituált grúz értelmiségi család gyermekeként a kilencvenes évek elején a kijevi Sevcsenko Egyetem elit képzésnek számító nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. Innen ismerték egymást Petro Porosenko korábbi elnökkel. Sorkatonai szolgálatát szovjet határőrként a boriszpoli nemzetközi repülőtéren, más források szerint a csapi határátkelőn töltötte. Amerikai ösztöndíjjal az Egyesült Államokban szerzett jogászdiplomát. Rövid ideig ügyvédbojtárkodott is, de a karrier lehetősége Grúziába szólította: pillanatok alatt igazságügyi miniszter lett Eduard Sevardnadze (volt grúz KGB-főnök, párttitkár, majd szovjet külügyminiszter) kormányában. Hamarosan azonban több hozzá hasonlóan ambiciózus politikussal pártot alakított és elindult Sevardnadze ellenében, aki viszont ragaszkodott a hatalomhoz. Szaakasvili csapata erre megszervezte az un. Rózsák forradalmát, s a tüntetéssorozat hatására Sevardnadze végül mégis távozott. Grúziai utazásaim különös élménye volt, hogy az utak mellé állított rendőrposztokat valóságos üvegházakba telepítették. Szaakasvili ezzel azt sugallta, hogy immár nincs mód a megvesztegetések elfogadására. Tény, hogy az alacsony szintű rendőri korrupciót felszámolta, reformokat vezetett be, leegyszerűsítették az ügyintézést, könnyítették az üzleti szféra helyzetét. Utak épültek, modernizálták a hadsereget. Volt több luxusintézkedése is – hatalmas palotát építtetett magának Tbilisziben, miközben a parlamentet kétszáz kilométerre arrébb, Kutaiszibe helyezte. Felszámolta az autonóm Adzsáriában a helyi despota félfüggetlenségét, ám amikor újabb hadműveletet indított 2008-ban a szakadár Dél-Oszétia ellen, Oroszországgal találta magát szemben. Ezt a háborút nagyon elveszítette. Régi harcostársai ellene fordultak, mire rendőri és titkosszolgálati eszközöket vetett be ellenük. Megtámadta a független, ellenzéki médiát. Amikor videók szivárogtak ki a lehallgatásokról és a kínzásokról a börtönökben, tömegmozgalom kezdődött leváltására. E mozgalom mögött ott állt Bidzina Ivanisvili, az Oroszországból hazatért milliárdos, aki pártot szervezett Szaakasvili eltávolítására. A volt elnök nem kereste a mártíromságot, inkább külföldre utazott - azóta is körözteti a grúz vádhatóság. Ukrajnában Mikheil Szaakasvili felkínálta reformeri szolgálatait volt egyetemi társának, aki kinevezte Odessza terület kormányzójának. Ám alig több, mint egy évet volt Porosenko megbízottja, az elnök leváltotta, majd ukrán állampolgárságát is elvette. Szaakasvili ugyan ukránosan, Mihajlónak szólíttatta magát, de feltehetően nem tudott áttörni az országot, és különösen Odesszát uraló mély és kusza korrupciós-kapcsolati struktúrákon. Porosenko pedig nem akarhatta annyira a reformokat és az intézményes lopás felszámolását, hogy ezzel a maga hatalmát veszélyeztesse. Mihajlónak mennie kellett, sőt ki is toloncolták az országból, ahová aztán visszaszökött. Eközben rengeteg kalandja volt, aminek része volt az ukrán határ erőszakos átlépése és egy filmbe illő üldözés is a kijevi háztetőkön. S lám, még mindig nincs vége a sztorinak: újra ukrán állampolgár, sőt, a kijevi kormányba készül.

