Öt embermentő javaslatból ötöt szavazott le a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.04.30. 13:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Online petíciót indít az MSZP.
Hiába támogatja ötből négy ember a munkahelyek megvédését, az álláskeresési járadék megemelését, a nyugdíjasok azonnali megsegítését, az energiaárak csökkentését, illetve az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozók béremelését, a Fidesz minderre nemet mondott, konstatálta Tóth Bertalan. (A kormánypárt formálisan az Országgyűlés Népjóléti Bizottság keddi ülésén söpörte le az MSZP ötpontos csomagját, így azt meg sem tárgyalhatta a Tisztelt Ház.) Így az MSZP elnöke szerint pártjának egy lehetősége marad: közvetlenül az emberekhez fordul. Azaz petíciós kampányt indít, online aláírásgyűjtésbe kezd, hogy így gyakorolhasson nyomást a kabinetre. egy, hogy így gyakoroljunk nyomást a Fideszre, a kormányra, hogy fogadja el azokat a javaslatokat, amelyek az emberek életének, egészségének védelméről és megélhetési biztonságukról szól, ezzel védjük meg az embereket. A petíció a következőket követeli: 
  • Azonnal kezdődjön átfogó lakossági tesztelés, többek között az idősotthonokban és a munkahelyeken.
  • A kórházból hirtelenjében kirakott betegek kapjanak a testi és lelki egészségüket egyaránt biztosító ellátást.
  • Az egészségügyben és a szociális ágazatokban dolgozók kapjanak az alapbérükkel azonos veszélyességi pótlékot.
  • Az álláskeresési idő ne 3, hanem 9 hónap legyen, és az erre a periódusra járó támogatás érje el a havi nettó 100 ezer forintot
  • A 60 és 65 év közöttiek lehetőség szerint kapjanak korkedvezményes nyugdíjat.
  • A családi pótlékot, a GYES-t, a GYET-t, az anyasági támogatást duplázza meg a kormányzat.
  • Három hónapon át - az átlagfogyasztás erejéig - a háztartásoknak ne kelljen fizetniük az energiáért.
  • Fel kell zárkóztatni a nyugdíjakat, a 150 ezer forint alatti nyugdíjasok részesüljenek egyszeri 20 ezer forintos támogatásban, hiszen elszabadultak az árak, többek között az élelmiszereké.
  • A bajba jutott mikro- és közepes vállalkozások esetében a kormány vállalja át a teljes munkabér 80 százalékát, hiszen több ezer munkahely szűnik meg naponta.

A Závecz Research Intézet azt mérte (a Szociális Demokráciáért Intézet megbízásából), hogy mit gondolnak az emberek a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére tett ellenzéki (leginkább MSZP-s) javaslatokról. Ezek közül többnek a támogatottsága meghaladta a 80 százalékot. Az emberek 85 százaléka tartaná nagyon hasznosnak a közfeladatot ellátok béremelését. Azt a felvetést, hogy az alkalmazottak elbocsátása helyett a költségvetés vállalja át a bérek és járulékaik 80 százalékát, a társadalom 83 százaléka szereti. A munkanélküli ellátás időtartamának kilenc hónapra növelésével, illetve az erre az időre járó álláskeresési járadék minimum 100 ezer forintra emelésével 83 százalék ért egyet. A családi pótlék növelését 77 százalék tartaná nagyon hasznosnak a jelen helyzetben, az azonnali 6,5 százalékos nyugdíjemelést pedig 74 pártolja.

Szerző

Müller Cecília: nem kizárt, hogy az enyhítés után felerősödik a járvány

Publikálás dátuma
2020.04.30. 13:01
Koronavírus-gyanús, lélegeztető gépen lévő beteget ápolnak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház intenzív osztályán
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A tiszti főorvos hosszan beszélt az ünnepről, és a szülők felköszöntésére buzdított. Eközben anyák napján is él még az országos kijárási korlátozás.
A friss járványügyi adatok ismertetésével kezdte sajtótájékoztatóját Müller Cecília az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján, mint elmondta: jelenleg 2775 igazolt koronavírusos fertőzöttről tudnak, így 24 óra alatt  48 új beteget regisztráltak. Az elhunytak száma 312-re emelkedett, tizenkét újabb halálesettel. Kórházban jelenleg 998 koronavírus-fertőzöttet ápolnak – vagyis az összes ismert beteg több mint harmadát, közülük 54-en szorulnak lélegeztetésre. A legtöbb fertőzött, 1743 fő Budapestené s Pest megyében van – ez a teljes szám mintegy kétharmada, és az elhunytak is 63 százaléka is fővárosi és Pest megyei Müller megismételte, hogy
zömében idősek és krónikus betegek az áldozatok, akiknél még haláluk előtt vagy az után regisztrálták a fertőzést.

