A fertőzésveszély miatt a neten meghallgatható beszélgetést tervezett a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karának szakkollégiuma, s a hallgatók a kar három tanárát hívták meg április közepén. A résztvevők egyike a 66 esztendős Mellár Tamás, Pécs független parlamenti lépviselője, aki évtizedek óta tanít az egyetemen.
A közgazdaságtudományi kar vezetése a múlt héten értesülve a rendezvényről, úgy látta, hogy mivel az egyetem deklaráltan politikamentes intézmény, nem helyes, ha Mellár részt vesz ezen a beszélgetésen. Mellár ezt nem fogadta el, szerinte a vitában kifejtendő véleménye értékszemléletű, amiben nem játszanak szerepet pártpolitikai kötődések.
A kar vezetése végül úgy döntött, hogy tartsák meg a rendezvényt, s vegyen rajta részt Mellár, ám a vitát csak a szakkollégium diákjai követhetik figyelemmel. Mellár szerint így alig félszázan látják majd a beszélgetést, holott az érdeklődés alapján akár ezer fős közönségre is számítani lehetett.
Írtunk róla, hogy 15 közgazdász – köztük Mellár Tamás – nyílt levélben arra kérte a kormányt: gondolja újra válságkezelésre kidolgozott terveit, mivel az nem ad megoldást a recesszió okozta szociális problémákra. A kormány a GDP egy százalékát fordítaná válságkezelésre, Mellár és társai szerint két-háromszor ennyi forrásra lesz szükség. Statisztikai adatok alapján a magyar lakosság harmada egyhónapos keresetkiesést sem bír elviselni, érvel Mellár, s a két gyermekről gondoskodó családok kétharmadának legfeljebb 30 napi tartalékja van.
Schepp Zoltán, a PTE közgazdasági karának dékánja az említett nyílt levél és annak kormánykritikus sajtóvisszhangja miatt látja úgy, hogy Mellár álláspontja a politikai erőtérbe került. A dékán szerint ha Mellár a vitában elmondja érveit, akkor abból sokan azt vonják le, hogy a pécsi egyetem kormánykritikus, ellenzéki nézeteket hirdet. Ezért lesz a beszélgetés zártkörű, a közgazdász-jelöltek – a laikusokkal szemben - képesek lesznek a vita szakmai szempontjaira figyelni.
Mellár egyébként azt gyanítja, hogy az egyetem vezetése külső, politikai nyomás hatására fújta le a nyílt vitát, Schepp Zoltán viszont állítja, hogy az intézmény nem kapott parancsot, döntésüket csupán a politikamentesség motiválta.
