A koronavírus-járvány oroszok millióit kergette munkanélküliségbe, és a prognózisok elképesztő méretű munkanélküliséget vizionálnak.
Míg a hivatalos statisztikák százezrekben mérik a munka nélkül maradt emberek számát, a Lenta.ru hírportál szerint kormánykörökben azt sem tartják kizártnak, hogy az év folyamán 4 millió munkanélküli lesz. Ennél is borúlátóbb a számvevőszék vezetője. Alekszej Kudrin azzal sokkolta a közvéleményt, hogy 8 milliós munkanélküliség lehetőségéről nyilatkozott. Még ennél is tovább merészkedett a makrogazdasági elemzéssel és rövidtávú prognózissal foglalkozó központ, amikor 10 millióra teszi a karantén-állapot következtében a munkából kiesők számát.
Alekszej Zaharov, a Superjob.ru álláskereső portál alapítója egyenesen a munkapiac katasztrófájáról beszél. Számítása szerint a kisvállalkozásokban dolgozó 20 millió ember 80 százaléka veszítheti el a munkáját rövid időn belül. Összességében a 25 millió munkanélkülit sem tartja kizártnak. Ha majd valamikor megszűnik a karantén és a járványhelyzet, akkor is csak töredékük lesz képes újra elhelyezkedni, ami a bűnözés emelkedését vonhatja maga után.
A szakértők az ideinél is rosszabbnak látják a jövő évi gazdasági helyzetet. A vírus csak tovább mélyítette azt a hanyatlást, ami a Krím-félsziget elcsatolása után kezdődött a kényszerű beruházások és a nyugati szankciók következtében. S erre rátett a Szaúd-Arábiával kirobbant vita, amely végül az olaj árának elképesztő csökkenéséhez vezetett.
A hivatalos munkanélküli adatok azért oly alacsonyak, mivel a városokban állást keresők többsége a bürokratikus akadályok és a szánalmasan alacsony segély miatt messze ívben elkerüli a regisztrációval foglalkozó hivatalokat. Ezért jelenthette ki Anton Kotjakov munkaügyi miniszter a Putyinnal való kormány-találkozón, hogy a munkanélküliek száma az országban 735 ezer. 44 ezerrel több, mint az év elején. Vajon hitelt ad-e az elnök ennek a számnak, vagy döntéseiben a tényleges helyzet vezérli? Akár így, akár úgy, sokat nem tehet a megállíthatatlan folyamatok feltartóztatásáért. Moszkvát túl sok oldalról éri sokkhatás. Ezért véget ért, vagy éppen szünetel az az időszak, amikor Putyin a szankciók sikeres kivédéséről, az újabb és újabb csodafegyverekről, a nagyszabású fejlesztési tervekről szóló nyilatkozataival igyekezett ellensúlyozni a kudarcokat.
Találóan állapította meg Szergej Mardan, a Komszomolszkaja Pravda elemzője, hogy az elbocsátások elkerülhetetlenek, sőt szükségesek a vírus feltartóztatása miatt, s hogy ezért az orosz gazdaság olyan állapotban van, mint a beteg ember, aki kómába esett, agyi funkcióinak egy része átmenetileg kikapcsolt, hogy esélyt adjon a betegnek a fellábalásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai gazdaságpolitikának nem az a feladata, hogy ösztönözze az ipari fejlődés növekedését és biztosítsa a foglalkoztatottságot, hanem hogy Oroszország több tízmillió polgárának segítsen a túlélésben, miután elveszítették jövedelmüket.
Moszkva a járvány miatt munkájukat elvesztő embereknek 19 500 rubelt (242 euró) ad havonta, miközben az átlagfizetés 67 ezer (830 euró) rubel volt. A Moszkvai megye ennél is kevesebbet biztosít, a többi régió meg semmit. Nagy gond az is, hogy az adósok áruhiteleiket nem képesek törleszteni. Átmenetileg a központi tartalékból a bankokat kisegítik, kérdés, mi lesz velük később? És még nagyobb kérdés: feltámadnak-e a kis és középvállalkozások, az a több tízezer vállalkozás, amely állami segítség hiányában csődbe kerül. Szakértők a kényszerű munkaszünet és a karantén következményeit sokkal riasztóbbnak látják, mint magát a járványt.
