Trükkel a tanárhiány ellen

Publikálás dátuma
2020.04.29. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd pedagógus munkakörben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát.
Jövő év augusztus elsejétől hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét, ami egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört – derült ki az Nkt. lapunk által megismert módosító javaslatából. A törvénynek ez a melléklete szabályozza például, hogy óvónőként csak óvodapedagógus végzettséggel rendelkező személyt lehet alkalmazni, vagy hogy gimnáziumi tanárnak csak az mehet, akinek egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanári diplomája van. A táblázat jelenleg 33 munkakört sorol fel. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezt eltörlik, azzal lényegében bárkit bármilyen tanári munkakörben alkalmazhatnak majd. Úgy véli, a kormány ezzel akarja enyhíteni az egyre súlyosbodó pedagógushiányt, ami már nemcsak az iskolákban, hanem a tanárképzésben is megmutatkozik: idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek erre a képzési területre. Van olyan egyetem, ahol ennél is rosszabb képet mutatnak a számok: a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karára például 56 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Ebbe az irányba mutat egy másik, március végén benyújtott módosító is, ami a tanárszakra jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgájának eltörlését célozta meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta: a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett pedagógusok taníthatnak majd. „A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat” – írták. A minisztérium szerint az Nkt. 3. mellékletét hatályba lépése óta – jellemzően a képzési kínálat módosulásai miatt – már hét törvény módosította, s mivel „a pedagógusképzés folyamatos mozgásban van, a törvényi szint megtartása felesleges, az állandó pontosítással nem lesz indokolt a jövőben az Országgyűlést terhelni. A tervezett változtatás, a jogforrási szint megváltoztatása nem jelenti a szakmai garanciák csökkenését”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának elnöke szerint ugyanakkor beszédes, hogy a képesítési előírásokat összegző mellékletet nem idén, hanem csak jövőre helyeznék hatályon kívül. Szűcs Tamás úgy véli, ennek köze lehet a készülő „pedagógus státustörvényhez” is, ami felülírhatja az eddigi életpályamodellt és – a szakképzésben dolgozó oktatók, valamint a kulturális dolgozók után – a köznevelésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogállását is megszüntetheti. A státustörvény kidolgozása már tavaly júniusban felmerült a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén, ám a részleteket azóta homály fedi – a szakszervezetekhez semmilyen kész javaslat nem jutott el. Szűcs Tamás azt is furcsállja, hogy a módosításokat éppen most, a járványügyi veszélyhelyzet idején vinnék keresztül, pedig ezeknek az intézkedéseknek semmi közük a koronavírus terjedésének visszaszorításához.
Szerző