Müller Cecília
Fotó: MTI/kormany.hu
A járvány országos fertőzésgócainak a betegeket ellátó kórházak és az idősotthonok számítanak. Utóbbiakkal kapcsolatban Müller elmondta, hogy jelenleg is zajlanak a járványügyi ellenőrzések, és első körben 200 -nál több lakókat ellátó intézményeket ellenőrzik -ilyenekből országszerte 18 van, és közülük 8 önkormányzati, 5 állami, 3 egyházi és két magánfenntartású otthon, Az ilyen, nagy lakószámú otthonokhoz a kormány intézményparancsnokokat is kirendelt; erről már Halmosi Zsolt vezérőrnagy számolt be, aki maga egy kórház felügyeletét látja el. Halmosi szerint az idősotthonokhoz kirendelt rendőrök vagy katonák csak a járványügyi előírások betartását és a készletek felhasználását ellenőrizhetik.
A sajtótájékoztatón az elhangzott, hogy jövő hétvégére már részeredményeket is tud közölni az operatív törzs az idősotthonok vizsgálatáról.
Müller szerint a koronavírus jelenleg kontroll alatt terjed – de korántsem ért még véget, nem lehet még fellélegezni, a május 4-i enyhítés után pedig az sem kizárt, hogy felerősödik az eddig mesterségesen visszafogott járvány. Épp ezért be kell tartani szabályokat, hogy megakadályozzuk berobbanását. Bár a szabályok szerint az országos kijárási korlátozás május 3-án, anyák napján is érvényben lesz, Müller Cecília mégis az anyák felköszöntésére buzdított - bár azt közben azt is elismerte, sokunknak nincs lehetősége, hogy személyesen kifejezzük hálánkat az anyák, nagyszülők felé, ők csak telefonon vagy videóban beszélhetnek családtagjaikkal. 
Szerinte nyugodtan vihetünk virágot az anyáknak vasárnap -mert nem igazolt, hogy a virág fertőzne – és csokival, bonbonnal is kedveskedhetünk nekik.

Ha a szabályoknak megfelelően akarunk eljárni, akkor csak az anyákkal, nagyszülőkkel egy háztartásban élők, vagy a nekik élelmiszercsomagot hozók tudják így meglepni szeretteiket. Az ünnepnap ugyanis még nem számít olyan alapos indoknak, ami miatt járvány idején elmehetnénk otthonról.
Az országos tisztifőorvos arról is beszámolt, hogy 23 ezren jelentkeztek az online és személyesen megtartott segédápolói képzésre, közülük mintegy 1900 civil önkéntes, több mint 5000 orvos és több mint 15000 orvostanhallgató vagy egészségügyi tanuló.
Kiss Róbert rendőr alezredes úgy fogalmazott, hogy május 4-éna járvány elleni védekezés második szakasza lép életbe, fokozottan, szigorú menetrend szerint újra indítják az életet, de eltérő szabályok vonatkoznak majd Budapestre és vidélkre. Ezztán szokás szerint felsorolta a rendészeti adatokat.
  • egy nap alatt 1186 új karantént rendeltek el - így ismét 10 ezer fölött van a hatósági házi karanténok száma - és 19-en szegték a kéthetes izoláció szabályát.
  • A kijárási korlátozás megsértése miatt egy nap leforgása alatt 1075 rendőri intézkedés történt, ebből 448 eset figyelmeztetéssel, 296 eset helyszíni bírsággal, 331 eset feljelentéssel zárult.
  • A járvánnyal összefüggésben eddig 304 büntetőeljárást indítottak el, ezek mintegy harmada (92) csalás miatt történt, de 80 rémhír-terjesztés és 26 közveszéllyel fenyegetés ügyében is nyomoznak.
Kiss arra is figyelmeztetett, hogy a kijárási korlátozás vasárnap éjfélig országszerte életben marad, és a helyi önkormányzatok ezt rendelettel tetszés szerint még szigoríthatják a hétvégén – Budapesten és térségében pedig május 3. után is fenntartják a korlátozást. Az érettségizők ugyanakkor nyugodtan elindulhatnak otthonról, a vizsga alapos oknak számít a lakás elhagyásához. A rendőrtiszt a korlátozást emlegette arra az újságírói kérdésre is, hogy nem tartanak-e attól, hétfőtől tömegek autóznak le majd a vidéken már megnyitható szabadstrandokhoz. Szintén kérdésként merült fel, hogy milyen eredményre jutott a tatabányai kórház ügyében végzett járványügyi vizsgálat; az intézményben is megjelent a vírus, és egy 41 éves dolgozó is meghalt a fertőzés következtében. Müller Cecília erre azt a már ismert tényt mondta el újra, hogy a járvány miatt nincs jelenleg betegfelvétel a kórházban: mint mondta, a vizsgálat eredménye már megvan, pontosan tudják, hány dolgozó és ápolt kapta el a fertőzést -de a számot nem árulta el. Közlése szerint az egészségügyi dolgozók 13 százaléka lett koronavírusos,. Az ismert járványadatok alapján ez 360 fertőzött egészségügyi dolgozót jelent.
Szerző
Frissítve: 2020.04.30. 13:28