A jog nem akadály

Az egykori grúz elnök, pénteken a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló Nép szolgája párt frakciójával tárgyalt Kijevben, hogy megszerezze a kinevezéséhez szükséges parlamenti támogatást. Azt is kilátásba helyezte, hogy az ukrajnai mély gazdasági válság megoldásához „nagyon rendhagyó lépésekre lesz szükség”. Az ukrán és orosz nyelven egyaránt működő portál, a bykvu.com viszont arról cikkezett, hogy  a hatályos ukrán törvények szerint Szaakasvili nem lehetne a kabinet tagja, mert a grúz bírósági ítéletet  Ukrajnában is végre kellene hajtani. Mivel Szaakasvili ukrán állampolgár is - A Porosenkó által megvont állampolgárságát Zelenszkij adta vissza - így nem toloncolható ki, de börtönbe kellene mennie. A volt államfőt távollétében Georgiában 2018-ban három, illetve hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték gyilkosságban való bűnrészességért, emberölést elkövetett rendőrök jogtalan felmentéséért, hatalommal való visszaélés miatt valamint a grúz parlament egyik képviselőjének megveretéséért. G.M.

 

Oroszok milliói váltak munkanélkülivé

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.04.29. 10:00
Alekszej Kudrin, a számvevőszék vezetője a nyolcmillió állástalant sem tartja kizártnak
Fotó: Iliya Pitalev / SPUTNIK/AFP
A hivatalos munkanélküli adatok azért oly alacsonyak, mivel a városokban állást keresők többsége a bürokratikus akadályok és a szánalmasan alacsony segély miatt messze ívben elkerüli a regisztrációval foglalkozó hivatalokat.
A koronavírus-járvány oroszok millióit kergette munkanélküliségbe, és a prognózisok elképesztő méretű munkanélküliséget vizionálnak. Míg a hivatalos statisztikák százezrekben mérik a munka nélkül maradt emberek számát, a Lenta.ru hírportál szerint kormánykörökben azt sem tartják kizártnak, hogy az év folyamán 4 millió munkanélküli lesz. Ennél is borúlátóbb a számvevőszék vezetője. Alekszej Kudrin azzal sokkolta a közvéleményt, hogy 8 milliós munkanélküliség lehetőségéről nyilatkozott. Még ennél is tovább merészkedett a makrogazdasági elemzéssel és rövidtávú prognózissal foglalkozó központ, amikor 10 millióra teszi a karantén-állapot következtében a munkából kiesők számát. Alekszej Zaharov, a Superjob.ru álláskereső portál alapítója egyenesen a munkapiac katasztrófájáról beszél. Számítása szerint a kisvállalkozásokban dolgozó 20 millió ember 80 százaléka veszítheti el a munkáját rövid időn belül. Összességében a 25 millió munkanélkülit sem tartja kizártnak. Ha majd valamikor megszűnik a karantén és a járványhelyzet, akkor is csak töredékük lesz képes újra elhelyezkedni, ami a bűnözés emelkedését vonhatja maga után. A szakértők az ideinél is rosszabbnak látják a jövő évi gazdasági helyzetet. A vírus csak tovább mélyítette azt a hanyatlást, ami a Krím-félsziget elcsatolása után kezdődött a kényszerű beruházások és a nyugati szankciók következtében. S erre rátett a Szaúd-Arábiával kirobbant vita, amely végül az olaj árának elképesztő csökkenéséhez vezetett. A hivatalos munkanélküli adatok azért oly alacsonyak, mivel a városokban állást keresők többsége a bürokratikus akadályok és a szánalmasan alacsony segély miatt messze ívben elkerüli a regisztrációval foglalkozó hivatalokat. Ezért jelenthette ki Anton Kotjakov munkaügyi miniszter a Putyinnal való kormány-találkozón, hogy a munkanélküliek száma az országban 735 ezer. 44 ezerrel több, mint az év elején. Vajon hitelt ad-e az elnök ennek a számnak, vagy döntéseiben a tényleges helyzet vezérli? Akár így, akár úgy, sokat nem tehet a megállíthatatlan folyamatok feltartóztatásáért. Moszkvát túl sok oldalról éri sokkhatás. Ezért véget ért, vagy éppen szünetel az az időszak, amikor Putyin a szankciók sikeres kivédéséről, az újabb és újabb csodafegyverekről, a nagyszabású fejlesztési tervekről szóló nyilatkozataival igyekezett ellensúlyozni a kudarcokat. Találóan állapította meg Szergej Mardan, a Komszomolszkaja Pravda elemzője, hogy az elbocsátások elkerülhetetlenek, sőt szükségesek a vírus feltartóztatása miatt, s hogy ezért az orosz gazdaság olyan állapotban van, mint a beteg ember, aki kómába esett, agyi funkcióinak egy része átmenetileg kikapcsolt, hogy esélyt adjon a betegnek a fellábalásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai gazdaságpolitikának nem az a feladata, hogy ösztönözze az ipari fejlődés növekedését és biztosítsa a foglalkoztatottságot, hanem hogy Oroszország több tízmillió polgárának segítsen a túlélésben, miután elveszítették jövedelmüket. Moszkva a járvány miatt munkájukat elvesztő embereknek 19 500 rubelt (242 euró) ad havonta, miközben az átlagfizetés 67 ezer (830 euró) rubel volt. A Moszkvai megye ennél is kevesebbet biztosít, a többi régió meg semmit. Nagy gond az is, hogy az adósok áruhiteleiket nem képesek törleszteni. Átmenetileg a központi tartalékból a bankokat kisegítik, kérdés, mi lesz velük később? És még nagyobb kérdés: feltámadnak-e a kis és középvállalkozások, az a több tízezer vállalkozás, amely állami segítség hiányában csődbe kerül. Szakértők a kényszerű munkaszünet és a karantén következményeit sokkal riasztóbbnak látják, mint magát a járványt.