Aranyat érő tanácsok: milliárdos turizmustender kárenyhítésre

Publikálás dátuma
2020.04.29. 06:40
A balatoni hajózást Mészáros Lőrinc, az idegenforgalmat Orbán Ráhel körei menthetik meg
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A hazai turisztikai ágazat rövid időn belüli talpra állítása érdekében kérne tanácsokat a Magyar Turisztikai Ügynökség és a felügyelete alá tartozó hét cég.
A koronavírus járvány okozta károk mérséklésére és a hazai turisztikai ágazat rövid időn belüli talpra állítására kérne szerteágazó tanácsokat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MÜT), illetve a tulajdonosi felügyelete alá tartozó hét cég. A friss közbeszerzési pályázat indoklása szerint a COVID-19 okozta járvány az egész világon és így Magyarországon is jelentős mértékű visszaesést hozott a turizmusban. A szektor „60 nap alatt a mennyből a pokolba jutott” – jelentette ki Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a cég honlapjára kitett podcastban. Ebből a gödörből kellene kimászni, ami tagadhatatlanul nagy kihívásnak tűnik. Az ajánlatkérők ehhez kérnének komplex segítséget. A feladat – mint írják – rendkívül összetett, több szakmai területet (gasztronómia, rendezvényszervezés, sport, hivatás, kulturális és aktív turizmus, stb.) érint és sokrétű tervezést igényel.
A nyertes ajánlattevő egyedi megrendelések alapján ad tanácsokat, amelynek főbb területei a turisztikai infrastruktúra- és termékfejlesztés, digitális, üzletviteli és tranzakciós tanácsadás desztináció-menedzsment, valamint ágazati képzés. Az előzetes kalkulációk alapján egy-egy komplexebb projekt értékét 300 millió forintra becsülik, míg a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok és elemzések darabja nettó 130 millió forint körül lehet majd. Előbbiből várhatóan évi 2-3 darabot, utóbbiból évi ötöt rendelnének. Ezenfelül indítanának tantermi és e-learning képzéseket, adatbázisokat hoznának létre és általános stratégiák és akciótervek kidolgozása is elvárás. De a MÜT vagy a leányvállalatok által végrehajtott lehetséges felvásárlásokhoz és fúziókhoz kapcsolódó stratégia készítése, valamint a turisztikai szabályozások előkészítésének támogatása is a tanácsadó cég feladatai közé tartozna. A szerződés a nettó 5 milliárd forintos keret kimerüléséig, de legkésőbb 2022 december végéig szól. Az ajánlatokat május 25-ig várják.
Az MTÜ és leányai egyébként már másodszor hirdettek milliárdos tanácsadói tendert az idén. Februárban projekt koordinációs és tanácsadói feladatok ellátására kötöttek szintén 5 milliárd forintos keretszerződést. A két tender ajánlatkérői köre nagy átfedést mutat. Az MTÜ mellett mindkettőben részt vett a hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., a várhatóan egy évet csúszó dubai világkiállításon való részvételt szervező EXPO 2020 Magyarország Zrt., a kikötők, szállodák, hajók és kempingek eladásáról szóló reorgianzációs tervével nagy vihart kavaró Balatoni Hajózási Zrt. valamint a Hableány hajóbaleset miatt elhíresült Viking Cruises céggel üzletelő Mahart PassNave Zrt. Hozzájuk csatlakozott most új ajánlatkérőként az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség, valamint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség is. Utóbbit Osváth Eszter vezeti, aki előzőleg Orbán Viktor kormányfő lelkes támogatójának, Kálomista Gábor producernek a feleségével dolgozott együtt a közszolgálati média egyik cégében.
A februári tendert a NER-hez sok szálon kötődő Eubility Group Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nyerte meg. Az Eubility jelenleg a Figura Ferenc által birtokolt  LPBF Holding Zrt. tulajdonában van, de korábban Knyihár Krisztián és cégáttéten keresztül Dicső László is feltűnt a tulajdonosok között. A vállalkozók lapértesülések szerint az állami milliárdokkal segített napelembizniszbe is beszálltak, éppen úgy Gyüre külterületén vettek ehhez telket, ahol Sájer Gábor is. Sájer egykoron a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. vezetője volt. A szintén Tiborcz érdekeltségbe tartozó Appeninn Nyrt, egyébként éppen idén februárban vásárolta meg a Dicső László birtokolta Alagút Investments Kft., amelynek irodaházában működik az Eubility is. De Dicső szerezte meg egy másik céggel közös BBID Kft révén az Andrássy 47. szám alatti sok pert megért palotát. A BBID vezetője pedig az a Balázs Attila, akivel közösen vette meg az Appeninn a balatonfüredi kikötőt. Tiborcz egyébként pár napja bejelentette: eladja az Appeninn 29 százalékos részesedését, mivel „nem kíván olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul”. 
Szerző