A nyereségük felétől elbúcsúzhatnak az élelmiszerkereskedő-láncok. Ja, és lehet, hogy örökre

Publikálás dátuma
2020.04.30. 12:17

Fotó: Népszava
A kormány a veszélyhelyzeti adóból sokkal többet szed be, mint tervezte, és a jelek szerint ez a sarc állandósul.
Alaposan legallyazza a kormány a multi élelmiszer-kereskedelmi láncokat, a békebeli nyereségük felét is elviheti a májustól kirótt különadó, írja a 24.hu. A hat legnagyobb lánc 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hozott össze, a sávosan progresszív adó pedig ebből több mint 46 milliárdot ehet meg. Összehasonlításképpen: a veszélyhelyzet előtti időkben 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése. Kiskereskedelmi különadót először 2010-ben vezette be az Orbán-kormány, de a brüsszeli csatározások miatt csak 2012 végéig tartotta fent. A veszélyhelyzetre tekintettel egy kormányrendelet szerint májustól havonta kell újra fizetniük a kiskereskedőknek az adót, ahogy korábban, most is kizárólag 500 millió forintnyi nettó árbevétel felett, sávosan egyre többet. Eredetileg 36 milliárd forintot akart beszedni a kormány a veszélyhelyzeti különadóból, ez most majdnem meg is lesz az év végéig csak a hat legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi lánctól. De persze nemcsak őket érinti, 500 millió forint feletti árbevétel után szinte minden kiskereskedőnek fizetnie kell az adót, a gépjármű, motorkerékpár, illetve -alkatrész kiskereskedőktől kezdve az élelmiszer, ital, dohányáru, gépjármű-üzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk illetve az egyéb máshová nem sorolt áruk kiskereskedőin át a piacozókig, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedőknek is, a külföldieket is beleértve. Mivel nem tudni, meddig tart a veszélyhelyzet, az sem volt világos, hány hónapig kell fizetniük a veszélyhelyzeti különadót. De lényegében mindegy is:  úgy tűnik, a kormányrendelettel behozott veszélyhelyzeti kiskereskedelmi különadó azonnal át fog menni állandó adóba, amint a törvénytervezetet elfogadják, és hatályba lép. Azt írják ugyanis, hogy ha a kiskereskedő már vallott be veszélyhelyzeti adóelőleget (amit májustól havonta kell fizetni), akkor a törvény hatályba lépése utáni hónaptól kezdve már az állandó különadó vonatkozik rá, az év végéig hátralévő naptári napokra arányosítva számítva. Az első évben (2020-ban) a hatálybalépés utáni második hónap 20-áig kell fizetni az első állandóadó-részletet, a másodikat pedig két hónap múlva. Azaz ha májusban hatályba lépne a törvényjavaslat, akkor a veszélyhelyzeti különadót végül is csak egy hónapra, májusra kellene megfizetni, utána rögtön belépne az állandó különadó, júniustól az év végig, amit két tételben, július 20-án és szeptember 20-án kellene
Szerző