Van, ahol lényegében betiltották azt a gyorstesztet, amit a magyar kormány előszeretettel használ

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.29. 09:39
Koronavírus gyorsteszt a Debreceni Egyetem központi raktárában 2020. április 3-án
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az egészségügyi hatóság szerint mindössze 20 százalékos a teszt találati aránya, a kínai cég vitatja ezt.
“Megbízhatatlannak és használhatatlannak” találta és visszavonta egy amerikai városban a helyi egészségügyi hatóság azt a gyorstesztet (az Anhui Deep Blue nevű kínai cég terméke), amiből április elején a magyar kormány is vásárolt, amit nálunk azóta is aktívan használnak, írja a 444.hu. A portál egy olvasója küldte azt a linket, amin a Pro Publica cikke olvasható a Rio Grande partján fekvő 260 ezres texasi város, Laredo tanulságos sztorijáról. A járvány által különösen sújtott város egyik magánkórháza márciusban 20 ezer darab gyorstesztet vásárolt az Anhui Deep Blue-tól 500 ezer dollárért. Ez a vérből kéfajta antitestet kimutató teszttípus, ami alapvetően annak kimutatására való, hogy az illető átesett-e korábban a betegségen. A texasi városban megváltóként köszöntötték a beérkező szállítmányt, ám az öröm hamarosan az ellenkezőjére fordult. A helyi egészségügyi hatóság ugyanis a gyorstesztek bevetése előtt leellenőrizte a termék hatékonyságát. És arra jutottak, hogy a gyártó által nekik ígért 93-97 százalékos helyett az sokkal-sokkal kisebb, mindössze 20 százalékos pontossággal működött. A gyártó cég vitatta a teszt tesztjének pontosságát, de Laredo hatóságait ez nem akadályozta meg abban, hogy megtiltsák a termék felhasználását. Azt sajnos nem tudni, hogy a magyar hatóságok is letesztelték-e a Deep Blue gyorstesztjét. Azért nem, mert bár a dolgot megkérdeztük az Operatív Törzstől, ők nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésünkre. Amikor a Kínából vásárolt egészségügyi felszerelések minőségéről kérdezték, Müller Cecília tisztifőorvos többször is azt nyilatkozta, hogy azok minőségét a rajtuk szereplő jelzés, a "CE" igazolja, ilyen ugyanis csak az EU előírásainak megfelelő, ellenőrzött termékeken szerepeltethető. a 444.hu viszont cikkben mutatta be, hogy ezt a jelzést évtizedek óta köztudottan sűrűn hamisítják kínai cégek.