"Tragikus az elbocsátási hullám" a vendéglátásban

Publikálás dátuma
2020.04.29. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
„Kivéreztették a cégeket, sokaknak nem lesz tőkéje az újrainduláshoz” – nyilatkozott a Népszavának Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke annak kapcsán, hogy május elejétől várhatóan fokozatosan kinyithatnak a vendéglátóhelyek. A szakember szerint üdvözlendő, hogy épp a teraszos szezon kezdetén jöhetnek az első lazítások.  Kovács László teljesen elfogadhatónak tartja, ha a nemzetközi példákat követve kötelezővé teszik a maszk vagy a kesztyű viselését, illetve a kötelező távolságtartást az éttermekben. „Mentálisan is leépültünk, mi és a vendégek is ebben a bezártságban, tennivaló nélkül. Szükségünk van erre – tette hozzá Kovács. A kormányzati elképzelésekről, hogy újranyithatnak a kávézók, éttermek, a Magyar Nemzetben írtak. Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint számokban egyelőre nem kifejezhető, de "tragikus az elbocsátási hullám”, „óriási a bér és működési költség”. A nagyobb vállalkozásoknak egy hónapra százmilliós nagyságrendű bérköltségeik vannak, ők voltak az elsők, akik emiatt kénytelenek voltak leépítésekbe kezdeni. Hangsúlyozta, bő két hete már vészhelyzet volt a turizmus-vendéglátás szektorban, amikor megérkezett az első „mentőcsomagnak nevezett intézkedés”. Az is azonban olyan volt, hogy napokig kellett értelmeznie a szakmának, hogy ki jogosult annak felhasználására. Mivel nullára zuhant a munka és a bevétel is, a későbbi, 2 órás munkaidőre is kiterjesztett állami bértámogatás sem jelentett segítséget, „ez is havi 40 órával több munkabér, mint amennyit az éttermek ki tudnak fizetni” Kovács szerint. A szintén támogatott távmunkát abszurdnak nevezte, amit lehetetlen alkalmazni egy étteremben. Kovács kiemelte, hogy a kormány a munkabérek támogatására fordít energiát, miközben a turizmus-vendéglátásban nullára csökkent az elvégzett munka. Ezért egy javaslatot készítettek a kormány számára, hogy a szektorban a vállalkozásokat mentesítsék a járulékfizetéstől, illetve hozzanak létre egy új munkajogi státuszt a munkát nem végző alkalmazottak megtartására. A cégek nekik egy létminimumot biztosító szociális juttatást fizetnének ebben a rendszerben, ami később levonható lenne az államnak fizetendő szociális hozzájárulási kötelezettségekből. „Ezt azt jelentette volna, hogy az államnak nem kell azonnal mélyen a zsebébe nyúlnia a szektor támogatására, a cégek nem emésztik fel tartalékaikat, állományban maradnának a dolgozóik és maradna tőkéjük arra, hogy gombnyomásra újraindítsák a vállalkozást, ha enyhül a járvány. Ezt sehol nem látjuk az intézkedések között” – mondta Kovács. Hogy milyen lesz hosszabb távon a helyzet a vendéglátásban, azzal kapcsolatban kifejtette, hogy mivel várhatóan nem fogadhatnak egyszerre annyi vendéget a helyek, mint amire az üzleti terveiket alapozták, ezért az árakban is változás lehet. Emellett jó eséllyel kisebb stábbal fognak csak működni a helyek.  Ahol a külföldi turisták alkották a vendégkört, például a fővárosban, ott hosszú éjszakára számíthatnak a vendéglátók. Mivel azonban a lakosság is a tartalékait éli fel, a vendéglátók nem számíthatnak hatalmas hazai vendégkörre sem. „Amiben igazi reményünk van, az a SZÉP-kártya keretének és kedvezményeinek kormányzati kiterjesztése, ennek óriási szerepe lesz a kilábalásban”- jelentette ki Kovács László

Palkovics: Eljött az idő, hogy az emberek megszokott életét helyreállítsuk

A kormány a csúszó szabályozással kézben tudta tartani a járványt, így most eljött az idő, hogy az emberek normális, megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését, amennyire lehet, helyreállítsuk – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormány három szempontot, a járvány egészségügyi kezelését, a gazdaságra gyakorolt hatásait és a társadalmi élet minőségét vette alapul az intézkedései során. Mint mondta, a lazítás azért léphető meg, mert ha a társadalmi érintkezéssel nő is fertőzések száma, arra már az egészségügy fel van készülve. A miniszter is kitért arra, hogy a turizmus és vendéglátás területén akkora volt a leállás, hogy ott „az újraindítás valóban pontos kifejezés”.